Jogtudatról - alulnézetben
Paraméterek
| Szerző | Váriné Szilágyi Ibolya |
| Cím | Jogtudatról – alulnézetben |
| Alcím | Tizenévesek jogtudata és jogi érzékenysége |
| Kiadó | L'Harmattan Kiadó |
| Kiadás éve | 2010 |
| Terjedelem | 318 oldal |
| Formátum | B/5, ragasztókötött |
| ISBN | 978 963 236 158 1 |
Eredeti ár:
2.900 Ft
2.610 Ft
Online kedvezmény:
10%
|
Jó volna, ha a cím láttán nem a fiatalok jogi ismeretszintjének felmérésére gyanakodna az olvasó. Sokkal többről van szó. A tizenévesek jogi érzékenységét, intézményei, képviselői, normatívái iránti figyelmét, érzelmeit, saját jogosultságainak tisztázási igényét sok tekintetben hatékonyabban befolyásolja a körülöttük zajló élet eseményszövete, a „grund”. |
|
|
|
Leírás
A szociálpszichológus szerző legújabb könyve múltidéző, ám ma akaratlanul is a visszapillantó tükör szerepét játssza: az elhagyott és az előttünk lévő útszakaszról informál. A szerző, bár egy longitudinális pályaattitűd-vizsgálattal indult, elsősorban értékkutató, ahogy az legutóbbi könyvéből is kiderül (Építészprofilok. Terc Kiadó, 2006). Interdiszciplináris érdeklődésénél fogva a 90-es évek közepén egy nemzetközi jogszociológiai kutatásba is bekapcsolódott, kiegészítve azt egy magyar felméréssel. Ebből származott az az ismeret- és problémahalmaz, amelyet az akkor 11–17 évesek – a mai harmincasok – jogi nézeteiről, jogi érzékenységéről, jogtudatosságának alakulásáról nyert és feldolgozott. Tanulmányai életszerűen nagyítják ki az életkor és a gender szerepét a normatívákhoz való viszony és a polgár mivolt alakulásában. A szerző kitüntetett figyelemmel kísérte a felelősség, a szabadság, az egyenlőség, a bizalom, a szolidaritás értelmi-érzelmi megélését, a jog témái és képviselői iránti figyelmet és beállítódásokat. E könyv írásai a szabály- és normaközvetítés két hagyományos útját – az erkölcsit és a jogit – különböző történelmi periódusokban követik. Műfajuk változatos: empirikus kutatási beszámolók elméleti munkákkal, iskolaikísérlet-bemutatással, konfliktusok kezeléséről szóló esettanulmányokkal váltakoznak. A középpontban a felelős állampolgár születése áll, úgy, ahogyan arra a 90-es évek közepe tájától az ezredfordulóig a hazai tizenévesek között végzett vizsgálódások eredményeiből következtetni lehetett. Jó volna, ha a cím láttán nem a fiatalok jogi ismeretszintjének felmérésére gyanakodna az olvasó. Sokkal többről van szó. A tizenévesek jogi érzékenységét, intézményei, képviselői, normatívái iránti figyelmét, érzelmeit, saját jogosultságainak tisztázási igényét sok tekintetben hatékonyabban befolyásolja a körülöttük zajló élet eseményszövete, a „grund”. Erről szól a könyv, amely a vélemények és érzelmek alulról történő szerveződését is tükrözni kívánja.
Tartalom
Bevezetés helyett
I. A JOGI SZOCIALIZÁCIÓ SAJÁTOSSÁGA, KÖTŐDÉSE A SZOCIALIZÁCIÓ MÁS FORMÁIHOZ
A szocializáció különös formájáról és félreértelmezéseiről
Szemléleti korlátok és a moralitás
II. ÁLLAPOTJELZÉSEK A JOGI ÉS AZ ERKÖLCSI SZOCIALIZÁCIÓ VIZSGÁLATÁBAN
A moralitás köz- és magánszférája a totalitariánus és a demokratikus államokban
Tizenévesek jogi érzékenysége - fókuszban a felelősséggel
A nemek közötti különbségek és a jogi szocializáció. Másképp gondolkodnak-e a magyar fiúk és lányok a jogról?
A bizalom és a szolidaritás - a társadalmi biztonság sarkkövei
III. A JOGI ÉS AZ ERKÖLCSI SZOCIALIZÁCIÓ INTERAKTÍV ÚTJAI
Amit Lawrence Kohlbergről tudni érdemes. Kohlberg hozzájárulása az erkölcs pszichológiájához
Igazságos és méltányos közösség: utópia vagy reális lehetőség?
Másság, különbözőség, együttesség. A felelős állampolgár születése
Eszmények és helyzetek, választások és kényszerek. Az értéktanulás kérdőjelei serdülő- és ifjúkorban
Szerepkonfliktusok rejtett hatásai
Az anarchia szabályszerűségei
IV. HÁTTÉR-INFORMÁCIÓK – MELLÉKLETEK
Chantal Kourilsky-Augeven: A jogi szocializáció és a kulturális minták
Mellékletek az első és a második jogszociológiai vizsgálathoz
A szerzőről