Irodalomelméleti enciklopédia

Előszó

1. Az irodalom és szöveg

1.1. A szöveg

A szöveg mint egység – Szöveg és szövegváltozat

1.2. A szövegek kommunikációelméleti megközelítése

A kommunikáció tényezői – A kommunikációs formák

1.3. A szövegek információelméleti megközelítése

Az információ – A beszédaktusok – A hírérték és a redundancia

1.4. A szövegek jelelméleti megközelítése

A jelviszonyok tényezői – A jel – A jeltárgy – A jelrendszer – A jelhordozó – A jelentés

1.5. A nyelvi jelhordozók és jelentéseik

A lexikális jelentés – A szövegösszefüggés – A másodlagos jelentés – A jelkapcsolati jelentés – A nyelvi rendszer történeti változásai

1.6. A szövegek szerkezete

A szöveg szintagmatikus szerkezete – A szöveg kifejezési és tartalmi síkja – A szöveg lineáris és tabuláris szerkezete – A szöveg paradigmatikus szerkezete – A beszédhangok síkjának szerkezete

1.7. A szövegfajták funkcionális megkülönböztetései

Az irodalom fogalmának legtágabb értelmezése – A szűkebb fogalomértelmezések

1.8. A szövegfajták minőségi megkülönböztetései

A pozitív irodalomfogalmak – A negatív irodalomfogalmak

1.9. A szövegeken túli irodalomfogalmak

Az irodalmiság – Az irodalmi intézmények – Az irodalom mint az irodalomtudomány tárgya

1.10. Az irodalomfogalmak a történelmi változások tükrében

Terminológiai változások – Fogalmi változások

2. Irodalom és esztétikum

2.1. Az esztétikum meghatározása

Az esztétikum és a nem esztétikai minőségek – Az esztétikum és az esztétikai minőségek

2.2. Az esztétikai kommunikáció

Az esztétikai érzék – A dekódolás sajátosságai: az ízlés – A jelrendszer sajátosságai a személyes ízlés tükrében – A jelrendszer sajátosságai a közízlés tükrében – A közízlés és a társadalmi objektivitás – Az ízlésítélet és a teoretikus ítélet   

2.3. Az esztétikai jelek jelhordozói

A látható-hallható forma – A fogalmiság – A külső és belső érzékelés

2.4. Az elvont formák         

A ritmus – Az arányosság – A harmónia – Színek és fények

2.5. Az esztétikai jelek jelentése

Az általánosított jelentések – A jelösszefüggésbeli jelentések – A történelmi jelentésváltozások – Az értékrend anakronisztikus elemei – Az esztétikai jelek tipológiája

2.6. Az esztétikum értéklehetőségei

Az esztétikum megismerési önértéke - Az esztétikum élvezeti önértéke – Az esztétikum érzelemformáló eszközértéke  

2.7. Az esztétikai minőségek

A szépség és válfajai – A rútság és válfajai – A tragikum és az elégikusság – A komikum és válfajai – A többi esztétikai minőség      - Az esztétikai minősítések – Az esztétikai minőségek a nyelvi kommunikációban – A halandzsa esztétikuma

3. Az irodalom társadalmi funkciói

3.1. A művésziség ismérvei

Az értékalakzatok – A művészi érték kettőssége

3.2. Az autonóm művészeti irodalom

A visszatükröző művészeti irodalom – A szépművészeti irodalom

3.3. Az alkalmazott művészeti irodalom

A szórakoztató irodalom – A didaktikus irodalom – Az agitatív irodalom – A használati irodalom

3.4. Az irodalomalatti          

A kanonizált és a periferikus irodalom – A kontárok irodalma – Az epigonok és plagizátorok irodalma – A triviális irodalom – A giccs és a szennyirodalom

3.5. A művésziség kérdőjelei

A l’art pour l’art – Az antiirodalom – A művészeti szövegösszefüggés – Az átmeneti műformák

4. Az irodalmi műfajok

4.1. A műnemi felosztás

A líra – Az epika – A dráma – Az átmeneti műfajok

4.2. A műnemi felosztást keresztező szempontok

A költészet és a nem költői formák – A jelenkori és történelmi tematika – A gyermek- és ifjúsági irodalom – Az elit- és tömegirodalom

4.3. A műfajok szerepe az irodalmi fejlődésben

A műfajok történeti fejlődése – A műfajok rendszere – A műfaji keretek jelentősége

5. Az irodalmi mű felépítése

5.1. A műalkotás modellje

Az irodalmi mű kompozíciója – A mű rétegszerkezete – A mikro- és makroszerkezetek – A retorikai-stilisztikai szerkezetek

5.2. A tartalom és forma

A tartalom és forma mint viszonyfogalom – A művészeti elvont formák – Az elvont formák mozgásfelidéző-hangulati tartalma – Az elvont formák történeti és műfaji „holdudvara” – Az elvont formák tartalmainak változékonysága – A konkrét formák – A téma – A belső és a külső forma – A műalkotás tartalma

5.3. Az irodalmi mű stílusa

A műstílus – Az alkotói stílus – Az irányzati stílus – A korstílus – Egyéb elvont stílusfajták – A nyelvi-stilisztikai stílus

6. A tartalmi sík formaszerkezetei

6.1. A retorikai-stilisztikai szerkezetek

A bővítéses szerkezetek – Az elhagyásos szerkezetek – A helycserés szerkezetek – A helyettesítéses szerkezetek – A dialogikus szerkezetek – A paralolizmusos szerkezetek és a gondolatritmus

6.2. A tartalmi sík lineáris tagolási egységei

A retorikai szerkezetek – A drámai szerkezetek – Az epikai szerkezetek – A lírai szerkezetek – A tagolás elvi szempontjai

7. A kifejezési sík formaszerkezetei

7.1. Az írásképhez kapcsolódó formaszerkezetek

Az írásjegyek és írásjelek kifejezőképessége – Az egybe- és különírás kifejezőképessége – A sortördelés kifejezőképessége – A képvers – A vizuális költészet – Betűjátékok és rejtvények

7.2. A beszédhangokhoz kapcsolódó formaszerkezetek

A retorikai-stilisztikai hangalakzatok – A hangfestés – Az akusztikus költészet

7.3. A vers

A vers meghatározása – Beszédhang és íráskép a versben – A vers ritmusa és metruma – A kéttagú oppozíció – A szótagok szintjének rendezettsége – A vers szövegminimuma – Az énekvers, a recitált vers és a szövegvers

7.4. A próza

Az aritmikus próza – A ritmikus próza – A szabadvers – A prózaköltemény

8. A versformák szerkezeti elemei

8.1. A ritmustényezők

Az alapvető ritmustényezők: hangsúly, időtartam, szótaghanglejtés – A járulékos ritmustényezők: szünet, rím, refrén, alliteráció, előrím

8.2. A ritmusegységek

Az egyszerű és összetett ritmusegységek – A versláb – Az ütem – A kólon – A verssor – A periódus – A versszak – Értelmi tagolódás és metrikai szerkezet

8.3. A versrendszerek         

Vers és nyelv – Az időmértékes verselés – A moraszámláló verselés – A hangsúlyszámláló verselés – A szótaghanglejtéses verselés – A szótagszámláló verselés

9. A magyar költészetben használt versformák

9.1. A magyar ütemhangsúlyos verselés

Az énekverstől a modern költészetig – Az ütemek sajátosságai – Az ütemek rendje – Az ütemek tempóviszonyai – Az ütemhangsúlyos sorfajok – Az ütemhangsúlyos periódusok – Az ütemhangsúlyos versszakok

9.2. A magyar időmértékes verselés

A „klasszikai” és a „nyugat-európai” formák – Az időmértékes sorfajok és periódusok – Az időmértékes versszakok és állandósult versszerkezetek

9.3. A magyar szimultán verselés

A szimultán verselés fogalma – A két versrendszer együttélése – A szimultán verselés kérdőjelei – A szimultán sorfajok, periódusok, strófák

10. Irodalom és társadalom

10.1. Az alkotó

Az alkotói típusok – Az alkotó mozgástere – Az alkotói én és a műszubjektum – A személyesség és az alkotói mítosz

10.2. A közvetítőrendszer

A kereskedelem – A mecenatúra – A cenzúra – Az oktatási és közművelődési intézmények – A kritika – A közvetítőrendszer mozgástere – A művészi közvetítés

10.3. A befogadó

A befogadói típusok – A kortárs befogadó – Az utókori befogadó – Az ideális olvasó – A befogadó mozgástere – A műalkotások objektív értéke és hatásértéke

10.4. Az irodalom a történelmi fejlődésfolyamatban

Az irodalmi fejlődés – Az „ősköltészet” és a primitív költészet – A hivatalos irodalom és a folklór – A nemzeti irodalmak és a világirodalom

11. Az irodalomtudomány

11.1. Általános jellemvonások

Az irodalomtudomány történelmi fejlődése – Az irodalomtudomány tárgya – A történeti és elméleti kifejtés – A nemzeti és az összehasonlító kutatások

11.2. Az irodalomtörténet-írás

Az irodalmi filológia – A műelemzés – A történeti kutatások absztrakciós szintjei

11.3. Az irodalomelmélet

A retorika és stilisztika – A verstan – A műfajelmélet – Az irodalomelmélet kutatási területei – A leíró és funkcionális ágazatok – Az elméleti kutatások absztrakciós szintjei

11.4. Az irodalomtudomány a tudományok rendszerében

Az irodalomelmélet és az esztétika – Az irodalomtudomány és az irodalomkritika – Az információk körforgása – Az irodalomtudomány határtudományai – Az irodalomtudomány társtudományai

Szakirodalom

Tárgymutató