Jég hátán, szél szárnyán

Az északi mesék és mítoszok között különleges helyet foglalnak el a kötetben szereplő népcsoportok történetei.

„Egyetlen mesevilág sem olyan sokszínű és varázslatos borzongással teli, mint az, amelyik odafent keletkezett a sziklák, a tenger és a jéghegyek között, a hatalmas sarkköri sötétségben.” (Knud Rasmussen, grönlandi-dán sarkkutató, író, néprajztudós)

Könyvünk a grönlandi és a számi folklór köréből közöl egykor szájhagyomány útján terjedő elbeszéléseket. A mesék döntő szerepet játszanak a kulturális örökség megőrzésében és a külső hatásokkal – mint például az erőteljes asszimilációs kényszer – szembeni ellenállásban. A mítoszok és mondák híven tanúskodnak a két nép hitvilágáról, létértelmezéséről és mindennapi életviteléről. A természeti jelenségek megelevenednek, különös természetfeletti lények születnek belőlük, és benépesítik a szárazföldet, a tengert és a levegőt. Ezért aztán az olyan értékek, mint az együttműködés, a kölcsönös támogatás és az erőforrások megosztása visszatérő témák ezekben a történetekben. A svédországi számikról szóló rész Per August Andreas Lindholm néprajztudós írásaiból szemezget.

„Az emberi szellem hihetetlen látomásokkal növekszik, a burjánzó együgyűség pedig szárnyakat ad neki. Alakot öltenek a világ csodái; a nagy titkok szörnyetegek és óriások alakjában öltenek testet, a természetfölöttiből a kézzelfogható valóságban, az eszkimók mindennapi életében dalok születnek. Az itt élők hisznek abban, hogy a fantázia orgiái annak a végtelen világnak a hírnökei, amelyet egyetlen ember sem képes megérteni.” (Knud Rasmussen, grönlandi-dán sarkkutató, író, néprajztudós)

Polar Egyesület, 2024.

Szerkesztette: Péteri Vanda – Vaskó Ildikó – Soós Anita – Szilágyi Orsolya