Képzőművészet

A mi kockánk – mely a világ számos pontján a magyar kiadással egy időben jelenik meg – tanulságos utazásra invitálja az olvasót a matematika, a pszichológia, az oktatás, a képzőművészet, a design, az építészet és a popkultúra területén. Elgondolkodtató, magával ragadó, álomszerű kirándulás ez modern korunk egyik legkülönlegesebb kreatív elméjével.

Rajk Lászlóval, aki a könyv megjelenésének évében töltötte be 70. életévét, 2009-ben készített életútinterjút Mink András – ennek egy 2019-es beszélgetéssel kibővített, szerkesztett változatát adjuk közre kötetünkben. Gazdag életpálya tárul elénk a második világháború utáni magyar történelem prizmáján keresztül.

Dénes Eszter monográfiája Dévényi Sándor életművét járja körbe többféle megközelítésből. A kötet Sulyok Miklós által írt bevezetője bemutatja a „történetek építészét”, hiszen Dévényi minden háza önálló világként folytatja az adott hely múltja által felkínált elbeszélést. A monográfiában vezérfonalként van jelen Dévényi pécsi kötődése, ami építészetét is áthatja, hiszen összetéveszthetetlen, formabontó, ötletgazdag alkotóereje a legmediterránabb magyar város sajátos hangulatából táplálkozik.

Csók István (1865–1961) azon festőink közé tartozott, akik a képalkotás mellett kiváló írói tehetséggel is bírtak. Emlékiratai nem csupán a századfordulós magyar művészélet egyik legfőbb forrása, hanem irodalmi értékkel bíró írásmű is.

120 éve született Holló László, kiskunfélegyházi származású festőművész, aki a huszadik századi Debrecen egyik legkiemelkedőbb művészegyénisége volt.

Kovács Margit, a kerámia legismertebb magyar művésze szerencsés csillagzat alatt született. A siker gyorsan – már a pálya elején – mellé szegődött, és elkísérte 1977-ben bekövetkezett haláláig.

Rimanóczy Gyula (1903–1958) műegyetemi tanulmányait a trianoni békediktátum évében kezdte meg. A húszas évek második felében indult pályája, amikor a századelő premodern tendenciái elakadtak, és a neostílusok dominanciája jellemezte építészetünket. Modernista fordulatát Rimanóczy az 1930-as Négy evangélista-templom tervével hajtotta végre, s egy évre rá már tervezte a két világháború közötti szakrális építészetünk egyik fő művét Pasaréten, a Páduai Szent Antal ferences templomot...

Zalaváry Lajos a 20. század egyik legmeghatározóbb építésze, munkássága híd múlt és jövő, Nyugat-Európa és Magyarország között. Pályája az egész korszakon átível: emblematikus épületei mellett tanítványai is hirdetik a „mester” sokoldalúságát. A könyv hiánypótló nemcsak Zalaváry, hanem a század társadalmi és építészettörténeti folyamatainak megismertetésében is.