Hazatért az irodalom
Paraméterek
| Szerző | Pomogáts Béla |
| Cím | Hazatért az irodalom |
| Alcím | Tanulmányok a nyugati magyar irodalomról |
| Kiadó | Krónika Nova Kiadó |
| Kiadás éve | 2009 |
| Terjedelem | 192 oldal |
| Formátum | B/5, ragasztókötött |
| ISBN | 978 963 9423 92 3 |
Eredeti ár:
1.850 Ft
1.665 Ft
Online kedvezmény:
10%
|
A „nyugati magyar irodalom” mint irodalompolitikai és kritikai fogalom mára már a múlté, pontosabban az irodalomtörténet-írás tárgya lett. |
|
|
|
Leírás
A „nyugati magyar irodalom” mint irodalompolitikai és kritikai fogalom mára már a múlté, pontosabban az irodalomtörténet-írás tárgya lett. Tulajdonképpen jól van ez így: egy kiterjedt és tevékeny politikai emigráció léte mindig arra utal, hogy a hazai földön nem érvényesülhet a szabadság, és a szabadságra vágyó írástudónak idegenben kell átmeneti vagy végleges otthont keresnie. A múló évek és a megváltozott történelmi-politikai körülmények egyik nagy eredménye (természetesen az emigráns irodalom tekintetében) az, hogy a mögöttünk lévő közel két évtizedben teljesen szabadon jelenhettek meg Magyarországon az emigráns magyar irodalom régebbi és újabb művei. 1989 (sőt már a nyolcvanas évek második fele óta) magyarországi kiadók jóvoltából egész könyvtárra való nyugati magyar verseskötet, regény, esszégyűjtemény vagy tudományos munka reprezentálja a „hazatért irodalmat”.
Más kérdés, hogy azóta az olvasóközönség kultúrája és ízlése nem mindig kedvező átalakulásokon ment keresztül, és a jelesebb nyugati magyar írók olvasottsága (talán Márai kivételével), hasonlóan a hazai „magas” irodalom olvasottságához, szomorú módon visszaszorult. Talán ezért sem lehet haszontalan a „hazatért irodalomra” újra meg újra felhívni az olvasóközönség figyelmét. A jelen tanulmányválogatás éppen ezt szolgálja: a mögöttünk lévő vagy három évtizedben igen sok tanulmányt írtam, előadást tartottam az emigráns irodalom nagy egyéniségeiről, műhelyeiről és jelentősebb alkotásairól. Ezek többnyire hazai, esetleg erdélyi folyóiratokban vagy kiadványokban (például irodalmi konferenciák dokumentumaiban) kerültek az olvasó elé. Most azokból az írásaimból válogattam össze egy kötetre valót, amelyek a nyugati magyar irodalmi kultúra idősebb nemzedékének jelentékenyebb alkotó egyéniségeiről, munkáiról adnak képet. Tehát Márai Sándorról, Cs. Szabó Lászlóról, Faludy Györgyről, Zilahy Lajosról, Kovács Imréről, Szabó Zoltánról, Határ Győzőről és másokról, valamint az emigráció irodalmának tanulmányozása során szerzett átfogóbb tapasztalataimat összegzik. Szeretném hinni, hogy könyvem is szolgálni fogja a magyar irodalmi emigráció végleges hazatérését és elhelyezését abban az élő hagyományban, amelyet az irodalmi kultúra alkot és jelent. Szeretném folytatni ezt a beszámolót az 1956 után fellépő (tehát az én nemzedékemhez tartozó) írókat bemutató írásaimmal.
Pomogáts Béla
Krónika Nova Kiadó, 2009.
Írta: Pomogáts Béla
Tartalom
Személyes bevezetés
A nyugati magyar irodalom a kirekesztéstől a befogadásig (Irodalom a szétszóródásban)
„Az értékeket kell tisztelnünk”
„A konjunktúrát ki kell használni”
Az irodalom mint életforma: Márai Sándor
Háború után (Márai Sándor pályaképéhez)
Emigráció előtt és után (Márai Sándor pályafordulata)
Cs. Szabó László Erdélye
Az otthon igézetében (Cs. Szabó László erdélyi útja 1940-ben)
Csédekker Rómában (Cs. Szabó László: Római muzsika)
„Hogy is vagyunk hát egymással, mi magyarok” (Jegyzetek Zilahy Lajos írói sorsához)
A „Néma forradalom” írója (Jegyzetek Kovács Imre pályafutásáról és munkásságáról)
„A tardi helyzet” írója (Szabó Zoltán évtizedei)
Magyar Odysseus (Bevezetés Faludy György életének történetéhez)
Leheletnyi öröklét (Töredékek Tűz Tamás költészetéről)
Felemás jelenlét
Az új magyar vers egy fejezete (Határ Győző: Hajszálhíd)
„Éjszaka minden megnő” (Határ Győző regénye)
Könyvszemle az éteren (Határ Győző irodalomtörténete)
Az integráció felé (A nyugati magyar irodalom befogadásáról)
A magyar-magyar kapcsolatok horizontja az ezredfordulón
A befogadás konfliktusai (A nyugati magyar irodalom Magyarországon)