Környezettervezés

Bevezetés

Első rész – A KÖRNYEZETTERVEZÉS ALAPJAI

I. A környezettervezés feladata, helye a területi tervezési rendszerben

A környezettervezés feladata, tevékenységi körei

A feladat meghatározása

A környezettervezéshez kapcsolódó tevékenységek és fogalmak

A környezettervezés tárgya – elemei

A környezeti és tájelemek, tényezők, erőforrások, értékek

A környezeti adottságok hasznosítása

A környezettervezés és a területi tervezés

A tervezés területi egységei

Természetes és társadalom alkotta területegységek és hierarchiájuk

A területi tervezés és a környezettervezés kapcsolata

Területi tervek és a kapcsolódó környezettervek

II. A területi tervezés és a környezettervezés szemléleti alapjai és jogi háttere

Szemléleti alapok, a környezettervezés alapelvei

Az elvek és a célkitűzések

A fenntartható fejlődéshez kapcsolódó alapelvek

A holisztikus megközelítés

A társadalmi stratégiák természethez illeszkedésének megvalósítása

A társadalom etikája, értékrendje, kapcsolatai és részvétele a tervezésben

Jogi alapok

A hatályos hazai jogszabályok

A környezetvédelmi törvényben foglalt környezettervezési feladatok

A természetvédelmi törvényben előírt tervezési feladatok

Az építési törvényben előírt tervezési feladatok

A területfejlesztési törvényben előírt tervezési feladatok

A területfejlesztési koncepciók készítésének tartalmi követelményei

Országos koncepciók és programok

A Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP)

Az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) környezeti vonatkozásai

A Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program (NAKP)

Nemzetközi egyezmények

Természetvédelmi és társadalmi egyezmények, illetve programok

Környezetvédelmi egyezmények

III. Tervezési stratégiák, környezetmenedzsment és tervezés

A stratégiai tervezés kialakulása és jellemzői

Tervezési alapfogalmak

Stratégia, koncepció és program

Alapelvek, irányelvek és célok

Tervezési stratégiák

Az allokáció elvére épülő tervezés

A stratégiai szemléletű tervezés

A tervezési folyamat elemei, szereplői és tartalma

A tervezés illeszkedése a környezetmenedzsment folyamatába

A tervezési folyamat szereplői

A társadalmi közeg, a külső és belső térségi szereplők

A környezettervek tartalmi elemei

A védelem, a fejlesztés és a rehabilitáció

A célkitűzések ágazati kapcsolódásai

IV. A környezetvizsgálat és -értékelés alapjai

A vizsgálat és értékelés tárgya, a környezeti adottságok

Természeti elemek és tényezők

Természeti adottságok a környezeti alrendszerek szerint

A természeti adottságok csoportosítása az emberi hatás alapján

Antropogén elemek és tényezők

Az antropogén adottságok csoportosítása

Környezetváltozási, tájökológiai folyamatok

A vizsgálat és az értékelés forrásai

Adattípusok és adatforrások

Statisztikai adatsorok

Leíró adatok, irodalmi források

Térképi adatbázisok

Képi adatbázisok

Helyszíni bejárások, kérdőíves felmérések adatai

Az adat és az információ

Indikátorok

A Dobrisi jelentés – példa az indikátor alapú környezetállapot bemutatására

A fenntarthatósági indikátorok

A környezetértékelés

A vizsgálat és az értékelés összefüggése és folyamata

A környezetértékelés elméleti megközelítése

Az értékelés szempontrendszere és tárgya

Az értékelés kritériumai

Az értékelési kritériumok alkalmazhatósága, a térinformatika szerepe

Második rész – KÖRNYEZETI PROGRAMOK

V. Környezeti koncepciók és programok tervezése (Gergely Erzsébet – Konkolyné Gyúró Éva – Madarász Imre)

Előkészítés, megalapozás

A programkészítés kereteinek meghatározása

Az előfeltételek megteremtése

Jövőképalkotás

Állapotfeltárás

A vizsgálat és az értékelés szempontjai és területegységei

Az állapotvizsgálat adatforrásai

Tényfeltáró vizsgálat – a környezeti adottságok bemutatása

A környezetállapot és folyamatok, illetve hatások értékelése

Az értékleltár és a problémaleltár összeállítása

SWOT analízis

SWOT analízis a stratégia előkészítésében

Koncepcióalkotás és a program összeállítása

Koncepcióalkotás a problémafa és a célkitűzésfa felállításával

A problémafa

A célkitűzésfa

A program összeállítása a „logframe” segítségével

A logframe szerkezete

A feltételek és kockázatok kezelése és szerepük a programozásban

A program és a projektek

A program összeállítása

A környezeti program egyeztetése és jóváhagyása

A programkészítés során javasolt egyeztetések

A polgármesteri hivatalon belül szükséges, (javasolt) egyeztetések

Egyéb intézményi, szakhatósági és társadalmi egyeztetési feladatok

A környezeti program lakossági egyeztetése és elfogadtatása

A környezeti program összehangolása a területi tervekkel

Jóváhagyás, a program hatálya és a megvalósítás nyomon követése

Harmadik rész – TÉRSÉGI KÖRNYEZETRENDEZÉS, TÁJRENDEZÉS

Környezetrendezés és tájépítészet – szemlélet és feladat

VI. Területrendezéshez kapcsolódó tájrendezés

A területrendezési tervek

Területrendezés és kapcsolódó tájrendezés a jogi szabályozásban

Terület- és településrendezés a törvényi előírások szerint

A tájrendezési tervek

A tájrendezési folyamat áttekintése

A tervezés előkészítő szakasza

Problémafelvetés az általános célok megfogalmazása

Helyzetelemzés és a meglévő tervek, prognózisok áttekintése

Alkalmasság-értékelés

Igényfelmérés

A tájrendezési koncepció kidolgozása és egyeztetése

A tervezés javaslattételi szakasza

A tájrendezési részlettervek készítése, koordinációja és a teljes terv összeállítása

A tájrendezési részlettervek tartalma

Példák a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervéből

A tájrehabilitáció lehetséges kiegészítése a „tájgondozási” tervek

VII. A térségi tájszintű környezettervezés kulcselemei

Az ökológiai hálózat (Nagy Dezső – Konkolyné Gyúró Éva)

Szemléleti megközelítés, alapfogalmak

Az ökológiai hálózat fogalma és építőkövei

Az ökológiai hálózat védelme és rehabilitációja

Az ökológiai hálózat szerkezete

Az ökológiai hálózat térszerkezete

Az ökológiai hálózat funkcionális elemei

Az ökológiai hálózatok védelme és rehabilitációja

A védelem és rehabilitáció eszközei

A védelemmel kapcsolatos feladatok és szereplők

Az ökológiai hálózat tervezésének szintjei és folyamata

A tervezés szintjei

A tervezési folyamat

A létező ökológiai hálózat azonosítása, lehatárolása

Az élőhelytérkép, az ökológiai hálózatok tervezésének alapja

Természetességi térkép készítése

A térszerkezet feltárása

A funkcionális szerkezet feltárása

Az ökológiai hálózat értékelése

A területi szintekhez kapcsolódó értékelési feladatok

A mesterséges felszínek és az intenzív területhasználatok hatásai

Erdők, gyepek és vizes élőhelyek veszélyeztetettsége és konfliktusai

Az ökológiai hálózat rehabilitációs terve

A tervezés alapvető célkitűzései és feladatai

Tervezési segédlet az ökológiai hálózat elemeinek fejlesztéséhez

A földhasználati zónabeosztás

Előzmények

A földhasználati piramis és a földhasználati zónák

A területi „érzékenység” és a használat intenzitása

A földhasználati piramis

A földhasználati zónák

Magyarország földhasználati zónái

Záró javaslat a fenntartható tájhasználat térszerkezetének tervezéséhez

Negyedik rész – TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETRENDEZÉS – ZÖLDFELÜLET-RENDEZÉS

VIII. A zöldfelület-rendezés alapjai

A zöldfelület-rendezés alapfogalmai és feladata

Kertépítészet, zöldfelület-rendezés és a szabadtér-tervezés

Kert, park és kertépítészet

Zöldfelület, zöldterület, zöldtér és rendezésük

A szabad tér és tervezése

Történeti áttekintés

A környezetalakítás kezdetei, az ókor kert- és tájalakítása

A középkor és az újkor – reneszánsz és barokk környezetalakítás

A tájképi kerttől a modem zöldfelülettípusok kialakulásáig

A kompozícióalkotás alapvető szempontjai

A kompozíció tartalmi elemei

A rendeltetés, a zöldfelületek sokrétű szerepe

A kontextus teóriák

A kompozíció formai elemei

A színek, a formák és az anyag

Növényalkalmazás (Schmidt Gábor – Konkolyné Gyúró Éva)

A növényalkalmazás szempontjai

A térformálás és a dekoráció

A fás szárú dísznövények típusai és alkalmazásuk

A lágy szárú dísznövények csoportjai és felhasználásuk

A növényegyüttesek összeállításának alapelvei

IX. Zöldfelület-rendezési feladatok a településekben

Településökológia, területhasználat és zöldfelületi rendszer

A települések ökológiai adottságai és a zöldfelületek hatása

A városklíma

A zöldfelületek bioklimatikus és környezetállapotot befolyásoló hatása

Településszerkezet, területhasználat

A település zöldfelületi rendszere

A zöldfelületi rendszer elemei

A zöldfelületi rendszer típusai

A zöldfelületi ellátottság

Lakó- és közlekedési területek zöldfelületei

A lakóterület zöldfelületei

Lakókertek

A lakóterület alapfokú intézményei

Zöldfelületek a települési közlekedési pályák mentén és a köztereken

A közlekedési és köztéri zöldfelületek szerepe

A közlekedési pályákhoz kapcsolódó zöldfelületek és a fás terek típusai

Történelmi emlékhelyek, temetők

Történelmi városnegyedek, várkertek, templomkertek

Középkori és kora újkori városrészek, emlékhelyek

A barokk és tájképi kertek korának történelmi emlékei

Temetők

A temetőkertek kialakulása és típusai

A temetőkert tervezési szempontjai

X. Az üdülés és a rekreáció zöldfelületei a településeken és környékükön

Közparkok

A közparkok szerepének formálódása

Lakóterületi közparkok

Városi közparkok

Fürdőhelyek, szabadtéri fürdők

A fürdőkultúra és a fürdőhelyek kialakulása

A szabadtéri fürdők

A helymegválasztás szempontjai

A területfelhasználás és a méretezés általános követelményei

A fürdők tervezésére vonatkozó általános érvényű követelmények

Kempingek

A kempingek kialakulása és típusai

A kempingek létesítésének irányelvei

A helymegválasztás szempontjai

A területfelhasználás és a térszervezés

Kempingek kertépítészeti kialakítása

Üdülőerdők és véderdők (Varga Gábor)

Az erdő természetessége és környezeti, jóléti szolgáltatásai

Az erdő és a természetesség

Az erdő hasznai – jóléti szolgáltatásai

Üdülőerdők

Az üdülőerdő fogalma, típusai

Az üdülőerdők tervezésének szempontjai

Üdülőerdők létesítése, fenntartása

Véderdők

A véderdők típusai

Erdő és táj

Záró gondolatok

Forrásjegyzék

Rövidítések, betűszavak

Név- és tárgymutató