Győr-Moson-Sopron megye
Ez a könyv két megye, Győr-Moson-Sopron és Vas megyék tájaira kalauzolja el az olvasót. Ha bejárjuk ezt a vidéket, valóságos természetrajzi keresztmetszetet kapunk Magyarországról, hiszen a szikes pusztáktól az ártéren át a hegyvidéki erdőkig a legkülönfélébb élőhelyekkel találkozhatunk.
Az Állandó szókapcsolatok a rábaközi Mihályiban című kötet 1989‑ben jelent meg a Nyelvtudományi Értekezések 127. számaként. A 2022. évi új kiadásnak döntő oka, hogy már régóta nem kapható a szóban forgó könyv.
Az olvasó bizonyára különösnek találja e gyűjteményt: dalok, mondókák Győrből és Győrről. Hiszen mondókák, dalok, melyek jórészt népköltészeti alkotások, úgy tudjuk, nem nagy ipari városokban találhatók. Ha ilyet keresnek a gyűjtők, eleve elkerülik nem csak a nagy, de még a kisebb városokat is. Bartók a népies műdalt egyenesen városi népzenének nevezi, és úgy beszél róla, mint a népdalnak, ahogyan ő nevezte: parasztzenének ellenpólusáról.
A hagyományokban gazdag, sokarcú Rábaköznek azokat a vonásait szeretné felvillantani ez a több mint 400 dalt tartalmazó gyűjtemény, melyeket dalolása közben mutat. Mert dalolt, és ma is dalol ez a vidék. S ha ezt a részét elvennék életéből, csonkán állna előttünk.
Kívánjuk, hogy e kötet nyomán keljenek új életre Sokoróalja dalai, olvasói ismerjék meg jobban ezt a tájat, s ne csak örömet szerezzen azoknak, akik élnek dalaival, vagy tőlük hallgatják, hanem kivált lakosaiban növelje szülőföldjük szeretetét, szolgálja azonosságuk megtartását. A kötet 410 népdalt tartalmaz.
Immár harmadik alkalommal jelent meg Dr. Barsi Ernő Daloló Szigetköz című munkája. A kötetben a dalok mellett azok általános néprajzi hátterét is megtalálhatjuk. Segítséget nyújt a hagyományőrző együtteseknek, iskoláknak, de a népdalok kedvelői és a téma iránt érdeklődők is haszonnal forgathatják.
A Kisalföld gyermekjáték-dalai, mondókái csecsemőkortól serdülőkorig végigkísérik a gyermek életét, annak minden mozzanatát.
A Mihályi tájszó- és névtár múltbeli és friss gyűjtések Mihályira vonatkozó adatainak a tömegét foglalja magában. Az első tulajdonnévi adatok 1198-ból valók, az utolsó tájszó 2022-ben került a könyvbe (a különbség 824 év).
E könyvvel egy tájegységen, Rábaközön belüli virtuális utazásra hívom önöket, amelyben a népzene ösvényein haladunk. Az ember jártában-keltében is tapasztalhat számára érdekes jelenségeket. Sokan vannak, akik kedvelik a zenét, és annak forrásvidékén, a népzenében lelik örömüket: akár muzsikálnak, akár énekelik dalainkat, még dúdolgatva is meglelik benne a szépet, az érdekeset – ahogy 1000 éve Gellért püspök figyelt fel egy dalra, amelyet a munkáját végző leány énekelt.
Dr. Barsi Ernő könyve Csorna város népzenei örökségét dolgozza fel. „Csorna nemcsak jelentős és sajátos népdalkincset őrzött meg, s a hozzájuk kapcsolódó szokásanyagot, hanem itt a népdalgyűjtésnek, népdallejegyzésnek is jelentős hagyományai vannak. … Legszebb darabjait szeretném e könyv útján ismét belevinni zenei életünk vérkeringésébe.”
A szerző – nyugalmazott tanár – közel fél évszázados gyűjtőmunkájának válogatását adja közre könyvében. A rábaközi táj, a rábaközi ember életének, szokásainak bemutatása személyes élményein keresztül tükröződik.
A paraszti kultúra a népművészet teremtő környezete megszűnt. De ez az emberléptékű, soktartalmú világ remek talaj, kimeríthetetlen tárház a 21. században is. A modern pedagógia szemszögéből nézve is igaz ez: a gyermeknevelés, ismeretátadás, közösségépítés, esztétikai, érzelmi és kulturális nevelés stb. tekintetében egyaránt.
A balatoni szent hegyek fogalmát merészen kiegészítve szeretnénk, ha a magyar szőlőtermesztés szent hegyeinek sora bővülne. Jónak látnánk, ha közéjük sorolnának még több „hegyet” is, de mindenképpen közé sorolnák ismét a méltatlanul elfelejtett igazi Szent Hegyet, Pannónia Szent Hegyét is.