Húsnyúl-termelés – kisüzemtől nagyüzemig
Paraméterek
Szerző | Holdas Sándor |
Cím | Húsnyúl-termelés – kisüzemtől nagyüzemig |
Alcím | „Szakmai riportkönyv” |
Kiadó | Agroinform Kiadó |
Kiadás éve | 2012 |
Terjedelem | 178 oldal |
Formátum | A/5, ragasztókötött |
ISBN | 978 963 502 956 3 |
Ez a gyakorlati nyúltenyésztési könyv a nyúltartással, nyúltenyésztéssel foglalkozók gyakorlatban felmerülő gondjaira, problémáira ad válaszokat. |
|
|
Leírás
Hogyan is lesz szenvedélyes tyúktenyésztőből „virtigli” nyulász? Gyakran találkoztam Regőczy bácsival. Ismeretségünk kezdetén ugyan nem volt „bácsi”, de mindig idősebbnek mutatta kissé korpulens termete, dús, őszbe csavarodó bajusza. Ugyanakkor fiatalos volt örökké érdeklődő modora, találó megjegyzései, okos kérdései miatt. Régebben baromfitenyésztéssel foglalkozott, a 70–80-as években 100–200 tyúkot tartott „háztáji” gazdaságában. Sokat foglalkozott azzal, hogy melyik nevezetes tyúkfajta adja számára a legnagyobb jövedelmezőséget. Leginkább a sussex fajtával szimpatizált, mert szerinte „keményebb, szilárdabb” tyúkok voltak, mint a fehérek, de kedvelte a rhode fajtát is az egyöntetű formájú és színű tojások miatt. Tudomásom szerint jó 10–15 évig „baromfizott” Ez a korábban „asszonymunkának” bélyegzett termelési ágazat időben felkeltette Regőczy bácsi érdeklődését és sikereket is ért el a baromfitenyésztésben. A tehenek ellátása sok szállítómunkával járt, a hízósertéseket meg csak saját családi ellátására tartotta. Ezért figyelmét inkább a kisebb fizikai munkával járó, a pénzt gyorsabban „forgató” tyúktenyésztésre fordította. Még a pulykával is megpróbálkozott, a víziszárnyasok csak a nem alkalmas lakóhely miatt kerülték el örökké gondolkodó, „spekuláló”, de általában sikeres ötleteit. Gyakran kérdezett az előadások végén és sok, találó megjegyzést hallottam tőle.
Egyszer azonban nem baromfis, hanem nyulas rendezvényen jelent meg, ami számomra meglepő volt, noha én magam is akkoriban kezdtem komolyabban foglalkozni a „szőrös baromfival”. Bizony, Regőczy bácsi nyulakat szerzett be és néhány anyával kezdett dolgozni. Csodálkozva kérdeztem:
– Mondja bátyám, nem fizetődik ki a tojástermelés?
– Tudja Tanár úr, sok a tojás a piacon (az öreg felváltva szólított tanár úrnak, professzor, vagy doktor úrnak), csak nagyon olcsón tudom az ÁFÉSZ-nek beadni, a táp ára nagyon emelkedik, háztáji földemen csak kukoricát termelek, az meg nem nagyon való a tyúkoknak, hiszen elhíznak…
– A faluban meg – látom – jól megy a nyúl, egyre többen foglalkoznak vele, a felvásárlók nagyon pontosan küldik a túrakocsikat. Gondoltam, megpróbálom én is. Tetszik tudni, a konyha körül, no meg a háztájiban sokféle zöld, meg melléktermék akad, ezeket tyúkokkal aligha lehet hasznosan megetetni. A nyulak viszont szinte mindent megesznek, kaszált füvet, répát, csalamádét, – még a gyerek eldobott vajaskenyerét is…
– Ezért aztán fabrikáltam egy kisebb ólat és tettem bele néhány szürke óriás növendéket. Egy családot alakítottam ki, van ott egy baksi, meg három emse is. Hamarosan újabb ólakat barkácsolhatok… Ide is azért jöttem, hogy a Doktor úr biztosan tud mondani jó ötleteket a ketrecekre nézve.
Így lett nyúlász az öreg tyúkászból. Szinte minden lehetőséget megragadott, hogy a nyúltenyésztés furfangjait kitanulja! Eljött az előadásokra, belépett a helyi szakcsoportba, hamarosan vezetőségi tag lett, tárgyalt, szervezett, üzletelt. Saját tenyészete egyre korszerűbb lett, szép összegeket fektetett ketrecekbe, felszerelési tárgyakba. Az évek során valóban tapasztalt nyúltenyésztő lett. Számos alkalommal, amikor bírálatokat végeztünk, tanfolyamokat szerveztünk, hazai és nemzetközi kiállításokra készültünk, Regőczy bácsi mindig megjelent. Rengeteget kérdezett, a válaszokat megfontolta, gyakran vitatkozott is.
Tulajdonképpen az itt közreadott, gyakorlati nyúltenyésztési könyv jórészt az öreg gazdálkodó kérdései, felvetett gondjai, problémái alapján született meg. Sok-sok kérdésére talán itt megtalálja a válaszokat. Ha mégis maradnának gondjai a nyúltelepen, akkor – bizonyosra veszem – engem megtalál… még nyugdíjas koromban is…
Agroinform Kiadó, 2012.
Írta: Dr. Holdas Sándor
Lektor: Dr. Gippert Tibor, Juráskó Róbert
Kapcsolódó kiadványok:
Tartalom
Előszó
A nyúltelepek típusai és méretei
A kisüzemi nyulászatok
A nyúltenyésztő kisüzemek helyzete és kilátásai
A nyulak tartása kisüzemekben
A kisüzemi telep elhelyezése
A középüzemi technológia vázlata
A nagyüzemi nyúltelepek
A nagyüzemi telepek területe
A nyúltelepek felszerelései
A kisüzemek épületei és felszerelései
A közepes méretű nyúltelepek épületei és felszerelései
Az épületek
A nagyüzemi nyúltelepek
A technológiai fejlesztések
A telep épületei
Energiaigény
Vízszükséglet
Szellőztetés
A szellőztetés néhány általános alapelve
A trágya elvezetése
A nyúltelepek felszerelési tárgyai
A gyári ketrecek és felszerelési tárgyak
A ketrecek anyagai
A ketrecek szerkesztése
A nagyüzemek ketrectípusai
A ketrecek méretei az Európai Unióban
A nyúlketrecek tartozékai
A trágya elvezetése
A nyúltrágya feldolgozása gilisztákkal
Az etetővályúk és önetetők
Az önetetők
A szénarács és szénazseb
Itatás, itató berendezések
Az elletőláda
Gyári készítésű ketrecek és felszerelések
Termelő szervezetek – szövetkezések
A közepes méretű és a nagyűzemi méretű nyúltelepek helyzete és kilátásai
A házinyúl szaporítása
A fialás (ellés)
Az ivarérettség és tenyészérettség
A természetes fedeztetés gyakorlata
Az ivararány
A szaporítási eredményeket befolyásoló tényezők
A mesterséges termékenyítés gyakorlata
A biostimuláció gyakorlata
A szaporítás szervezése, ütemezése
A vemhesség és az ellés gyakorlata
A dajkaságba adás gyakorlata
A szoptatás alatti növekedés és fejlődés
Teendők az ellés után
Gondozás a szoptatás időszakában
Az ivar meghatározása
Teendők a 21. napos korban
A szopós nyulak elválasztása
Az elválasztás módszerei
A tetoválás
A választás utáni növekedés és fejlődés
A húsnyulak várható súlygyarapodása
A fontosabb húsnyúl fajták és hibridek
A nagytestű, vagy óriás fajták
A magyar fehér fajta
A magyar óriás fajta
A fehér óriás fajta
A német tarka óriás
Színjegyek a törzsön
A fajta gazdasági tulajdonságai
A német szürke óriás fajta
Flamand (belga) óriás fajta
Színváltozatok
A buszkati fehér fajta
Az óriás csincsilla fajta
A kosorrú nyulak családja
A középnagy testű nyúlfajták
Az újzélandi fehér fajta
Kiemelkedő tulajdonsága a gyakoribb fialtatásra való alkalmassága
Az újzélandi vörös fajta
A burgundi vörös fajta
A kaliforniai fajta
A pannon fehér nyúlfajta
A debreceni fehér fajta
A bécsi kék fajta
A világos nagyezüst fajta
Kisebb jelentőségű középnagy fajták
A kistestű nyúlfajták
A hibrid-nyulak
A Fehér Gyöngy hibridnyúl
A Hyplusz hibrid
A Hycole hibridnyúl
A ZIKA hibridnyúl
A Hyla – 2000 hibrid
A Cunistar hibrid
A Provisal hibrid
A Hycat hibridnyúl
Az Elco- Padovani hibrid
A Hyped hibridnyúl
Az Itaco genes hibridnyúl
A Rehi hibridnyúl
A hibridnyulak általános értékelése
A húsnyúl-előállítás szelekciós és tenyésztési alapjai
Fajtatiszta tenyésztés kisüzemekben
A gazdaságilag fontos tulajdonságok
A testsúly és a súlygyarapodás
Testformák és hústermelő képesség
Hibridek a kisüzemekben
Tenyésztés közép-és nagyüzemekben
Fajtatiszta tenyésztés közép- és nagyüzemekben
Hibridek tenyésztése nagyüzemekben
A szelekció (tenyészkiválasztás)
Tenyésztési módszerek a nyulászatokban
Beszélgetés a szelekcióról…
A keresztezés módszerei
A rotációs keresztezés
A húsnyulak takarmányozása
A nyúl fontosabb takarmányai
A zöldtakarmányok
A lucerna
A réti fű
A szántóföldi zöldtakarmányok
A gyök-gumós takarmányok
A szalmafélék
Különböző melléktermékek
A korpák
Találkozunk más – hazai és import – kiegészítő takarmányokkal is
Egyebek
Olajpogácsák
Változások, gondok
Az abraktakarmányok
A gabonamagvak
Az olajos magvak
Egyéb magvak és melléktermékek
Takarmánykiegészítő anyagok
A nyúltápok
A takarmányok előkészítése
Az eltérő korú és hasznosítási irányú nyulak takarmányozása
Az emberiség energia-igénye és a háziállatok takarmányozása
Higiéniai irányelvek nyúltelepeken
Felhasznált irodalom