Iskolázottsági verseny és humánerőforrások a 21. század közepén
Paraméterek
| Sorozat | Társadalom és oktatás |
| Szerző | Polónyi István |
| Cím | Iskolázottsági verseny és humánerőforrások a 21. század közepén |
| Kiadó | Gondolat Kiadó |
| Kiadás éve | 2021 |
| Terjedelem | 224 oldal |
| Formátum | B/5, ragasztókötött |
| ISBN | 978 963 556 122 3 |
|
A világ népességének átlagos iskolázottsága az 1950. évi 3,71 évről az ezredfordulóra nagyjából kétszeresére, 7,38 évre növekedett, ma 2020-ban 8,80 év, s 2050-re várhatóan 10,6 évre, az 1950-esnek majdnem háromszorosára emelkedik. Talán az iskolázottság növekedése hozta el a hosszú békét. Vagy ha nem is közvetlenül az hozta el, talán van köze ahhoz. Ebből az aspektusból sem véletlen tehát, hogy a 20. század közepétől iskolázottsági verseny zajlik a világon. |
|
|
|
Leírás
Annak, aki a 20. század közepén született – mint én –, a mai napig kissé megrendítő, hogy ma a 21. században élünk. Megrendítő, ha ismeri a történelmet, hiszen az eltelt háromnegyed évszázad megdöbbentő változásokkal járt. A számtalan tudományos vívmány és életforma-változást hozó innováció mellett, talán a legfontosabb a háromnegyed évszázada tartó béke, egy olyan évszázad után, amelynek első felében két globális háború zajlott.
És hogy jelen könyv kutatási területére térjünk: egy másik hatalmas változás az iskolázottság radikális növekedése. A világ népességének átlagos iskolázottsága az 1950. évi 3,71 évről az ezredfordulóra nagyjából kétszeresére, 7,38 évre növekedett, ma 2020-ban 8,80 év, s 2050-re várhatóan 10,6 évre, az 1950-esnek majdnem háromszorosára emelkedik.
Jelen könyv írója mint oktatáskutató hajlamos a fenti két tényt összekapcsolni. Talán az iskolázottság növekedése hozta el a hosszú békét. Vagy ha nem is közvetlenül az hozta el, talán van köze ahhoz. Ebből az aspektusból sem véletlen tehát, hogy a 20. század közepétől iskolázottsági verseny zajlik a világon.
Ebben a könyvben ennek az iskolázottsági versenynek elsősorban felsőoktatási vonatkozásait elemezzük, annak különbözői elemeit és aspektusait vizsgálva. E könyv első része nemzetközi, a második része hazai vonatkozású írásokból áll. A második részt a hazai humánerőforrás-helyzet romló állapotát bemutató írás zárja. Végül, a harmadik részben néhány, a tárgyalt témához kapcsolódó aktuális esszét talál az olvasó.
Kinek ajánlható a könyv? Az oktatással foglalkozó kutatóknak, hallgatóknak és lényegében mindenkinek, aki érdeklődik a felsőoktatás folyamatai és az emberi erőforrások fejlődése iránt.
Gondolat Kiadó, 2021.
Írta: Polónyi István
Tartalom
1. fejezet Bevezetés
Hivatkozások
ELSŐ RÉSZ Az iskolázottsági versenytől az új világhatalmakig
2. fejezet A felsőoktatás és a beiskolázási verseny
Bevezető
Múlt és jövő
Iskolázottsági verseny
Verseny a hallgatólétszám növelésében
Hallgatólétszám és minőség
Doktoranduszok
Konklúzió
Hivatkozások
Melléklet
3. fejezet A felsőoktatás fejlődésének ingadozásai
A felsőoktatás fejlődése
A növekedés ingadozásai
A felsőoktatás ciklikussága az államszocializmusban
A hallgatólétszám ingadozása a piaci országokban
Gross enrolment ratio és az autonómia
A Gross enrolment ratio éves növekedési ütemének ingadozása
A Gross enrolment ratio éves növekedési üteme és az autonómia
Az éves gazdasági fejlődés ingadozása és a Gross enrolment ratio éves növekedési üteme közötti kapcsolat
Konklúzió
Hivatkozások
Melléklet
4. fejezet Még kevesebbért?
Bevezetés
A tömegesedés
Költségnövekedés
Költségmegosztás
Hallgatói hitelek
Gazdálkodási fejlemények és privatizáció
Igazságosság az oktatás finanszírozásában
És végül
Hivatkozások
5. fejezet A humán erőforrások és a vezető hatalmak a 21. század közepén
Bevezetés – a jövőnk emberi erőforrásai
Népesség, népesedés
Iskolázottság
Várható élettartam
A humán tőke
Humán tőkét mérő mutatók regionális és időbeli tendenciái
a) Human Development Index
b) Human Capitel Index
Iskolázottsági és keresetegyenlőtlenségek
Államháztartási kiadások
A kormányzás minősége
A katonai kiadások trendje
A jövő nagyhatalmai
Milyen is lesz a világ a 21. század közepén?
Konklúzió?
Hivatkozások
MÁSODIK RÉSZ A hazai kocsma
6. fejezet Harmadik csapás. A felsőoktatási felvételi ingadozásai – avagy az oktatáspolitika társadalomismeretének hiánya
A 2020-as felvételi
A jelentkezések és a felvételek hosszabb távú alakulása
Befejezésül
Hivatkozások
Melléklet
7. fejezet Felsőoktatási felvételi követelmény és a térségi rekrutáció
Adatok
Előzmények és következmények
A kistérségi rekrutáció jellemzőinek változása
A leghátrányosabb kistérségek fiataljainak bejutási esélye.
Az intézménycsoportok rekrutációjának változása
Végül
Hivatkozások
Melléklet
8. fejezet Vigaszág vagy királyi út
Bevezetés
A hazai felsőoktatás elmúlt negyedszázadának hallgató létszámalakulása
A felvételi tendenciák
A felvettek korstruktúrája
A szakirányú továbbképzés
Megéri-e a felnőttkori tanulás?
Befejezésül a felnőttoktatásról
Hivatkozások
9. fejezet Az életpályamodell bevezetése után
Bevezetés – elemzések és adatok
A pedagógus életpálya modell és bérkihatása
A pedagógusok rekrutációs jellemzőinek változásai
A pedagógusok korstruktúrája
Összegzésként
Hivatkozások
Melléklet
10. fejezet A nők esélyeinek változása a felsőoktatásba kerülésnél
A felsőoktatási nőhallgató arány alakulása
A magyar felsőoktatás általános tendenciái és a nőarány
A gross enrolment ratio
A felsőoktatási nőarány iskolai okai
A felvételi tendenciák és a nőarány
A nők képzési területenkénti megoszlása a felsőoktatásban
A nők a felsőoktatásban és a munkaerőpiacon
Diplomás bérelőny
Felsőoktatási megtérülési ráta
Férfi-nő bérkülönbség
A felsőoktatási nőtöbblet társadalmi, demográfiai összefüggései
Termékenység és iskolázottság
A hipergámia
A szinglik
Születéskor várható élettartam
Befejezés helyett
Hivatkozások
Melléklet
11. fejezet A párhuzamosok csak a végtelenben találkoznak
Előzmények – mire volt való a tudományok doktora cím a szocializmusban
A fejlett világban ismeretlen
Fenntartások az akadémiai doktori cím és az egyetemi tanári cím összekapcsolásáról
Az egyetemi tanári kinevezés és az intézménypolitika
Befejezésül
Hivatkozások
12. fejezet Lefelé az alagsorba
A belépési ráták
A Gross enrolment ratio és a hallgatólétszám alakulása a felsőoktatásban
A felsőoktatás képzési szerkezete
Korai iskolaelhagyók
Születéskor várható élettartam
Születések, halálozások, népesség
Human Development Index
Konklúzió
Hivatkozások
HARMADIK RÉSZ Szubjektíven
13. fejezet Esszék
Korrupciós mélyrepülés
Hivatkozások
Melléklet
Orbán, a homo christianus, és Fukuyama – Elmélkedés egy iskolai átadó kapcsán
Önszerveződés vagy diktatúra
Hivatkozások
Távoktatási tévedések – és következményeik
Hivatkozások
Pandémia és oktatás – magyar módra
A hazai közoktatás és a pandémia
A hazai felsőoktatás és a pandémia
Hivatkozások
Alapítványosdi – avagy a felsőoktatás politikai elfoglalása
Hullámok hátán
14. fejezet Befejezésül
Ábrajegyzék
Táblázatjegyzék