Gyertek, gyertek játszani IV.
Paraméterek
| Szerző | Lázár Katalin |
| Cím | Gyertek, gyertek játszani IV. |
| Alcím | Játékközlés: Alföld |
| Kiadó | Eötvös József Könyvkiadó |
| Kiadás éve | 2008 |
| Terjedelem | 496 oldal |
| Formátum | B/5, ragasztókötött |
| ISBN | 978 963 7338 85 4 |
Eredeti ár:
5.155 Ft
4.897 Ft
Online kedvezmény:
5%
|
Kötetünk egy négykötetes sorozat negyedik darabja, amelyben az alföldi játékok kaptak helyet. Óvónőknek, általános iskolai tanároknak és mindenkinek, aki gyerekekkel foglalkozik, hasznos és értelmes, egyszersmind kellemes időtöltést ajánlunk könyvünkkel.
|
|
|
|
Leírás
„Gyertek, gyertek játszani!” A címválasztás a szándékot mutatja, azt a célt fogalmazza meg, amiért a könyv készült. Gyerekek és felnőttek otthon, iskolában, napköziben, nyári táborban jókedvvel tölthetik együtt az időt. A játék nemcsak a gyerekeknek szól: segít abban, hogy a gyerekek és a felnőttek is jól érezzék magukat.
Kötetünk egy négykötetes sorozat negyedik darabja, amelyben az alföldi játékok kaptak helyet. Óvónőknek, általános iskolai tanároknak és mindenkinek, aki gyerekekkel foglalkozik, hasznos és értelmes, egyszersmind kellemes időtöltést ajánlunk könyvünkkel.
„Kívánom – írja a szerző –, hogy mindenki találja meg a könyvben a számára érdekes és élvezetes játékokat, és azokat játssza annyi örömmel, amennyit magam találtam a közös játékban. Köszönöm mindazoknak, akik engem ezzel az örömmel megajándékoztak.”
Kötetünk egy népi játékokat és a velük kapcsolatos tudnivalókat közlő sorozat negyedik darabja. Sorozatunk célkitűzése az, hogy segítse a pedagógusokat, a szülőket és a gyerekeket a játékban. Mivel a legtöbb esetben gondot okoz, hogy honnan tanulhatnának játékokat, megjelentetjük a legkönnyebben tanulható, a szórakozást legjobban szolgáló hagyományos népi játékanyagot. Lényeges, hogy a gyerekek a saját lakhelyüknek megfelelő dialektushoz tartozó játékváltozatokat is tanulhassanak. Segíti őket ebben, hogy a sorozatban a játékok tájegységek szerint külön kötetekben jelennek meg, egy-egy köteten belül a kisebb tájegységeknek, azokon belül pedig a játékok típusrendjének megfelelően csoportosítva. A nagy tájegységek nagyjából a népzene bartóki dialektusainak felelnek meg. Az egyes megyék esetében a népzenekutatásban elfogadott általános gyakorlat szerint az 1913-as Helységnévtár beosztását használtuk. A sorozat kötetei a Gyertek, gyertek játszani! főcímet viselik, az egyes kötetek tartalma pedig a következő:
I. Elmélet és játékközlés
1. A népi játékok elmélete
2. Válogatás erdélyi és moldvai játékokból
II. Játékközlés: Dunántúl
1. Válogatás Sopron, Moson, Győr, Komárom és Esztergom megye játé kaiból
2. Válogatás Vas, Veszprém és Fejér megye játékaiból
3. Válogatás Zala, Somogy, Baranya, Verőce és Tolna megye játékaiból
III. Játékközlés: Észak
1. Válogatás Komárom, Pozsony, Nyitra és Bars megye játékaiból
2. Válogatás Hont, Zólyom, Gömör és Kishont, Abaúj-Torna, Zempién, Ung, Borsod, Heves és Nógrád megye játékaiból
3. Válogatás a Galga mente (Bag, Boldog, Dány, Galgagyörk, Galgahéviz, Galgamácsa, Hévízgyörk, Kartal, Tura és Zsámbok) játékaiból
IV. Játékközlés: Alföld
1. Válogatás Jász-Nagykun-Szolnok és Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye játékaiból
2. Válogatás Bács-Bodrog, Torontál, Csongrád és Csanád megye játékaiból
3. Válogatás Békés. Hajdú, Bihar és Arad megye játékaiból
4. Válogatás Szabolcs, Szatmár, Bereg és Szilágy megye játékaiból
Az alföldi kötet sorozatunk legnagyobb, legtöbb játékot közlő tagja; az erdélyi játékokat közlő kötet 2, a dunántúli és az északi dialektus játékait tartalmazó kötetek 3-3 részével szemben ez a kötet 4 részes, és mindegyik részben több mint 200 játékot közlünk (összesen 944-et).
Jász-Nagykun-Szolnok és Pest-Pilis-Solt Kiskun vármegye nagy területet foglal magában, első hallásra mégsem kecsegtet igazán gazdag játékkinccsel. Kalocsa és környéke, Budapest és környéke, Szolnok és Jászberény említése nem kelti azt a képzetet, hogy itt nagy mennyiségű kiadatlan néprajzi anyag, népi játék található. Jelen kötetünk ennek a véleménynek cáfolata.
Az itt közreadott játékok egy részét 1952 és 1957 között gyűjtötték részben a budapesti II. kerületi Állami Óvónőképző Főiskola hallgatói, részben a Népművészeti Intézet gyűjtőcsoportjainak tagjai. A játékok másik része az 1970-es évekből származik a Magyar Rádió Ifjúsági Osztálya és a Zene- tudományi Intézet által 1971-ben közösen kiírt mondóka- és gyermekjátékpályázatra érkező pályaművekből, illetve az ezek nyomán 1972 és 1975 között Borsai Ilona és Kovács Ágnes által készített felvételekből. Az Intézetnek, illetve jogelődjének munkatársai közül megtaláljuk a kötetben Borsai Ilona, Szomjas-Schiffert György, Kerényi György, Gábor Judit, Lázár Katalin gyűjtéseit. A külső gyűjtők közül érdemes megemlíteni Szabó Andorné Szojka Anna 1956-os gyűjtését (ő az északi dialektus területén is számos játékot jegyzett föl), valamint Vásárhelyi Zoltán 1933-1934-es, Volly István l948-as, Molnár István és Cserey József 1954-es, Kisbán Eszter 1956-os gyűjtéseit. Érdekességként megemlíthetjük, hogy a játékgyűjtés az ezredforduló után sem szűnt meg: 2001 és 2006 között magam 47 olyan játékot gyűjtöttem, amelyet ebben a részben közlök. Van közte saját játékom is, amelyet Budapest VII. kerületében a velem egy házban lakó gyerekekkel játszottam, illetve iskolás társaimmal együtt játszottuk a XII. kerületben. Saját játék följegyzése, közlése a népi játékok kutatójától csak abban az esetben fogadható el, ha az valamiben különbözik a játék minden más változatától: ezek esetében az említett követelmény teljesül.
A kötet második része az alföldi dialektus déli részének játékait mutatja be. A terület egy része átnyúlik a határon, itt találjuk a bácskai és Torontál megyei játékokat is. Hajdú, Békés, Bihar és Arad vármegye játékaival foglalkozunk a kötet 3. részében, a könyv 4. része pedig a Felső-Tisza vidék népi játékait mutatja be.
