Leírás
A meseeposz népszerűségét a belőle készült számos feldolgozás is (filmek, dalmű) bizonyítja. A mű újszerűsége kitűnik már a két főszereplő megválasztásában is, népi alakok, akikben kifejeződik a nép kiszolgáltatottsága, nincstelensége, de egyúttal mély, igazi embersége, erkölcsi ereje. A talált gyermek (Jancsi), akivel fogadott apja rosszul bánik, s az árva lány (Iluska), akit mostohája kínoz, a népmesék és népballadák világára emlékeztetnek, de éreztetik a költő korszerű mondanivalóját is, aki az üldözötteket és elnyomottakat – a népmese jelképes igazságszolgáltatásával – végül is Tündérország trónjára emeli. A történet a realitásból indul ki, első része (I-IV.) a reális alföldi környezetben játszódik, a pásztorkodás, az elbujdosás, a zsiványtanya beleillik ennek valóságrendjébe. A katonákkal való találkozáskor új világba lépünk, de nem a népmesék, hanem az obsitos anekdoták szférájába, ezt jelzi a földrajzi játék és a sok nagyotmondó füllentés. Mindez könnyíti az átmenetet a tündérmese korlátlan fantáziahonába. Gyarapodnak a mesemotívumok, majd – miután Jancsi hazatér falujába és értesül Iluska haláláról – a mű végül is teljesen a tündérmesék világába ragadja az olvasót. Ebben a keretben bontakozik ki Jancsinak a népi sorsa és egyénisége.
Az élőbeszéd közvetlenségét és a népi versmondás atmoszféráját idézi a verselésmód: a magyaros tizenkettes verssorok zenéje.
Az élőbeszéd közvetlenségét és a népi versmondás atmoszféráját idézi a verselésmód: a magyaros tizenkettes verssorok zenéje.
(Legeza Ilona)
Paraméterek
| Sorozat | Talentum Diákkönyvtár |
| Szerző | Petőfi Sándor |
| Cím | János vitéz |
| Alcím | Elbeszélő költemény |
| Kiadó | Akkord Kiadó |
| Kiadás éve | 2001 |
| Terjedelem | 63 oldal |
| Formátum | B/6, ragasztókötött |
| ISBN | 963 6450 34 X |