Intertextuális tükrök
Paraméterek
| Szerző | Szikszainé Nagy Irma |
| Cím | Intertextuális tükrök |
| Alcím | Összehasonlító stíluselemzések |
| Kiadó | Kalligram Könyvkiadó |
| Kiadás éve | 2021 |
| Terjedelem | 400 oldal |
| Formátum | B/5, keménytáblás |
| ISBN | 978 963 4681 99 1 |
|
Az összehasonlító stíluselemzés mint egy fajta hatástörténeti vizsgálódás kiszélesíti a stiláris elemzés szempontjait és irányát: mert célja a hatásesztétikai tényezők felderítése az irodalmi szöveghagyományban. Az összevető-szembesítő vizsgálat a hatás-ellenhatás-kölcsönhatás jelenségeit értelmezi, ezzel segítve az irodalomértést, irodalomértelmezést, közvetve pedig az egyén önmegértését. |
|
|
|
Leírás
„Az irodalom organikus folyamat: egy-egy költő-oeuvre nem magában álló sziget, hanem inkább az erdei szálfához hasonlítható: az elődök lombjából növekszik, virágzáskor a többi fával hímport cserél, és az utódok táplálkoznak belőle” (Weöres Sándor).
Létezik tehát az irodalmi alkotások között szövegkapcsolat, szövegköziség, azaz intertextualitás. Ez ad alapot sajátos olvasáskultúrára: intertextuális olvasásra és ebből fakadóan intertextuális elemzésre, vagyis összehasonlító vizsgálatra.
Mennyivel jelent többet egy mű elemzésénél az összehasonlító stílusvizsgálat? Az összehasonlító stiláris vizsgálattal szemléltethető az irodalomtörténeti hagyományozódás és az irodalom folytonossága. Alkalmas rá, hogy kimutassa a hagyományba gyökerezett szövegátvételek átírásának módjait és hatását, az intertextusok egymásra épülését. Rávilágít alkotói módszerek hatására. Műfajok tartalmi feltöltődését és formai változását is nyomon lehet követni vele. Stílustörténeti korszakok eltérő jellemzőit fedi fel. Kidomborítja a szövegműfajok közötti hasonlóságokat és eltéréseket. A műfordítások és az eredeti szöveg összevetése látni engedi a műfordítói elveket és hagyományokat. Módot nyújt a kép- és az alakzattípusok aprólékos elemzésére. Felhívja a figyelmet az alkotók jellemző sajátosságaira a túlzással rájátszó irodalmi paródiákkal való összevetéskor. És a legfontosabb: az összehasonlító stiláris vizsgálat segíti az értelmező inter-textuális olvasást.
Az összehasonlító stíluselemzés mint egy fajta hatástörténeti vizsgálódás kiszélesíti a stiláris elemzés szempontjait és irányát: mert célja a hatásesztétikai tényezők felderítése az irodalmi szöveghagyományban. Az összevető-szembesítő vizsgálat a hatás-ellenhatás-kölcsönhatás jelenségeit értelmezi, ezzel segítve az irodalomértést, irodalomértelmezést, közvetve pedig az egyén önmegértését.
Kalligram Könyvkiadó, 2021.
Írta: Szikszainé Nagy Irma
Lektor: Fehér Erzsébet
Tartalom
1. AZ INTERTEXTUALITÁS
Utánzás és hagyomány
lntertextualitás = textuális interakció – alkotói párbeszédek
Az intertextus
Az intertextualitás mint az irodalmi hagyomány alapvető létmódja
Az intertextuális játékterek nyomai
Az intertextualitás poétikai szerepe és hatása
Az intertextualitás az alkotó szempontjából
Az intertextualitás a befogadó szempontjából
Az intertextualitás a szöveg elemzése szempontjából
2. AZ ÖSSZEHASONLÍTÓ STILISZTIKA
Az összehasonlító stilisztika múltja
Az összehasonlító stilisztika helye a tudományok rendszerében
A kiterjesztett összehasonlító stilisztika
3. AZ ÖSSZEHASONLÍTÓ STÍLUSELEMZÉS ELMÉLETE
A stílus – a művészi stílus
Az irodalmi szöveg stíluselemzése
lntertextuális olvasás
Az összehasonlító stíluselemzés fogalma
Az összehasonlító stíluselemzés elméleti alapja
Az összehasonlító stíluselemzés tárgya, anyaga, területei
Az összehasonlító stíluselemzés komparatív és kontrasztív módszerei
Az összehasonlító stíluselemzés módszerének elvei
Az összehasonlító stíluselemzés fogalmai
Az összehasonlító stíluselemzés szerepe, célja, hatása
Az összehasonlító stíluselemzés menete
4. AZ ÖSSZEHASONLÍTÓ STÍLUSELEMZÉS GYAKORLATA
4.1. INTRATEXTUÁLIS ÖSSZEVETÉS
4.1.1. Változatlan változó
Juhász Gyula Turris eburnea című versének kézirata és kiadásai
4.1.2. Funkcióváltó variációs ismétlés
Dsida Jenő: Tavalyi szerelem
4.1.3. Versforma-áthallásos stílusvariánsok
Lackfi János: Költői ugróiskola (részlet)
4.2. INTERTEXTUÁLIS ÖSSZEVETÉS EGYETLEN ALKOTÓI OEUVRE-BEN
4.2.1. Tematikus intertextualitás párversekben
Szabó Lőrinc: Mindenütt ott vagy – Mert sehol se vagy
4.2.2. Motivikus intertextualitás novellák párbeszédében
Móricz Zsigmond: Tragédia – Egyszer jóllakni
4.2.3. Retorikai intertextualitás műfajok párbeszédében
Kossuth Lajos vezércikke és toborzó beszéde
4.3. A MŰFORDÍTÁS MINT AZ INTERTEXTUALITÁS EGYIK LÉTMÓDJA
4.3.1. Teremtő utánzás – a műfordítók poétikai licenciái
Paul Verlaine: Chanson d’automne
Tóth Árpád: Őszi chanson – Szabó Lőrinc: Őszi dal
4.3.2. A biblikus nyelv stiláris változatai
Jónás könyvének stiláris jellemzői néhány régi magyar bibliafordításban
4.4. ALKOTÓI PÁRHUZAMOSSÁGOK TALÁLKOZÁSA ÉS KONTRASZTJA
4.4.1. Intertextuális térben kreatív átírás
Nagy Ignác: Tisztújítás – Parti Nagy Lajos: Tisztújítás
4.4.2. Áthallásos tovább örökítés
Kosztolányi Dezső: Ha negyvenéves elmúltál – Tóth Krisztina: Delta
4.4.3. A lírahagyomány újraírása
Kosztolányi Dezső: Boldog, szomorú dal – Parti Nagy Lajos: van utcarím
4.4.4. Funkcióváltás ellenében is létező intertextualitás
HB. – halotti beszédek – Kosztolányi Dezső: Halotti beszéd
4.4.5. Egy műfaj hagyományozódása és metamorfózisa
A szertartási és a költői litániák polifóniája
4.4.6. A drámai hangnem változatai az újramondásban
Katona József Bánk bán című drámájának Tiborca és a modern Tiborcok
4.4.7. Parafrázisban újraírt költői képek
Szabó Lőrinc: Lóci óriás lesz – Vörös István: Misi óriás pizzát vesz
4.4.8. Valódi költészettel párbeszédet folytató slam poetry
Föltámadott a tenger
4.4.9. lntertextuális játékok görbe tükrökben
Tóth Árpád – Karinthy Frigyes és Varró Dániel paródiái célkeresztjében
5. AZ ÖSSZEHASONLÍTÓ STÍLUSELEMZÉS JELENTŐSÉGE
AZ ÖSSZEHASONLÍTÓ STÍLUSELEMZÉS SZAKIRODALMÁBÓL
