Leírás
Az intelligencia és az iskolai teljesítmény közötti kapcsolat egyértelműnek tűnik, azonban csaknem negyven éve egy harvardi kognitív tudós, Howard Gardner olyan fogalmat alkotott, mely megkérdőjelezi ezt az összefüggést. Elmélete szerint nem beszélhetünk intelligenciáról általában, hanem többszörös intelligenciákról (multiple intelligences), melyekből adódó intelligenciaprofilunk egyedi mintázatú emberi sajátosságunk, tevékenységek során megnyilvánuló, kultúrafüggő tulajdonságunk. E felvetést számos kritikai észrevétel kíséri, azonban 2020-ban az Amerikai Nevelés- és Oktatáskutatók Egyesülete az elméletalkotót kutatói életműdíjjal jutalmazta.
Gardner teóriája az elmúlt évtizedekben elsősorban a gyakorló pedagógusok körében vált világszerte népszerűvé, tananyagfejlesztési műhelyekre, oktatási modellekre hatott. Az elmélet gyakorlati alkalmazása az ezredfordulót követően hazánkban is ismertté vált, a tehetséggondozás területén rendszerszinten is hangsúlyt kapott, azonban a magyar ajkú neveléstudományi diskurzusban tárgyalása nem tekinthető elmélyültnek. E kötet a Kárpát-medencei magyar nyelvű pedagógiai szakirodalomban a gardneri elmélet átfogó, kritikus igényű, elemző ismertetését nyújtja – úttörő jelleggel. A szerző korábbi, tanulmány formában megjelent írásait újrakonstruáló és több új elemmel kiegészítő, komplex, hiánypótló alkotás, mely kitér az elmélet születésének körülményeire, részletes értelmezéseire, társelméletei közt elfoglalt helyére, kritikáira, 21. századi érvényességére, illetve a nemzetközi pedagógiai praxisban megvalósult alkalmazhatósági területeire.
Dezső Renáta Anna a neveléstudományok habilitált doktora, a Pécsi Tudományegyetem munkatársa, aki a köznevelés különböző szintjein szerzett másfél évtizedes gyakorlattal felvértezve a mindennapokban ötgyermekes édesanyaként is tapasztalja az intellektuális többféleség számos formáját. A szerző a pécsi tanárképzés és tanártovábbképzés hazai és nemzetközi pedagógiai-pszichológiai műhelyeiben aktív szerepet vállaló neveléstudományi kutatóként egy évtizede foglalkozik az elmélettel, valamint annak kontinentális közegekben lehetséges gyakorlatba ültethetőségével.
Gondolat Kiadó, 2022.
Írta: Dezső Renáta Anna
Lektor: Bálint Ágnes, Bárdossy Ildikó, Meleg Csilla
Paraméterek
| Szerző | Dezső Renáta Anna |
| Cím | Intelligenciák – más-kép(p) |
| Kiadó | Gondolat Kiadó |
| Kiadás éve | 2022 |
| Terjedelem | 166 oldal |
| Formátum | B/5, keménytáblás |
| ISBN | 978 963 556 277 0 |
Tartalom
SZUBJEKTÍV ELŐSZÓ
1. AZ INTELLIGENCIA ÉRTELMEZÉSÉNEK LEHETSÉGES KERETEI
1.1. IQ és g
1.2. A többszörös intelligenciák (TI) elmélet – dióhéjban
1.2.1. Gardneri intelligenciakritériumok
1.2.2. Gardneri intelligenciák
2. A TI-ELMÉLET KONTEXTUSA TUDOMÁNYTÖRTÉNETI HATÁSOK ÉS A GARDNERI PÁLYA METSZETÉBEN
2.2. Klasszikus szál
2.3. Neurológiai vonal
2.4. Közvetlen hatások
2.5. Igazság, szépség, jóság: a gardneri értéktriász
3. GARDNERI INTELLIGENCIÁK AZ EZREDFORDULÓN
3.1. Nyelvi intelligencia
3.2. Logikai-matematikai intelligencia
3.3. Térbeli intelligencia
3.4. Zenei intelligencia
3.5. Testi-mozgásos intelligencia
3.6. Természeti intelligencia
3.7. Interperszonális intelligencia
3.8. Intraperszonális intelligencia
3.9. Elméletalkotói konklúziók
4. PROGRESSZIV INTELLIGENCIAELMÉLETEK ÉS A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA
4.1. Komplementer elméletek
4.1.1. Sternberg triarchikus modellje
4.1.2. Mindset: beállítódás, szemlélet vagy implicit tanulói intelligencia interpretáció
4.2. Elméletalkotó kritikák
4.2.1. Érzelmi intelligencia
4.2.2. Egy ciprusi iskola
4.3. Gardner érvényessége a 21. században
5. KRITIKÁK, MÍTOSZOK ÉS GYAKRAN ISMÉTELT KÉRDÉSEK
5.1. Etikai felelősség – lehetséges viszonyulásaink a bennünket érő kritikákhoz
5.2. Tudományrendszertani kihívások
5.3. Mítoszirtási kísérlet
5.4. Ad hoc vagy post hoc?
5.5. Gyenge és erős többszörös intelligenciák elmélet?
5.6. Célkeresztben
5.7. Progresszív kritikák
5.8. Véget nem érő, gyakran ismételt kérdések
6. AZ ÉRTELMEZŐ ÉRTELMEZÉSI KERETEI
6.1. Pécsi szál
6.2. Kompetens tanulók, pedagógusok és pedagógusképzők
6.3. Tanulásközpontú pedagógiai megközelítések
6.4. Neurodiverzitás
6.5. Kedvesen követelő tanárok és korántsem TÉTlen tanulók
7. PILLANATKÉP A KÁRPÁT-MEDENCÉBŐL
7.1. Tehetség és intelligenciák
7.1.1. Gardneri és dwecki értelmezés
7.1.2. Egy személyes szakmai, méltányos tehetségképtől a Tehetség Kézikönyvéig
7.2. Kutatás – fejlesztés – képzés – és gyakorlat
7.2.1. Tananyagfejlesztés és -alkalmazás a tanárképzés területén
7.2.2. Plurális intelligencia-koncepciók és tanulásközpontú pedagógiák
7.2.3. Diverzitás – egy dinamikusan formálódó neveléstudományi kutatói műhely
IRODALOM
NÉVMUTATÓ