Kortárs krónika 1989

Ezt a könyvet a kortársak írták: a rendszerváltás tanúi és részesei. Nevesek és kevésbé ismertek: naplók, interjúk, versek, röplapok, újságcikkek, pártprogramok, törvények és kormányrendeletek szerzői – azok, akik tetteikkel vagy tétlenségükkel akarva, akaratlan történelmet „írtak”, múltunk legutóbbi, vitatott fejezetét. Állampárti és ellenzéki politikusok, fizetett „profik” és lelkes mozgalmárok, akik közt tanár, diák, költő, lelkész, szociológus, színész, újságíró és képviselő éppúgy akad, mint tudós akadémikus, parlamenti házelnök és (máig) titkos ügynök… Amit az Olvasó kezében tart, nem egyéb hát, mint a kortársak sokféle forrásból ránk hagyott, utólag egy könyvbe foglalt krónikája – ha tetszik: az újabb kori magyar demokrácia „születési anyakönyvi kivonata”. Kortárs krónikánk 1989 tizenkét hónapját idézi fel, röviden e „rendszerváltó” év előzményeire és folytatására is kitérve. Szemelvényeit oly módon próbáltuk egybeválogatni, hogy általuk ne csak a közéleti harcok és a látványos politikai fordulatok sora rajzolódjék ki, ám mindezt a sokféle személyes leírás, amennyire csak lehet, eleven élményközelbe hozza.
A források, persze, nem adják könnyen magukat, s korántsem mindenkor teljesítik az utókor célzatos elvárásait. Aki először ízlelgeti a személyes reflexiók s az ismert köztörténeti tények e furcsa vegyülékét, az néhol talán megütközik a kortársak nyers szókimondásán, gyarló elfogultságain. (Vagy éppen ellenkezőleg: ámulva látja majd, ki mindenki tartozott egykor lelkesen egy táborba a mai ádáz ellenfelek közül!) Ám akit e sokféle szöveg olvastán megérint az újraéledő múlt varázsa, az attól fogva bizonnyal többre tartja majd a források önálló felfedezését a készen kapott, historizáló közhelyeknél, a tények csöndes tanúságtételét a harsány, aktuálpolitikai féligazságoknál.

Válogatta és szerkesztette: Nóvé Béla

Lektor: Furmann Imre és Kőszeg Ferenc