Hagyományok Háza
Az első használható, néma, színes mozgóképeket az induló mozgalomról a Kassák Klub rendezvényein rögzítette Sebő Ferenc egy Super 8-as filmfelvevővel. Ezeket követték a Bartók együttesben folyó munkát bemutató, majd a nyári Kassák-táborok életét megörökítő jelenetek. Ma már pótolhatatlan dokumentumoknak számítanak ezek a tekercsek, amelyeket digitalizálva, korszerű, DVD-formátumban ezennel útjára indítunk.
Összeállításunk a Táncház-mozgalom kezdeteinek dokumentumaiból válogatott. Újságcikkek, levelek és egyéb írások segítségével megkíséreljük felidézni a 70-es évek elejének nyüzsgő, forrongó, vitákkal és munkával terhes időszakát.
A tekerőlant történetéről nem sok feljegyzés maradt, népi hagyománya sem teljesen ismert. Hogyan és mikor jutott Magyarországra, milyen változásokon ment keresztül, máig sem tisztázott.
Az erdélyi Beszterce környéki, Sajó melléki hangszeres népzene régóta kedvelt a népzenét szeretők körében, azonban a mozgalom leginkább csak a nagysajói zenekar játékát ismeri annak ellenére, hogy több kiváló, azon a kistájon működő bandával is készültek felvételek. A most megjelenő, részletes magyar és angol ismertető füzettel kiegészített dupla CD-n a vajolai zenekar eddig nem publikált felvételei hallhatók.
Kiadványunk válogatás a magyarfalusi származású költő, író, folklorista Iancu Laura több évtizednyi néprajzi gyűjtéséből. Az aranyréce e második, bővített kiadása a legkeletibb moldvai magyar település, Magyarfalu, valamint Lujzikalagor hét mesemondójának huszonkét hosszabb-rövidebb szövegét és helyszíni felvételeinek hanganyagát tartalmazza.
Az erdélyi magyar népi tánczene Pávai István eddigi kutatói életútjának főműve, a népi hangszeres tánczene és a népi többszólamúság vizsgálata szempontjából úttörő jelentőségű tudományos munka.
Az utolsó dudás, aki mégiscsak a zenei hagyományt, pásztorcsaládba született, egész életében pásztorkodott, a furulya- és a dudazenét apjától és a pásztortársaitól tanulta el. A 20-as években, kisgyerekként még látta, hallotta apja nemzedékét lakodalomban dudálni, a fonókról, disznótorokról, fosztókról nem is beszélve...
Bartók Béla életéhez legközvetlenebb forrásul levelei szolgálnak, melyek családi életének eseményeit éppúgy őrzik, mint a szakmai pálya történetét. Kiadványunkban két alapvető gyűjteményt adunk közre: a Demény János szerkesztette Bartók Béla levelei című kötetet és ifj. Bartók Béla válogatását a családi levelekből.
Bartók Béla születésének 125. évfordulójára készült az a – jelen kiadvánnyal azonos című – kiállítás, amellyel célul tűztük Bartók úttörő jelentőségű népzenekutatói munkásságának vázlatos bemutatását.
A 44 hegedűduó azzal a céllal készült, hogy a tanulók hadd jussanak már a tanulás első néhány évében is olyan előadási művekhez, amelyekben megtalálható a népi zene egyszerűsége, valamint annak dallambeli és ritmusbeli különlegessége.
Bodrogköz az Alföld észak-keleti peremén a Tisza, a Bodrog és a Latorca folyók között elterülő sziget. Népe a honfoglalás óta folyamatos, a 16. században református hitre tért magyar, amely a későbbi századokban görög katolikus ruszin és katolikus szlovák telepeseket fogadott be. A régies életmód, az elzártság archaikus népi kultúrát őrzött meg.
Nyelvjárás, népzene, tánckultúra és egyéb néphagyományok tekintetében Bogyiszló 88-99 százalékban egyezik a tőle délre és északra fekvő tolnai magyar-besenyő falvak és tájak anyagával, de némelyik dallama, szövege és hangszerkultúrája ezeken túl más dél-dunántúli és szlavóniai közös vonásokat is tartalmaz. (A könyvhöz CD-melléklet is tartozik.)
Bonchidán a XX. század közepéig két fajta táncciklus létezett: egy magyar, és egy román. Az összesen hat tánctípusból álló táncrendek 3 férfitáncot és 3 párostáncot tartalmaznak, melyből a magyarok négyet, a románok öt táncfajtát alkalmaznak. Ebből etnikus jellegű a lassú magyar, valamint a barbunc és az invirtita.
A könyv azzal a szándékkal született, hogy segédanyagot nyújtson a magyar szövőkultúra eddig kevéssé publikált területe iránt érdeklődők számára. Kiadványunkat haszonnal forgathatják a szövéssel ismerkedők, a szakmában már jobban elmélyedők, szakoktatók és az alkotók is.
A könyv a Galga mente hagyományos népi játékaiból készült játékfűzéseket tartalmaz. A kötet anyaga egyaránt használható az óvodai, az alsó tagozatos és a művészeti iskolai oktató-nevelő munka során.
Balogh Sándor és Berta Alexandra kiadványát, a citerát tanulók és tanítók számára, munkájukat segítendő, ajánljuk új oktatási segédanyagként. A szerzők mindketten gyakorló citeratanárok, akik saját tanítási tapasztalataik alapján, a változó igényekre és a citerajáték fejlődésére, illetve a hangszer töretlen népszerűségére reagálva készítették el kiadványukat.
A kiadvány az erdélyi nagy furulyások utolsó generációjához tartozó Copán György népzenei világát mutatja be monografikus igénnyel. Az I. kötet a furulyán játszott és az énekelt dallamok díszítményeit, valamint az előadásmód sajátosságait mutatja be, a II. kötet a Copán György dallamairól készült részletes lejegyzéseket tartalmazza.
A rendszerváltás után két erdélyi kutató, Seres András és Szabó Csaba munkájaként jelent meg a Csángómagyar daloskönyv című monumentális kötet, amely 390 moldvai magyar népdalt tartalmaz. A Hagyományok Háza a hasonmás kiadást a mai igényeknek megfelelően hangzó DVD-ROM-melléklettel egészítette ki.
A népzene és a néptánc alapvető összetevői a néphagyományoknak, nem hiányozhatnak tehát az óvodai nevelésből sem. Az óvodai zenei nevelés hasznos kiegészítője lehet az élő zenés gyerektáncház. A CD-melléklet anyagát Szerényi Béla állította össze.