A Flaccus Kiadó könyvei
Alsó tagozat
Az Országos Kórházi Főigazgatóság tankönyvei
Életrajzok
Érettségi felkészítők
Filmek
Gyermek- és ifjúsági irodalom
Gyógypedagógia, fejlesztő pedagógia
Hangoskönyvek
Helytörténet
Idegen nyelvű kiadványok
Informatika
Játékgyűjtemények
Kézművesség, kreatív technikák
Kommunikáció- és médiatudomány
Kossuth-díjas művészek
Közgazdaságtan
Lexikonok
Magyar nyelv és irodalom
Matematika
Mezőgazdaság
Művészetek
Néprajz
Nyelvkönyvek
Orvostudomány
Óvodapedagógia
Pedagógia
Pszichológia
Szakmai tankönyvek
Széchenyi-díjas tudósok művei
Szépirodalom
Színház- és filmművészet
Szociális munka
Társadalomtudományok
Természetgyógyászat
Természettudományok
Testnevelés és sport
Történelem, társadalomismeret
Útikönyvek
Vallás
Zene
Utolsó példányok
Leírás
A népzenekutatás nagy utat járt be a romantika lelkes érdeklődésétől a 20. század elején kikristályosodó modern tudományszemléletig, miközben megszületett a kutatás tárgyának pontos meghatározása, a népzene fogalma is. A klasszikus hőskort a módszeres kutatás viszonylagos nyugalma követte. Akkor még senki sem sejtette, hogy milyen gyökeres változást hoz majd a következő századforduló. Beköszönt a digitális kor.
Ez a könyv erről a változásról szól. Történeti távlatokba helyezi az információkezelés fogalmát, megvizsgálja a zenefolklóradatok viselkedését a digitális térben, visszavetítve a korszerű információkezelés szempontrendszereit a múlt népdalrendezési stratégiáira. A téma kontextusa megkövetelte a népzenei rendezéstörténet rövid áttekintését és a népzenei rendezés gyakorlatához kapcsolódó fogalmak egységes keretben történő újraértelmezését is. Feltárul a folyamat, amely során az egyszerű adatból – értelmezés után – információ keletkezik, majd a digitális térben többdimenziós tudáshálóvá válva önálló életre kel. Ilyen módon – nagyságrendeket lépve – nagy mennyiségű információt lehet feldolgozni, feltárva az elődök által felhalmozott forrásanyag eddig láthatatlan belső összefüggéseit.
Írta: Bolya Mátyás
Paraméterek
| Szerző | Bolya Mátyás |
| Cím | Információelmélet és népzenekutatás |
| Alcím | Rendszeralkotás – nyilvántartás – digitális archívum |
| Kiadó | L'Harmattan Kiadó |
| Kiadás éve | 2020 |
| Terjedelem | 348 oldal |
| Formátum | B/5, ragasztókötött |
| ISBN | 978 615 5167 17 1 |
Tartalom
ELŐSZÓ
BEVEZETÉS
ELŐZMÉNYEK
Az információrendezés
A könyvtártantól a könyvtártudományig
Az információkeresés
A NÉPZENE FOGALMA
A NÉPZENEKUTATÁS KEZDETEI MAGYARORSZÁGON
Mátray Gábor népdalgyűjteménye (1852–1858)
Bartalus István egyetemes gyűjteménye (1873–1896)
Magyar gyermekjáték-gyűjtemény (1891)
Seprődi János népzenei gyűjtései (1897–1911)
Vikár Béla népzenei gyűjteménye (1896–1910)
NÉPZENEI RENDEZÉSTÖRTÉNET
A 16–17. század gyakorlata
Johannes Zahn (1817–1895) evangélikus dalgyűjteménye
Oswald Koller (1852–1910) rendszerezése
Ilmari Krohn (1867–1960) rendszerezése
Az új egyetemes népdalgyűjtemény tervezete (1913)
A Bartók-rend (1940)
A Kodály-rend (1958)
A Járdányi-rend (1961)
Az Európai Dallamtár (1964)
A Magyar Népzene Tára sorozat (1951–)
Vargyas Lajos: A magyarság népzenéje (1981)
Dobszay László: A magyar dal könyve (1984)
A magyar népdaltípusok katalógusa (1988)
Sárosi Bálint: A hangszeres magyar népzene (1996)
Paksa Katalin: Magyar népzenetörténet (2002)
Juhász Zoltán népzenei modellalkotása (2006)
Bereczky János: A magyar népdal új stílusa (2013)
TUDOMÁNYOS MŰHELYEK, NÉPZENEI GYŰJTEMÉNYEK
A Zenetudományi Intézet népzenei gyűjteményi egységei
A gyűjtemény gyarapodása
A NÉPZENEI RENDEZÉS GYAKORLATA
Miért fontos a dallamrendezés?
A dallamelemzés szempontjai és szempontrendszerei
Ritmus
Dallam
Szöveg
Forma
Stílus
Összefoglalás
A népies műdal
A dallamrendezés egységei
A rendszeralkotás csapdái
A Bartók-rend rendezési elvei
A Kodály-rend rendezési elvei
A Járdányi-rend rendezési elvei
A magyar népdaltípusok katalógusa rendezési elvei
A hangszeres anyag rendezési elvei
Az új stílusú dallamok rendezési elvei
Összefoglalás
Gyűjteményi háttér
A magyar népzenei rendezések genealógiája
SZÁMÍTÓGÉP ÉS NÉPZENEKUTATÁS
A budapesti IFMC-konferencia (1964)
A Népzenekutató Csoport műhelyében (1965–1973)
Amerikai tapasztalatok a Bartók-kutatásban (1967–1973)
A Zenetudományi Intézet műhelyében (1974–)
Az adatbázis-szervezés akadálypályáján
Online publikációs stratégia a Zenetudományi Intézetben
A publikációs stratégia elemei
Digitális eszközpark
A folklóradatbázis-építés fázisai
Online gyűjtemények
Tervek
A NEM ZENEI INFORMÁCIÓK
Az adatkezelés hibái
Nyilvántartási hibák
Dokumentációs hibák
Gyűjteményrendezési hibák
A digitális feldolgozás hibái
Archiválás, publikálás, szolgáltatás
Helymeghatározás
A népzenei dialektológia
A helymeghatározás hagyománya
Érvényességi terület
Térinformatikai eszközök használata
A helymeghatározás problémái Időmeghatározás
Pont vagy intervallum?
Időmeghatározás adatbázisokban
Abszolút idő, relatív idő
Személy meghatározása
A gyűjtő
Az adatközlő
Személy kezelése adatbázisokban
Az információhordozó
A hordozó szerinti azonosítás korlátai
Az információhordozók típusai
Tartalomtípusok
A segéd média fogalma és jelentősége
Információhordozók azonosítása adatbázisokban
Azonosítók digitális konverziója
ÖSSZEFOGLALÁS
FORRÁSJEGYZÉK
FÜGGELÉK
KÉPEK JEGYZÉKE
TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE
NÉVMUTATÓ
TÁRGYMUTATÓ