Mesepedagógia, meseterápia

A szerző neve régen ismert a mesét szerető gyermekek és a nekik mesélő szülők körében. Jelenlegi könyve nem mese, hanem a mese története.

E kötet Lilla és Tündérbogyó összes eddigi kalandját gyűjti egy csokorba. A Mesepszichológia első és második részében megjelent húsz mesét tíz vadonatúj követi, amelyek szórakoztatva segítenek a gyermek érzelmi intelligenciájának fejlesztésében.

A 15 érzelmi intelligenciafejlesztő mese segít a családoknak, hogy gyermekükkel együtt szőjék a közös történeteket. Segít összegyűjteni az életbátorságot és a hitet az elinduláshoz, az erőt a nehézségekkel való megbirkózáshoz és a fantáziát égig érő álmaink megálmodásához. 

A Mosoly Alapítvány módszertani kiadványsorozatának ezt a kötetét a terápiás hatással bíró népmeséknek szenteltük. Olyan történeteket válogattunk a könyvbe, melyeket traumát átélt gyerekeknek mesélhetnek a szülők vagy a különböző területekről érkező szakemberek.

A könyv nagy számú népmese szövegére támaszkodva azt vizsgálja, hol is van az a bizonyos más(ik) világ, ahová a mesék hőseinek el kell menniük azért, hogy végrehajthassák a rájuk kirótt nehéz feladatot, megtalálhassák önmagukat, és visszatérve beléphessenek a teljes értékű felnőttek világába.

A kötet esettanulmányok segítségével igyekszik bemutatni a gyerekirodalom közvetítettségének összetett kontextusait. A gyerekirodalmi műfajok (állatmese, gyereklíra stb.), a film, a képregény, az iskola mint médium, a 19-20. századi és a kortárs gyerekirodalmi sajtóintézmények és -műhelyek, a politikai ideológiákat közvetítő gyerekirodalom példáin keresztül a kötet szerzői sokféleképpen igyekeznek a gyerekirodalom és medialitás kapcsolatára irányítani a figyelmet.

Primitív reflexeket gátló, mozgásfejlesztő gyakorlatok 4-8 éves „szenzoros” gyermekeknek. Ez a különleges könyv nemcsak szórakoztat, hanem segít a gyermekek szenzoros feldolgozási zavarainak enyhítésében is.

A kötet a hazai történeti folklorisztika egyik alapvető területéről, a 19. századi magyar népmesegyűjtésről és -kiadásról nyújt sokoldalú képet. Különböző szempontok mentén mutatja be, hogyan hozták létre a korszak ismert és kevésbé ismert képviselői a népmese műfaját a kéziratos és a nyomtatott írásbeliségben.

A Népmesekincstár módszertanának gyakorlati kézikönyve a mindennapokban kipróbált, 49 mesefoglalkozás részletes leírását tartalmazza. A 3–8 éves korú gyerekeket nevelő pedagógusok számára nyújt hasznos segítséget a sokoldalú, élmény- és örömközpontú fejlesztésben.

Boldizsár Ildikó és a Metamorphoses Meseterápiás Egyesület csatlakozott a Művészek a klímatudatosságért csoporthoz, és vállalták, hogy összegyűjtik a világ népmesekincséből azokat a meséket, amelyek a teremtett világ iránti felelősségről, az ember ezzel kapcsolatos feladatairól szólnak, hogy segítsenek a szülőknek, pedagógusoknak és mindnyájunknak a tudatosításban.

Megjelenése óta sok bánat, baj, de öröm és boldogság forrása is a pénz. Akár akarjuk, akár nem, az életünk fontos része, a 21. században pedig, úgy tűnik, mindennél fontosabb. Hogy a pénz áldássá vagy átokká válik-e az életünkben, attól függ, milyen viszonyban vagyunk vele.

Csóka Judit klinikai szakpszichológus-meseterapeuta negyedik meseválogatásában talán a lehető legnehezebb témát boncolgatja: miként válunk valami foglyává, hogyan képes megmérgezni életünket egy erőszakos szülő, egy agresszív társ, egy gonosz idegen, a mindenkori hatalom, a szociális helyzetünk, a társadalmi előítéletek… de legfőképp a saját pszichológiai korlátaink.

Boldizsár Ildikó mesekutató ebben a kötetben olyan meséket gyűjtött egybe, amelyek valóban csodálatosak, de nem a bennük szereplő varázslók vagy tündérek miatt. Az emberi életnek olyasféle csodáiról szólnak, mint hogy élnek közöttünk bátor és bölcs emberek, és hogy nemegyszer megtapasztalhatjuk a szeretet és a szerelem mindenek fölötti erejét.

Egyszer volt, hol nem volt... Számtalanszor hallottuk gyermekkorunkban ezt a mesekezdő formulát, amelyet mi is így adunk tovább. De vajon belegondoltunk-e valaha, mit jelent ez az egyszerűnek és könnyednek tűnő kijelentés: egyszer lenni, másszor meg nem?

Valamikor azt gondoltam, hogy a hangoskönyv egyszeri alkotói folyamatban születik meg, s nincs írott változata. Némiképp csalódott voltam, amikor kiderült, hogy ez nem így van. Ennek a hangoskönyvnek viszont valóban nincs írott változata. Ültem a stúdióban, becsuktam a szemem, és meséltem fejből a történeteket, úgy, ahogy eszembe jutottak. (Boldizsár Ildikó)

Minden élethelyzetnek van mesebeli párja – hallottuk az elmúlt években többször a kötet írójától, aki nemcsak tematikus mesegyűjteményekkel, hanem Meseterápia című könyvével is igazolta állítását...

A mesemondás – akárcsak más előadóművészeti ágak – nem csak passzió, de szakma is. Ez a könyv nem csak mesemondóknak szól, hanem a közönségnek, a rendezvényszervezőknek, a tanítóknak és a szülőknek is.

A mese az érzelmi intelligencia fejlesztésének legfontosabb eszköze, olyan lelki táplálék, amely életre szóló nyomokat hagy a gyermekben. A mesék 4-9 éves gyerekeknek szólnak, és segítenek a frusztrációk, csalódások elviselésében, a pozitív és negatív érzelmek tudatosításában, a félelmek megszelídítésében, a testvérféltékenység kezelésében, a veszteségek elfogadásában és az önfeledt játékban.

A kötet a szülő-gyermek kapcsolat útvesztőit, azokat a „kényes” nevelési helyzeteket veszi górcső alá, amelyekben csak a hiteles szülői jelenlét hozhat valódi megoldást.

A kötet megmutatja, hogy a saját és családtörténetünk megalkotása hogyan járul hozzá az önbecsülésünk növeléséhez, és hogy a rítusok, szokások kialakítása által miként lehet a külső-belső világunkban rendet teremteni.

Népmeséink világában számos olyan szóval találkozhatunk, melyek jelentése ismeretlen a mai olvasó előtt. Ide tartoznak a paraszti világ egyes munkafolyamataira, ünnepeire utaló szavak, de számos egyéb kifejezés, például áristom, lábszíjazás, pemete is. Szótárunk ezek értelmezéséhez nyújt segítséget. A gyerekek számára is érthetően, egyszerűen leírt meghatározások könnyen megismerhetővé tesznek egy-egy kifejezést, népmesei fordulatot.