Leírás
Jelen kötet központi témája mind a drámatörténetben, mind a színházi előadásban izgalmas kérdést állít előtérbe. A hiány, csonkítás, kihúzás, elhallgatás érinti a drámák esetében a szöveg megrövidítését, aminek lehetnek gyakorlati okai (az előadás hossza), de épp így szerepet játszhat benne a cenzúra, vagy a rendezői koncepció. A színpadi hiányhoz sorolható például a néma szereplők jelenléte (a megszólalás hiánya) vagy a testcsonkítás színrevitelének megoldásai, de épp így a kulturális átírások során bekövetkező csonkítások, kihagyások, az eredeti műben szereplő sajátosságok megváltoztatásai.
Kötetünk – alapvetően időrendileg tagolt fejezetekbe rendezett – tanulmányai egyszerre rajzolnak meg egy történeti ívet az antik görög drámától a közelmúlt magyar irodalmáig, és ugyanakkor a hiány drámai és színházi témájának szerteágazó voltát is reprezentálják. Teszik ezt azzal, hogy beemelik az elemzésbe a jelelméletnek a színházi reprezentációra vonatkoztatható nézeteit, vizsgálják a színházi súgópéldányok szövegváltozatait, nyomon követik az adaptációk során az eredeti színpadi műhöz képest végrehajtott változtatásokat, feltárják az instrukció (illetve annak értelmezése) és a színházi gyakorlat között feszülő feszültséget, megmutatják a hiánynak a tradícióképzésben betöltött szerepét, vagy rávilágítanak a néma gyásznak, a kommunikáció hiányának az egyszerre teátrális és felforgató erejére.
Kronosz Kiadó, 2014.
Szerkesztette: P. Müller Péter, Balassa Zsófia, Görcsi Péter, Neichl Nóra
Paraméterek
Sorozat | Színháztudományi Kiskönyvtár (SziTu) |
Cím | Hiány, csonkít[ás], (ki)húzás, (el)hallgatás a drámában és a színpadon |
Kiadó | Kronosz Kiadó |
Kiadás éve | 2014 |
Terjedelem | 330 oldal |
Formátum | A/5, ragasztókötött |
ISBN | 978 615 5497 15 5 |
Tartalom
P. Müller Péter: „Hiányod átjár, mint…”
AZ ANTIK DRÁMÁTÓL A KORA MODERN EURÓPAI SZÍNPADIG
KARSAI GYÖRGY: A ki nem mondott mondatok dramaturgiai szerepe Aiszkhülosz, Szophoklész és Euripidész tragédiáiban
MATUSKA ÁGNES: Egy mókamester esete a 16. századi angol színpadon: Thomas Heywood, a 21. századi kritika öncenzúrája és lehetőségei
KISS ATTILA ATILLA: Hiány és protézis. A jelölés határmezsgyéi a Titus Andronicusban
BÓKAY ANTAL: Hamlet: az elhallgatás és titok drámája
GÁLOSI ADRIENNE: A színpadi tér „takarásai” – a reneszánsz színpadi látvány illuzionizmusához
A TIZENKILENCEDIK ÉS A HUSZADIK SZÁZAD DRÁMÁJA ÉS SZÍNPADA
TÓTH ORSOLYA: A szó hiánya és a test nyelve. Megjegyzések a Bánk bán egyik instrukciójához
REUSS GABRIELLA: Hiány, húzás és szerep egy 1838-as súgópéldányban és kulturális emlékezetünkben: Egressy Gábor első magyar Lear királya Macready Learjének tükrében
IMRE ZOLTÁN: A Másik hiánya — Sylva átírásai (Die Csárdásfürstin) 1915–1921
HELTAI GYÖNGYI: A darabhiány problémájának kezelése a Vígszínházban az 1930-as évek elején
MOLNÁR DÁNIEL: A nyíltan erotikus hatáskeltő elemek hiánya és kompenzációja a Fővárosi Víg Színház három bemutatójában (1951–1952)
VARGA LUCA: A nézői értelmezés irányításának kísérletei: a Harmincéves vagyok című musical szövegváltozatainak vizsgálata
KISS GABRIELLA: A hiány tradícióképző ereje: a Philther-projekt Brecht-olvasata
VARRÓ GABRIELLA: Hiányallegóriák az amerikai abszurdban
SERESS ÁKOS ATTILA: Csonka Álom, csonka színház
AZ EZREDFORDULÓ ÉS A HUSZONEGYEDIK SZÁZAD DRÁMÁJA ÉS SZÍNHÁZA
NEICHL NÓRA: A láthatatlan életmű. Parti Nagy Lajos színházi fordításai és átiratai
KÁLMÁN MÁRIA: Kreatív hiány. Martin Kusej rendezéseinek olvasata
DERES KORNÉLIA: Átmenetek. Élő jelenlétek a Gob Squad előadásaiban
GÖRCSI PÉTER: A hiányzó kéz dramaturgiája – Martin McDonagh: A Behanding in Spokane
KÉRCHY VERA: A performativitás körültáncolása. A mise en scéne mint szöveg. De milyen szöveg?
ÁTHAJLÁSOK, HIÁNYZÓ LÁNCSZEMEK, ALKALMI PROTÉZISEK
PETERDI NAGY LÁSZLÓ: Az orosz Hamlet
BALASSA ZSÓFIA: Csak egy maradhat… – avagy hogyan válhat a Hamletből monodráma
SIRATÓ ILDIKÓ: Szent György és a… tragédiája – Weöres és Madách
SZVERLE ILONA: Vaknyugat-változatok a magyar színpadokon
P. MÜLLER PÉTER: Teátrális némaság: szótlan szónok, (el)hallgató színész, egyperces néma gyász
TAKÁCS ÁGNES: Szükséges hiány? Az ifjúsági előadások és a feldolgozó drámafoglalkozások kapcsolatáról