Leírás
A fogyatékosságtudomány alig pár évtizedes múltra tekint vissza, míg a szentírások magyarázatai a keletkezésükkel egykorúak. Évezredek teltek el, minden korszaknak más volt a célja – másként látták az emberek magukat, mást és mást gondoltak a világról, Istenről vagy éppen az istenekről. Ennek függvényében változtak a tanítások magyarázatai és módosultak a fordítások szövegei is. Mi volt a cél? Mi volt az üzenet? Ki üzente kiknek kikről? Talán a régen rögzült, hatalmi struktúráktól befolyásolt tudósoktól a legnehezebb elvonatkoztatni, hiszen kultúráink számos eleme épül rájuk. Gúzsba köt a megszokás, a hagyomány, az újtól és a mástól való félelem. Maguk a mechanizmusok rejtettebbnek tűnnek, mégis kikerülhetetlen szerepet játszanak a társadalmi és kulturális hatások összetett rendszerében. Tudás? Tudni vélés? Tudomány? …vagy csak kísérletek rekonstrukcióra?
Eötvös József Könyvkiadó, 2020.
Írta: Berzsenyi Emese
Paraméterek
| Szerző | Berzsenyi Emese |
| Cím | Kiválasztott vagy megbélyegzett? |
| Alcím | Tanítások a fogyatékosságról: a zsidóság, a kereszténység és az iszlám szent könyve szerint |
| Kiadó | Eötvös József Könyvkiadó |
| Kiadás éve | 2020 |
| Terjedelem | 218 oldal |
| Formátum | B/5, ragasztókötött |
| ISBN | 978 963 9955 92 9 |
Tartalom
1. Problémafelvetés
1.1 A disszertáció időszerűsége
1.2 Az interdiszciplináris és a fogalmi megközelítési mód indoklása, valamint pedagógia- és fogyatékosságtörténeti jelentősége
1.2.1 A kutatás nevelés- és fogyatékosságtörténeti relevanciái
1.2.2 A nevelés-, a fogyatékosság- és a vallástudomány elsődlegesen és együttesen alkalmazott történeti diszciplínáinak rövid meghatározásai
1.2.3 A fogyatékosság értelmezésének eszme- és fogalomtörténeti alapjai
1.3 A kutatás keretei és határai, a dolgozat szerkezete
1.4 A kutatás módszertani megközelítéseinek és kérdésfeltevéseinek ismertetése
1.4.1 A pedagógiai hermeneutika módszere és jelentősége a kutatásban
1.4.2 A kultúrpedagógia és az enkulturáció
1.4.3 A szociálpedagógia mint a társadalmi tanítások modern tudománya
1.4.4 A kutatás módszertani összetettségének gyakorlati indoklása és ismertetése
1.5 Források bemutatása
1.6 Kutatási kérdések
2. A civilizációk és a világvallások történeti viszonyai
2.1 A civilizáció fogalma
2.1.1 A kultúra és a vallás viszonya
2.1.2 Az idő teológiai és kulturális fogalmának jelentősége
3. Az emberiség kulturális fejlődése szerinti történeti szakaszok
3.1 A gondozás és gondoskodás legősibb bizonyítékai az őskorban
3.2 A Termékeny Félhold és az antik világ hagyománya az ókorban
3.2.1 Mezopotámia államalakulatai
3.2.1.1 A sumér és akkád korszak
3.2.1.2 Babiloni és asszír kor
3.2.2 Egyiptom
3.2.3 Hellász, az ókori görög társadalmak
3.2.4 A Római Birodalom
3.2.5 A kelta mitológia és a germán hagyomány
3.3 A fejezet összefoglalása: Az ókori társadalmak nevelési és gondoskodási tanításainak hagyományai a fogyatékkal élő emberekre vonatkozóan
4. Fogyatékosság a zsidó vallási hagyományban
4.1 Történeti bevezető
4.2 Antropológiai alapvetések – a test és lélek fogalma
4.2.1 A zsidóság emberképe
4.2.2 Test és lélek értelmezése
4.2.2.1 Test és lélek értelmezése a még meg nem született gyermekek esetében – a zsidó vallás álláspontja az abortuszról
4.2.2.2 Fogyatékos csecsemők és rendellenes újszülöttek
4.3 A társadalmi gondoskodás gyakorlata a zsidó hagyományban
4.4 A fogyatékosság értelmezése a TaNaK-ban, azaz a héber Bibliában
4.4.1 Fogyatékos gyermekek nevelése
4.4.2 A főpapságra vonatkozó szigorú előírások
4.4.2.1 A qumráni közösség
4.4.3 A vakság
4.4.3.1 A vakság metaforikus értelmezése
4.4.4 Siketek és némák (siketnémák)
4.4.4.1 Mózes beszédhibája
4.4.4.2 A siketnémák
4.4.5 Az értelmi fogyatékos személyek és a lelki betegek megítélése
4.5 Összegzés a zsidóság hagyományához
5. A kereszténység hagyománya
5.1 Test és lélek értelmezése – a kereszténység álláspontja az abortuszról
5.1.1 Fogyatékos csecsemők, rendellenes újszülöttek
5.2 Társadalomtörténeti körkép
5.3 A fogyatékos emberek helyzete a Jézus korabeli zsidó társadalomban
5.3.1 Jézus korának fogyatékosságképe és démonológia tana
5.4 A kereszténység tanításának fejlődése a lélek megrontásáról és a bűn fogalmáról
5.4.1 A keresztény démonológia kialakulása
5.4.2 Az ágostoni hagyomány
5.4.3 Történelmi jelentésmódosulások és a II. vatikáni zsinat tanítása
5.5 Jézus Krisztus szeretettana és a megváltás teológiája a fogyatékosság tükrében
5.6 Az Újszövetség tanítása a betegségről és a fogyatékosságról
5.6.1 A csodatörténetek sajátosságai és pedagógiai jelentőségük
5.6.1.1 A csoda az ókori zsidó társadalomban
5.6.1.2 Jézus csodáinak tanítása és a remény pszichológiája
5.7 A korai kereszténység tanításának átmeneti időszaka a niceai zsinatig
5.8 A jótékonysági intézmények kiépülésének kezdeti lépései
5.9 Összegzés a kereszténység tanításaihoz
6. Az iszlám álláspontja a fogyatékosságról és a fogyatékkal élő emberekről
6.1 Történeti bevezető
6.1.1 Mohamed próféta személye és tevékenysége a fogyatékosság szemszögéből
6.2 Az iszlám emberképe
6.2.1 Test és lélek értelmezése a még meg nem született gyermekek esetében – az iszlám vallásjog álláspontja az abortuszról és a fogyatékos újszülöttekről
6.3 Fogyatékosság a Koránban és a hagyományirodalomban
6.3.1 A fogyatékosság nem a bűnök büntetése
6.3.2 Az egészség és az emberi test értéke
6.3.3 Az értelmi fogyatékos személyek megítélése és az iszlám démonológiája
6.3.4 A fogyatékosság társadalmi tanítása és etikája
6.3.4.1 A tolvajok büntetése
6.4 Az oktatás, nevelés és betegápolás muszlim rendszere
6.4.1 Képességek szerinti oktatás az iszlámban
6.4.2 A betegségek megelőzése és a betegápolás
6.4.2.1 Hagyományos orvoslási módok
6.4.2.2 A betegség, testi gyengeség metaforikus értelmezése
6.5 Összegzés az iszlám vallás tanításaihoz
7. A vallási és társadalmi tanítások egységessége a kulturális különbözőségek tükrében
7.1 A munka összefoglalása
7.1.1 A téma további tanulmányozásának lehetőségei
7.2 A legfontosabb fogalmak összefüggéseinek rendszere
7.3 Záró gondolatok
8. Szakirodalom
8.1 Szerkesztett könyvek
8.2 Világhálóról letöltött honlapok
9. Köszönetnyilvánítás
Kapcsolódó kiadványok
