Könyv a differenciálásról
Paraméterek
| Szerző | Kereszty Zsuzsa – Lányi Marietta |
| Cím | Könyv a differenciálásról |
| Alcím | Máshonnan – máshogyan – együtt (Kézikönyv az 1–8. évfolyamon tanítók számára) |
| Kiadó | Műszaki Könyvkiadó |
| Kiadás éve | 2017 |
| Terjedelem | 312 oldal |
| Formátum | B/5, ragasztókötött |
| ISBN | 978 963 16 4720 4 |
Eredeti ár:
3.290 Ft
2.961 Ft
Online kedvezmény:
10%
|
Ebben a könyvben arra teszünk kísérletet, hogy bemutassuk a differenciálás gyakorlatát, példákat kínáljunk arra, hogyan jó a differenciáltan tanuló osztályt irányítani – elsősorban a Gyermekek Házának, annak az iskolának a gyakorlata alapján, amelyben ennek a praxisa a legjobban kikristályosodott. |
|
|
|
Leírás
A differenciálásról, arról, hogy minden gyerekre, mint egyénre lenne jó tekintenünk, vele mint egyszeri, megismételhetetlen lénnyel bánnunk, fejlődését, benne iskolai tanulását szükségletei szerint támogatnunk – minderről mintegy negyvenöt éve beszélünk.
Varga Tamás 1972-ben publikált vizsgálata (A kivételesek vannak többen) óta már köztudomású, hogy ha valamiféle „életkori átlag” értelmi állapotának megfelelő módon, frontálisan tanítunk, akkor ez a tanítás csupán minden harmadik hétévesnek és minden ötödik tizenkét évesnek megfelelő. Huszonnégy fős első osztályból csak nyolc, huszonöt hatodikosból csupán öt gyereknek! Az osztálytermek többségében mégis változatlanul frontális tanítás folyik.
A XX. század eleji hazai reformpedagógiai iskolák – az Új Iskola és a Családi Iskola – „egyéni feladattáblákat” használtak, projektben is tanítottak (1935-ben!). Közel negyvenévnyi szünet után Zsolnai József és munkatársai tanítási programjukat (osztályon belüli) haladási csoportok számára dolgozták ki. A frontálisan tanító iskola – a szerzők szándékaitól eltérően – ekkor a haladási csoportokat kezelte mintegy önálló osztályokként: egyik haladási csoportból alig került át gyerek a másikba.
A frontálisan tanító iskola tovább védekezett: megszületett a „fejlesztőpedagógus”, aki kiviszi a lassabban haladó gyereket az osztályból – rendszerint a művészeti tárgyak vagy a testnevelés óráiról –‚ és külön foglalkozik vele. Speciálisan képzett pedagógusra, gyógypedagógusra minden iskolának – különösen az integráló iskoláknak – égető szüksége van. Ám az első lépés a differenciált tanulási környezet kialakítása, a fejlesztőpedagógusnak is elsősorban az osztályban folyó tanulásirányítás részeseként lenne jó foglalkoznia az egyéni támogatásra szorulókkal. (Mint majd a Mit tanítsunk? című fejezetben erre részletesen is kitérünk – éppen az egyéni segítségre szorulóknak van a legnagyobb szükségük a festés, rajzolás, mozgás, éneklés óráira.)
Ebben a könyvben arra teszünk kísérletet, hogy bemutassuk a differenciálás gyakorlatát, példákat kínáljunk arra, hogyan jó a differenciáltan tanuló osztályt irányítani – elsősorban a Gyermekek Házának, annak az iskolának a gyakorlata alapján, amelyben ennek a praxisa a legjobban kikristályosodott. A könyv első fejezeteiben messzebbről, talán mélyebbről is indulunk: arról lesz szó, mi szükséges ahhoz, hogy bennünk, tanítókban, tanárokban ez a gyakorlat létrejöhessen.
Műszaki Könyvkiadó, 2017.
MK-1902
Írta: Kereszty Zsuzsa - Lányi Marietta
Lektor: Honti D. Mária
Tartalom
Előszó
1. fejezet: Személyiségünk az eszköz: tanítóként-tanárként, itthon, most (Kereszty Zsuzsa)
Tanítói-tanári szerep – ma
Néhány szó a századról, amely mögöttünk van
Több kultúra – együtt
Cigány gyerekek az osztályunkban
Személyiségünk karbantartása
Önreflexió
Természetesség, spontaneitás
A tanár viszonya a gyerekhez és a szülőhöz – különös tekintettel a más (szub)kultúrából érkezőkre
A gyerek és a tanító, tanár
A szülők és a tanító, tanár
2. fejezet: Ki az a gyerek, akit ránk bíztak?
Ki ez a gyerek? Milyen viszonyban vagyok vele? (Lányi Marietta–Kereszty Zsuzsa)
A gyerekek megismerése és fogadása
A beszélgetőkör
A tanulók kognitív képességeinek megismerése
Azok a bizonyos alapképességek
A megérzés, azaz intuíció
Gyerekek együtt: a csoportdinamikai folyamatokról (Kereszty Zsuzsa)
Egyén és csoport
Az együttes élmény
Szabályalkotás
Szabálykövetés
Ünnepek
Az elfogadás gyakorlata (Lányi Marietta)
Hogyan készítsük fel tanítványainkat a személyre szabott tanulásra? (Lányi Marietta)
Differenciálás a diákok szempontjából
Differenciálás a pedagógus nézőpontjából
3. fejezet: Mit tanítsunk?
A tanítás tartalma; a „tananyag” és a gyerek (Kereszty Zsuzsa)
Mit tanítsunk az iskolakezdés első éveiben?
Mit tanítsunk 1–4. osztályban magyar nyelv és irodalomból?
Mit tanítsunk 1-4.osztályban matematikából?
Mit tanítsunk természetismeretből?
Mit tanítsunk társadalomismeretből?
Mit tanítsunk 5–8.osztályban magyarból?
Mit tanítsunk 5–8.osztályban matematikából?
Ahogyan épül: a tananyag differenciált elrendezése (Lányi Marietta)
A tananyag differenciálásának főbb szempontjai
4. fejezet: Hogyan tanítsunk?
Miért differenciáltan, miért együttműködve? (Lányi Marietta)
Különbözünk
A differenciáló tanítás jellemzői
Az élményt nyújtó tanulás (Lányi Marietta)
A cselekvés pedagógiája
Tanulás, élmény, döntés, felelősség
Tanulási szokások, technikák
Így látják a gyerekek
Az úgynevezett munkaformák (Lányi Marietta)
Frontális munka
Kooperatív tanulás (csoport- és páros munka)
Egyéni, önálló munka
A tanulás párhuzamos, többszintű szervezése
Tervezés, felkészülés a differenciált foglalkozásra (Lányi Marietta–Kereszty Zsuzsa)
Tanterv, tantárgyi programok
Lényegi kérdések
Tantárgyi program
Felkészülés a differenciált foglalkozásra
Az idő és a tér, amelyben együtt élünk a gyerekekkel (Kereszty Zsuzsa)
Az iskolában töltött idő
Projekt
Az értékelésről (Kereszty Zsuzsa–Lányi Marietta)
Az értékelés mint értékkeresés
Osztályzat vagy szöveg?
Központi mérések, egyéni haladás
Értékelési rendszerek
Az iskola mint egységes „egész” (Lányi Marietta)
Egységes szemlélet, közös gyerek- és iskolakép
A tantestület mint szakmai műhely
Együttműködés a pedagógusok között
Együttműködés a szülőkkel
Hogyan kezdjünk hozzá? (Kereszty Zsuzsa–Lányi Marietta)
FÜGGELÉK
Foglalkozástervek differenciált tanításhoz
A leírásokban gyakran használt kifejezések értelmezése
A feladatok szövege és a szaknyelv
A foglalkozástervekben szereplő kooperatív módszerek bemutatása
Foglalkozástervek
