Leírás
A kő, ahogy Ady ismert versében olvashatjuk, visszahull oda, amelyből vétetett, képletesen szólva a történelmi köveknek bumeráng-hatásuk lehet. Hasonló a helyzete az emigráns magyar irodalomnak is, mely történelmi okok következményeként jött létre, s azt igazolja, hogy a hazai diktatúrák idején alkotott magyarországi irodalmat nem tekinthetjük teljesnek. Talán ez az oka annak, hogy egyáltalán nem vagy csak mellékesen foglalkoznak az egyetemeink bölcsészettudományi karain az 1945 utáni nyugati magyar irodalmunk eredményeinek bemutatásával és kutatásával. Pedig már közel két évtizeddel ezelőtt majdnem sikerült rendszert váltanunk. Lehet, hogy a hallgatás oka nem véletlen, ugyanis kiderülne, hogy esztétikai értékek szempontjából majdnem teljesen meztelen a király. Az egyedüli megoldást az jelenti, hogy nem beszélünk, és nem is tanítjuk a '45 utáni nyugati magyar irodalmat. Pedig valamit kezdenünk kéne vele, és szükséges volna más irányban folytatni az 1986-os kezdeményezést...
Az államosított irodalmunk a huszadik század második felében kényszerzubbonyba került. A diktatúra „háromtés” politikai rendszere ma már nem létezik (illetve pályázati – támogatási – alapon tovább él), ám alkotói-alkotási romjai ránk maradtak. Amíg hazánkban a cenzúrázott és zömében a túlélésük és megjelenésük érdekében megalázott írók, valamint a másik táborba tartozó szocialista realisták alkottak, addig külföldön külön hajtásként nőtte ki magát egy másik magyar irodalom és kulturális intézményrendszer. E könyv felépítése és anyaga eltér a nálunk hagyományosnak mondható irodalomtörténeti művekétől, de segít egy-egy irodalmi jelenség megértésében, s a kellő távolság megteremtésében.
A kötetben olvasható tanulmányok, esszék, recenziók és előadás anyagok a nyugati magyar irodalom egy szeletének, pontosabban egyes alkotóinak a bemutatását szolgálják. Az írások, s a benne szereplők Tamási Áron elhíresült mondását igazolják, amit a londoni látogatásakor mondott, mely szerint: akármelyik dombon áll is a pásztor, ugyanazon a nyájon a szeme.
Írta: Arday Géza
Paraméterek
| Szerző | Arday Géza |
| Cím | Írók az emigrációban |
| Alcím | Fejezetek a '45 utáni nyugati magyar irodalomról |
| Kiadó | Mikes International, Hága |
| Kiadás éve | 2009 |
| Terjedelem | 196 oldal |
| Formátum | A/5, ragasztókötött |
| ISBN | 978 90 8501 131 6 |
Tartalom
Elöljáró szavak
ÉRTÉKEK MENTÉN
(Nyugati magyar írók, költők és műfordítók – a jelenben)
„A tehetség az emberé, a nagyság a sorsé”. Tóth Z. László költészete
443 holland versfordítás. Tóth Z. László: Csipke és tulipán kötetéről
Magyar Irodalmi Figyelő Díj. Laudáció Sulyok Vincének
Egy franciául alkotó, Svájcban élő és magyar származású írónő regényéről. Agota Kristof: Trilógia
Borbándi Gyula megkapta a Hazám-Díjat
Sárközi Mátyás: Feljegyzések a zöld füzetből és a Vízszintes zuhanás tanulságai
ERŐSNEK MARADNI
A nyugati magyar irodalom egykori küldetése és jelentősége
A nyugati magyar irodalom intézményrendszerének megjelenési formái
Négy nap a Mennorode Konferenciaközpontban. Jegyzetek a 47. Mikes Tanulmányi Napokról
A lélegeztető készüléken tartott magyarországi könyvkiadás
KANYARGÓ UTAK EURÓPÁN KÍVÜL
Jegyzetek a Faludy Györggyel készült két interjúkötetről
Egy új Márai-kép kirajzolódása
Az emigráns Márai Sándor a magyarságról és önmagáról
Wass Albert munkássága Értől az Óceánig
Lénárd Sándor völgye és művei a világ végén
Robinson úr töprengése. Interjúkötet Ferdinándy Györggyel
Szabó Dezső utóélete a nyugati magyar irodalomban - Gombos Gyula munkája
Chicagói Szathmáry Lajos írása a cenzúráról. Egy jelenség vizsgálata és hatása
BÍRÁLTAK ÉS BÍRÁLÓK: A KÉT EMIGRÁNS SZABÓ
„Angol az útlevelem, de magyar a büszkeségem”. Tisztelgés a 100 éve született Cs. Szabó László előtt
Cs. Szabó László születésnapi megemlékezései után
Elöljáróban egy emlékkötethez: Cs. Szabó László évfordulója alkalmából
Az emigráns Szabó Zoltán
Az írások első megjelenésének helye és ideje
Felhasznált irodalom
Névmutató