Kémiai és környezetvédelmi technológiai gyakorlatok
Paraméterek
| Szerző | Halász János |
| Cím | Kémiai és környezetvédelmi technológiai gyakorlatok |
| Alcím | Negyedik, átdolgozott kiadás |
| Kiadó | JATEPress |
| Kiadás éve | 2012 |
| Terjedelem | 212 oldal |
| Formátum | B/5, ragasztókötött |
| ISBN | JATE21 |
Eredeti ár:
2.205 Ft
2.094 Ft
Online kedvezmény:
5%
|
A tárgy elméleti kurzusait egészíti ki a Kémiai technológia gyakorlat című laboratóriumi foglalkozás, melynek feladata, hogy az elméletben elsajátított ismereteket az adott kereteken belül „kézzelfoghatóvá” tegye. |
|
|
|
Leírás
A bolognai elvek szerint az európai felsőoktatásban, így az SZTE-n is kialakult a többlépcsős, egységes képzési rendszer. A kémia alapképzésben, összhangban azzal, hogy a végzettek Eurobachelor diplomát kapnak, a Kémiai technológia tárgy fontos szerepet tölt be. A tárgy elméleti kurzusait egészíti ki a Kémiai technológia gyakorlat című laboratóriumi foglalkozás, melynek feladata, hogy az elméletben elsajátított ismereteket az adott kereteken belül „kézzelfoghatóvá” tegye.
Nyilvánvaló, hogy a néhány órás gyakorlaton konkrét techológiai eljárásokkal, de még ezek modelljeivel sem lehet érdemben foglalkozni. Az egyes technológiai fogások, illetve ipari berendezések és gépek gyakorlati bemutatására sem lehet egyszerűen vállalkozni, hiszen nagylaboratóriumi vagy félüzemi méretű készülékek – sajnálatos módon – nem állnak rendelkezésre. Az elméleti előadások témaköréhez képest tehát szűkítenünk kellett a laboratóriumi gyakorlatok tematikáját, mégpedig úgy, hogy lehetőleg ne tévesszük szem elől a képzés céljait. Az alapképzésből kikerülő szakembereknek (B. Sc. diploma) ugyanis olyan alapvető tudásra van szükségük, melynek birtokában tovább tudnak haladni mester (M. Sc.) vagy még tovább a doktori képzésben (PhD), ill. a gyakorlati életbe kikerülve viszonylag gyorsan képesek megismerni egy adott ipari technológiát, sőt vállalkozhatnak az eljárás fejlesztésére is. Ilyen tekintetben, mint általános ismeretanyag, a vegyipari műveletek témaköre tűnik a leghasznosabban alkalmazhatónak.
A jegyzetben található gyakorlatok – néhány kivételtől eltekintve – lényegében három csoportba, nevezetesen a mechanikai műveletek, az elválasztási műveletek és a reagáltatási műveletek témakörébe sorolhatók. Azt kívánjuk ezáltal illusztrálni, hogy gyakorlatainkkal minden fontosabb műveletkört igyekeztünk érinteni.
JATEPress, 2012.
Szerkesztette: Halász János
A kötet szerzői: Halász János – Hannus István – Hernádi Klára – Kukovecz Ákos – Kónya Zoltán – Tasi Gyula – Kiricsi Imre
Kapcsolódó témakör:
Tartalom
Bevezetés
1. Aprítás golyósmalomban
2. A keverés teljesítményszükséglete; keverőberendezés optimalizálása
3. Szűrőberendezés jellemző paramétereinek meghatározása
4. Hőcsere, hőcserélő berendezés jellemzése
5. A fluidizáció hidrodinamikája, hőátadás fluidágyban
6. Szárítás: adszorbensek laboratóriumi szárítása
7. Biner elegyek gőz-folyadék egyensúlya; szakaszos rektifikálás jellemzése
8. Nyugvóréteges adszorber jellemzése
9. Ellenáramú folyadék-folyadék extrakció
10. Gáz-folyadék átadási felület meghatározása habreaktorban
11. Ioncsere műveletek: vízlágyítás, vízvizsgálatok
12. Tartózkodási idő eloszlások vizsgálata
13. Etil-acetát hidrolízise folyamatos reaktorokban
14. Katalitikus reakciók tanulmányozása álló ágyas reaktorokban
15. Kőolajipari szabványos vizsgálatok
16. Biodízel készítése és vizsgálata
17. Környezetbarát mosóporok zeolittartalmának vizsgálata
18. Fenol vizes közegű lebontása katalitikus oxidációval
