Így filmeztünk
Paraméterek
| Szerző | Szekfü András |
| Cím | Így filmeztünk |
| Alcím | Válogatás fél évszázad magyar filmtörténeti interjúiból |
| Kiadó | Magyar Művészeti Akadémia |
| Kiadás éve | 2018 |
| Terjedelem | 324 oldal |
| Formátum | B/5, keménytáblás |
| ISBN | 978 615 5869 17 4 |
|
Szekfü András Így filmeztünk című interjúkötete kettőzötten idézi meg a filmtörténeti múltidőt. Egyfelől a 2018-as megjelenés már egy közel ötvenéves restanciát orvosol, másfelől a ’60-70-es évek fordulóján rögzített beszélgetéseken keresztül egy még korábbi éra sajátos világa elevenedik meg. |
|
|
|
Leírás
Szekfü András Így filmeztünk című interjúkötete kettőzötten idézi meg a filmtörténeti múltidőt. Egyfelől a 2018-as megjelenés már egy közel ötvenéves restanciát orvosol, másfelől a ’60-70-es évek fordulóján rögzített beszélgetéseken keresztül egy még korábbi éra sajátos világa elevenedik meg. A kettős múltidő kettős retorikát is eredményez: a szocializmus évtizedei alatt a megnyilatkozók őszinteségük ellenére óhatatlanul igazodnak a kor politikai elvárásaihoz. A kötet egyediségét mégis ez adja: az olvasó úgy kaphat képet egy – Ranódy László szavaival – páratlanul izgalmas időszakról, hogy azt nem filmtörténészek utólagos interpretációja, hanem az azt megélők élményszerű, sokszor anekdotikus és nagyon is emberi visszaemlékezései teszik színessé.
Szekfü András interjúválogatása számtalan eddig ismeretlen történetet, információt, filmtörténeti adalékot – azaz valódi kincseket menekít ki a magnószalagról e könyv lapjaira.
Írta: Szekfü András
MMA Kiadó, 2018.
Tartalom
Elbeszélt filmtörténet – Gelencsér Gábor
Bevezetés – Szekfü András
Szőts István (1912–1998)
A kozmikus életérzés, az erdélyi és a magyarság élmény
Ranódy László (1919–1983)
„Pudovkin elsápadt...”
Angyal László (1900–1979)
„az első nehézség az üres pénztár volt”
Radó István (1891–1972)
„...inkább találkozások sorozata volt, mint konspiráció”
Radványi Géza (1907–1986)
„…adják oda a Kossuth-díjat a gyerekeknek!”
Hont Ferenc (1907–1979)
„…egy repülőgéppel jöttünk vissza [ Moszkvából] Budapestre, Balázs Béla és én...”
Máriássy Félix (1919–1975) – Máriássy Judit (1924–1986)
„…akkor én már egy egész más kocsisorra gondoltam”
Révai Dezső (1903–1996)
„…szükség volt arra is, hogy a filmet felső fokon ellenőrizzék”
Kende István (1917–1988)
„…kiemelkedő film ebben a korszakban nem volt”
Szántó Miklós (1916–2015)
„Révai stílusa sajátságos volt: szellemes, gúnyos, hajszálpontos”
Várkonyi Zoltán (1912–1979)
„A filmben találtam meg a rendező alkotói hatalmának kiteljesülését”
Fábri Zoltán (1917–1994)
„Fábri elvtárs, tessék a filmet új felvételekkel kiegészíteni!” Fábri Zoltán pályakezdése
Újhelyi Szilárd (1915–1996)
„Elsősorban a légkör változott meg”
Herskó János (1926–2011)
„…miután párttag voltam, nagyobb lehetőségem volt, mint másoknak”...
Kovács András (1925–2017)
A fődramaturg libákat kerget
Bacsó Péter (1928–2009)
„A tanúval kapcsolatban is az a fő ellenvetés, hogy »közben mégiscsak építettük a szocializmust«”
Makk Károly (1925–2017)
„Nem éreztem cinizmust”
Illés György (1914–2006)
„Mert az az igaz gondolatokat művivé alakította volna”
Horváth Márton (1906–1987)
„…a forgatókönyvírást és a rendezést is államosítottuk”
Interjúalanyaink
Az interjúk előző megjelenései
Névmutató
Filmmutató