Leírás
A mérés és értékelés folyamatában a teszt olyan mérőeszköznek számít, amely világosan meghatározott vizsgálati módszerekkel hitelesen és érvényesen próbál információkat nyerni a viselkedés sajátosan jellemző mintáiról.
Az értékelési folyamat, amelyet a döntéshozatal céljából történő szisztematikus információgyűjtésként jellemezhetünk, nem mindig foglal magában tesztelést. Ha begyűjtjük valaki személyes leveleit azért, mert íráskészségéről szeretnénk meggyőződni, az még nem tesztelés, bár az értékelésnek kétségtelenül egy módja. Ebben az esetben azonban aligha fogunk tudni következtetni az illető azon képességére, hogy miként tudna megírni, mondjuk egy vitairatot egy vezető napilapnak. Egy tesztelési eljárás során viszont céljainknak függvényében meghatározott vizsgálati módszerekkel próbáljuk (ez esetben) a jelölt íráskészségére jellemző specifikus mintákat előhívni. Hasonlóképpen, a tesztek sem használatosak mindig értékelésre, gyakran ugyanis pedagógiai céllal készülnek (jelenthetik például az anyag átismétlésének egy módját, de szolgálhatnak kutatási célokat is).
A tesztelés és a tanítás szorosan összetartozó fogalmak, így nem beszélhetünk tesztelésről anélkül, hogy ne vennénk tekintetbe a tanítás folyamatát és célkitűzéseit. A teszt egyrészt a tanítás megerősítésének és a diákok motiválásának eszköze (ez esetben a tesztelést teljes mértékben a tanításra, a megtanított anyagra irányítjuk), másrészt az idegen nyelvi tudásszint-mérés általános módja. Ez utóbbi esetben a tanítás folyamatát meghatározó mértékben a teszt követelményeihez igazítjuk. Így válik a teszt a tanár munkáját értékelő eszközzé is. A tesztelés ilyenfajta meghatározása az angolszász értékelési gyakorlatnak felel meg, amely magában foglalja a nyelvi tudásszint, azaz a nyelvi tartalom és a készségek széleskörű vizsgálati módszerekkel (írásbeli, vagy szóbeli) történő ellenőrzését, míg a magyar szóhasználatban a tesztelés elsősorban az írásban megoldandó feleletválasztásos feladatsort jelöli.
Paraméterek
| Szerző | Némethné Hoch Ildikó |
| Cím | Idegen nyelvi mérés- és vizsgatechnika |
| Alcím | (Változatlan utánnyomás) |
| Kiadó | Pannon Egyetemi Kiadó |
| Kiadás éve | 2009 |
| Terjedelem | 122 oldal |
| Formátum | A/5, ragasztókötött |
| ISBN | PEK02 |
Tartalom
1. Az idegen nyelvi mérés alapfogalmai
A teszt meghatározása
A tesztelés alapfogalmai
Oktatási szempont
- Validitás
Értékelő szempont
- Mérés
- Reliabilitás
- A reliabilitás kiszámítása
- Differenciálás
- Összevethetőség
Gyakorlati szempont
- Kivitelezhetőség
- Gazdaságosság
- A tesztelés körülményei
- Elfogadhatóság
Elméleti szempont
Összegzés
2. Teszttípusok
Prognózis tesztek
- Alkalmassági tesztek
- Besorolási tesztek
Tudásszintet mérőtesztek
- Teljesítménytesztek
- Készségszint vizsgáló tesztek
3. Objektív tesztelési technikák
- Diszkrét pontos nyelvi teszt
- Diszkrét pontos teszttechnikák
- Globális, vagy integrált teszttechnikák
Az objektív teszttechnikák alkalmazási területei
4. Szubjektív teszttechnikák
A kommunikatív tesztelés
Szubjektív értékelési technikák
A szubjektív és kommunikatív tesztek alkalmazási területei
5. A nyelvtan, a szókincs és a kiejtés vizsgálata
A nyelvtani ismeretek vizsgálata
A kiejtés vizsgálata
6. A hallás utáni értés vizsgálata
A hallás utáni értést vizsgáló feladattípusok
7. Az olvasási készség vizsgálata
Az olvasási készség vizsgálata során leggyakrabban használt feladattípusok
8. A beszédkészség vizsgálata
A beszédkészség vizsgálatára szolgáló feladattípusok
9. Az íráskészség vizsgálata
Az íráskészség vizsgálatára szolgáló feladattípusok
Az írástesztek értékelése
10. A tesztkészítés menete és a teszteredmények értékelése
A tesztkészítés menete
A teszteredmények értékelése
Átlag, módusz, medián, a megoszlás mértéke, az átlagos eltérés
Bibliográfia
Mellékletek