Innováció és tanulás
Paraméterek
| Sorozat | Oktatás és társadalom |
| Szerző | Kozma Tamás |
| Cím | Innováció és tanulás |
| Kiadó | Gondolat Kiadó |
| Kiadás éve | 2022 |
| Terjedelem | 288 oldal |
| Formátum | B/5, ragasztókötött |
| ISBN | 978 963 556 235 0 |
|
Amikor rátaláltunk a „társadalmi innovációra”, az még csak a szociológusokat érdekelte. A szociológusok – a közgazdászokhoz csatlakozva – a gazdasági innovációk társadalmi vonatkozásait vizsgálták. Mai napig ezt értik társadalmi innováción. Magyarország „tanuló régióit” megismerve (2012–2015) mi más társadalmi (szociális) innovációról kezdtünk beszélni. |
|
|
|
Leírás
Amikor rátaláltunk a „társadalmi innovációra”, az még csak a szociológusokat érdekelte. A szociológusok – a közgazdászokhoz csatlakozva – a gazdasági innovációk társadalmi vonatkozásait vizsgálták. Mai napig ezt értik társadalmi innováción. Magyarország „tanuló régióit” megismerve (2012–2015) mi más társadalmi (szociális) innovációról kezdtünk beszélni. Azokról a problémamegoldásokról, amelyek alulról indulnak, mozgalommá terjednek, és a szűkebb-tágabb közösségek hagyományaivá válnak. A tanuló régióktól – amelyekkel a Pillanat (2016) című könyv foglalkozott – így jutottunk el a társadalmi innovációig, amely közösségi mozgalom, és amelyet a társadalmi fejlődés motorjának nevezhetnénk. Mindennek fontosságát a jelen kötet szerkesztése közben fedeztem föl. Ezért tettem ennek a könyvnek az élére azokat az írásokat, amelyek a társadalmi innovációról szólnak; valamint az innovációkat hajtó tanulásról – a tanulást nem szűkebben iskolai, hanem tágabban, társadalmi méretekben értve. Így lett a könyv címe Innováció és tanulás. Ennek a könyvnek ez a legfontosabb mondanivalója.
Gondolat Kiadó, 2022.
Írta: Kozma Tamás
Kapcsolódó kiadványok:
Tartalom
1. INNOVÁCIÓ ÉS TANULÁS
1.1. Tanulóközösségek és társadalmi innovációk
Innovációk és hálózatok
Innováció és tanulás
A társadalmi innováció terjedése
1.2. A társadalmi innováció értelmezései
A társadalmi innováció mint problémamegoldás
A társadalmi innováció mint közösségi tanulás
A társadalmi innováció mint szervezeti átalakulás
A társadalmi innováció mint társadalmi változás
1.3. Közösség és innováció
Közösség az innovációk mögött
Narratívumok
Van-e alternatíva?
Közösség – mi is az?
Mikroszinten írt történelem
1.4. Szociális tanulás – társadalmi megújulás
Gazdasági innováció – közösségi megújulás
Innováció alulról
A kihívás, amely összefog
Társadalmi tanulás
A tanulás mint politikai tett
Tér és torony
Az optimista válasz
1.5. Protestáns identitás és közösségi tanulás
Közösségi tanulás és identitástudat
Közösségi tanulás a gyülekezetben
Közösségi tanulás és etika
2. TÉR, TÁRSADALOM, ISKOLA
2.1. Város és egyetem találkozása
Megközelítések
A Város
Az Egyetem
Tanulságok
2.2. A társadalomkutatás térbelisége
2.3. Tér és Torony
3. REZILIENS KÖZÖSSÉGEK – REZILIENS TÁRSADALOM
3.1. Reziliens közösségek – reziliens társadalom?
3.2. Közösségi tanulás járvány idején
A járvány mint kihívás...
…és az iskola mint válasz
Végül
3.3. Ökumenikus iskolák
A beágyazottságtól a partnerségig
A történeti háttér
Születéstörténetek
Főszereplők, „helyi hősök”
Tanulságok
3.4. Oktatás és közjó
Közjó, közérdek, közoktatás
A „közjó” mint oktatáspolitikai ideológia
4. FELSŐOKTATÁS
4.1. A campust is eladnák, ugye?
Az egyetemek hermeneutikája
Épületek
Névadás és nyelvhasználat
Születési mítoszok
Önértelmezések
4.2. Például Szingapúr
4.3. OECD: A túlélő szervezet
Szervezeti túlélés
Narratívum és valóság
A túlélés záloga
Gazdaságfejlesztés és oktatás
Új fordulat: Kelet-Közép-Európa
5. OKTATÁSKUTATÁS
5.1. Nevelésszociológiából oktatáskutatás
Az oktatáskutatás megjelenése
Az iskolarendszer szerkezete, az iskolafenntartói monopólium lebontása
Iskola és környezete, önkormányzati intézményfenntartás
Területi kutatások
Határ menti kutatások, „újszülött” egyetemek
Kisebbségi kérdések, roma/cigány kutatások
Szakképzési és felsőoktatási kutatások
A nevelésszociológia akadémiai besorolása
5.2. A nevelésszociológiától az oktatáskutatásig – és tovább?
Utóirat
5.3. Gazsó Ferenc és az oktatáskutatás
5.4. Kórházpedagógia
Egy alternatív értelmezési kísérlet
Kórháznapló
Tanulságok
6. EMLÉKEZÉSEK
6.1. Hogyan lettem szociológus?
6.2. Ha újra tanító lennék
6.3. „A jövő iskolája” projekt
„A jövő iskolája” és a „nagypolitika”
„A jövő iskolája” és a Tervhivatal
„A jövő iskolája” és az Akadémia
„A jövő iskolája” és a Pedagógiai Kutató Csoport
Gazdasági szükségletek vagy társadalmi igények?
Általános műveltség vagy szakmai képzés?
A „közösségi iskola”
Rejtőző politizálás
Távlati tervezésből fejlesztéspolitika
6.4. Ravasz László
6.5. Három találkozás
6.6. Harminc év Educatio
6.7. Múltból jövőt
Járványveszély
Demográfiai szűkülés
Tulajdonosi viszonyok
Kié a felnőttképzés?
Múltból jövőt
FÜGGELÉK
Utószó
Hivatkozások
Summaries