Holnap Kiadó
Mikor fedezték fel ezt a gyönyörű művészetet? Hogyan fejlődött és hogyan hal el napjainkban a szemünk láttára? A kötet átfogó képet nyújt a magyar népművészet elmúlt 250 évéről, a gazdag képanyag pedig megmutatja, milyen népművészeti kincseink vannak ma is – amelyekre már nekünk kell vigyáznunk.
Ez a könyv Liszt Ferencről és tizenkilenc Magyar rapszódiájáról szól. Hosszú évtizedekig írta, csiszolta, cirógatta, dédelgette őket. Az ide tartozó darabok nagyon különbözőek, de mindegyiket olyan dallamok ihlették, amiket a zeneszerző a magyar, vagy a cigány népzenéhez tartozóknak gondolt. A Magyar rapszódiákhoz nem tartoztak történetek. Eddig.
Manófalvi Manó, a madárijesztők barátja egy szép napon födél nélkül maradt. Szerencsére talált a mezőn egy jókora sütőtököt, aminek a cinkék már kivájták a belét. Csinosan berendezte, dundi szalmazsákot készített magának, jó kis karosszéket, és lámpagyújtás után vidáman olvasott újságot. Egyszer csak csámcsogást hallott kintről...
A Mazsola Bálint Ágnes legnépszerűbb, humoros mesekönyve, melyben egy szerethető, kicsit lusta, zöld disznócska kalandjaival ismerkedhetünk meg. Ezzel a játéktárral szeretnénk a mindennapos olvasáshoz kedvet csinálni. Minden fejezethez furfangos feladatokat készítettünk. Sok rejtvény, színező teszi még izgalmasabbá a kalandokat, segítenek a történet feldolgozásában.
A televízióból is jól ismert zöld kismalac váratlanul testvért kap. Ő is – éppúgy, mint néha a gyerekek – eleinte duzzogva és féltékenykedve figyeli, ahogy Manócska megosztja szeretetét közte és az új jövevény, Tádé között...
A Mazsola és a Megint Mazsola mesekönyvek után most a televízióból is jól ismert zöld kismalac váratlanul testvért kap. Ő is – éppúgy, mint néha a gyerekek – eleinte duzzogva és féltékenykedve figyeli, ahogy Manócska megosztja szeretetét közte és az új jövevény, Tádé között.
Megismerkedhetsz Tádéval, a kis tengerimalaccal, aki Mazsolának, a zöld disznócskának a testvére lesz. Ezzel a játéktárral szeretnénk a mindennapos olvasáshoz kedvet csinálni. Minden fejezethez furfangos feladatokat készítettünk. Sok rejtvény, színező teszi még izgalmasabbá a kalandokat, segítenek a történet feldolgozásában.
A Bálint Ágnes által megálmodott és Bródy Vera bábtervező által létrehozott bájos malacka, a tévémese sorozat halhatatlan hőse és Manócska – no meg kis barátai, Fülöpke, Menyus, Rezsőke – kedves történeteivel találkozhatnak kis olvasóink, valamint a régi mesék iránt nosztalgiát érző szülők és nagyszülők is.
Mazsola kalandjai folytatódnak! A Bálint Ágnes által megálmodott és Bródy Vera bábtervező által létrehozott bájos malacka, a tévémese-sorozat halhatatlan hőse és Manócska – no meg kis barátai, Fülöpke, Menyus, Rezsőke – kedves történeteivel találkozhatnak a gyerekek, valamint a régi mesék iránt nosztalgiát érző szülők és nagyszülők is – Nagy-Kálózy Eszter előadásában.
Ebben a könyvben tovább ismerkedhetünk a zöld disznócska kalandjaival. Ezzel a játéktárral szeretnénk a mindennapos olvasáshoz kedvet csinálni. Minden fejezethez furfangos feladatokat készítettünk. Sok rejtvény, színező teszi még izgalmasabbá a kalandokat, segítenek a történet feldolgozásában.
Meinig Arthur a 19. század utolsó évtizedeinek és a 20. század elejének termékeny építésze, aki szülőföldjéről és tanulmányainak helyszínéről, Szászországból érkezett Bécsbe, ahol a színház- és palotaépületeiről híres építészpáros, Fellner és Helmer irodájába került. Az ő egyik főúri megbízásuk, a budapesti Károlyi-Csekonics-palota révén érkezett Budapestre, ahol letelepedett és a következő két évtizedben a magyar arisztokrácia legkedveltebb tervezőművésze lett.
A kanadai zenetörténész-hegedűművész, Bruno Monsaingeon könyvében végigkísérhetjük, ahogy egy gazdag és kalandos életút során a mindenkit megbabonázó csodagyerekből humánus felnőtt, érzékeny művész érik, majd élete minden tapasztalatával és bölcsességével fordul az ifjú muzsikusnemzedékek tehetségeinek felfedezése, nevelése felé.
A címszereplő vörös bundájú mókuskölyök – rendhagyó módon – fekete farokkal jött a világra. A szülők aggodalmát az erdő vén tudósának jóslata oszlatja el: a fekete farok a mókusvezérek ismertetőjele volt egykoron, s bizonnyal ilyen jövő vár viselőjére, Misi mókusra is...
Az iskolai fegyelembe nem akar beleszokni az izgága mókuskölyök, inkább világgá megy, hogy megkeresse az örökké termő fát. Sok viszontagságon és izgalmas kalandon megy keresztül, de végül a szíve mégis hazahúzza. Az elragadóan bájos és mulatságos történetet Nagy-Kálózy Eszter és Rudolf Péter hangjátéka teszi felejthetetlenné.
Tersánszky Józsi Jenő jól ismert Misi Mókus kalandjai című meséjének olvasónaplója – sok játékos, izgalmas feladattal.
A szerző könyvével bevezet a közlésformák rejtelmeibe. Ráirányítja a figyelmünket a másik tekintetére, arckifejezésére, mozdulataira. Kinyitja a fülünket a hangszínekre. Meg akar tanítani arra, hogy mi van a szavak mögött. (Idegen szóval élve: metakommunikációs ismereteket közöl.)
1868 különleges esztendőnek számított: több hajóról egy hosszúkás, időnként foszforeszkáló, különös és gyorsan mozgó „óriás valamit” véltek látni. Jules Verne regénye a modern sci-fi előhírnöke, melyben az olvasó a kalandos felfedezések nyomába szegődhet.
Nyiri István (1902–1955) és Lauber László (1902–1953) a két világháború közötti modern magyar építészet kiemelkedő alkotópárosa volt. Több mint tíz éven át vezettek önálló irodát a fővárosban, számos bérház, bérvilla és középület megvalósulása fűződik a nevükhöz.
Verne izgalmas regényének helyszíne ezúttal Brazília, az Amazonas és környéke, pontosabban egy hatalmas tutaj, vagy ahogy a helyi lakosság hívja: egy jangada.