Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.
Elfogadom
Témakörök
„Inkább magyarúl”
Eredeti ár: 2.100 Ft
1.890 Ft
Online kedvezmény: -10%

„Inkább magyarúl”

Eredeti ár: 2.100 Ft
1.890 Ft
Online kedvezmény: -10%

Az 1807-es országgyűlés heves indulatokat kiváltó nyelvi vitái után a bécsi udvar úgy vélte, hogy hasznos lehet a magyar írók gondolkodásának feltérképezése, ezért 1808 márciusában egy provokatív pályázatot hirdetett a tübingeni Cotta Könyvkiadó nevében...

Leírás

Az 1807-es országgyűlés heves indulatokat kiváltó nyelvi vitái után a bécsi udvar úgy vélte, hogy hasznos lehet a magyar írók gondolkodásának feltérképezése, ezért 1808 márciusában egy provokatív pályázatot hirdetett a tübingeni Cotta Könyvkiadó nevében. A beküldött pályamunkákban arra a kérdésre keresték a választ, hogy vajon lehetséges-e a magyar nyelv hivatalossá tétele Magyarországon. A latin és a német nyelv használatával szemben a huszonegy pályázó egy része a magyar nyelv használata mellett érvelt, ám a többség nem javasolta a magyar nyelv hivatalossá tételét. Végül eredményhirdetés nem lett, a beküldött pályaművek elsüllyedtek a bécsi titkosrendőri levéltárban. E könyv részletesen elemzi a pályázat kiírásának politikai és kulturális előzményeit, körülményeit és a fennmaradt iratokat. Különösen fontos Kazinczy Ferenc szerepe, aki az ekkor kibontakozó nyelvújítási mozgalom vezetője volt, pályázatában a magyar nyelv érdekeit védte és irodalmi-kulturális megalapozással alkalmasságát bizonyította. A monografikus igényű feldolgozást a tübingeni pályázat fennmaradt szövegeinek közlése egészíti ki.

Universitas Kiadó, 2018.

Írta: Ajkay Alinka

Paraméterek

Szerző Ajkay Alinka
Cím „Inkább magyarúl”
Alcím Az 1808-as tübingeni pályázat és a magyar nyelv ügye
Kiadó Universitas Kiadó
Kiadás éve 2018
Terjedelem 320 oldal
Formátum A/5, ragasztókötött
ISBN 978 963 9671 68 3

Tartalom

1. Bevezetés

2. A tübingai pályázat

2.1. A pályázat politikai előzményei (a magyar nyelv ügye az 1807-es országgyűlésen)

2.1.1. Az országgyűlés közszereplői (kiküldött megfigyelők, besúgók és kémek)

2.1.2. A megfigyeltek: nemzeti érzelmű követek, hangadók

2.1.3. Az országgyűlés és a nyelvkérdés. A követutasítások

2.1.4. Az írók és a diéta

2.1.5. A diéta nyelvi vitái

2.1.6. Az oktatásügy és a magyar nyelv

2.1.7. Próbálkozások a magyar nyelvű közigazgatás megteremtésére

2.1.8. A nyelvi vitához kapcsolódó jelentések

2.1.9. Johann Michael Armbruster javaslata

2.2. A pályázat tudományos-irodalmi előzményei

2.3. A tübingai pályázat kiírása

3. Kazinczy pályaművének kiadás-, kutatás- és recepciótörténete

4. A ma ismert pályaművek

4.1.Kazinczy

4.2. Heisser

4.3. Schmidt

5. Solennia – egy kis-honti tudós társaság

6. Összegzés

7. Szövegek

7.1. A debreceni kézirat – Kazinczy pályaműve

7.2. Soll und kann – Heisser Kristóf pályaműve

7.3. A késmárki kézirat – Wilhelm Armand Schmidt pályaműve

8. Irodalomjegyzék

9. Névmutató