Magyar szerzők
A koppányi vár urát, Oglut megöli az apja halálát megbosszuló Babocsai László. A török tiszt utolsó perceiben békejobbot nyújt ellenfelének, és arra kéri, hogy leányát, Zsuzsát vegye gondozásába. Így bontakozik ki a romantikus elemekkel átszőtt történet, amely hitelesen mutatja be a dunántúli végvári harcok hétköznapjait.
Hát igen, vannak problémák, amelyekkel szembe kell néznünk… Erre vállalkozik Janikovszky Éva vidám „lemezgyűjteménye”.
Mándy Iván 1965-ben írt fejlődésregénye nem csak kamaszoknak szól. A tizenéves hősök történetében a barátság és szerelem, nőiesség és férfiasság, igazság és irgalom, valóság és spiritualitás örök kérdései fogalmazódnak meg.
Játék és harc, barátság és árulás, összetartás és pártoskodás, győzelem és halál. Tengernyi könyv született, amely az élet nagy pillanatait, sikereit és kudarcait egy csapat gyerek sorsán keresztül akarja megmutatni, de maradandó regényt írni erről csak keveseknek sikerült. Molnár Ferenc közéjük tartozik.
Játék és harc, barátság és árulás, összetartás és pártoskodás, győzelem és halál. Tengernyi könyv született, amely az élet nagy pillanatait, sikereit és kudarcait egy csapat gyerek sorsán keresztül akarja megmutatni, de maradandó regényt írni erről csak keveseknek sikerült. Molnár Ferenc közéjük tartozik. Az új kiadást A Gittegylet című jelenettel kibővítve tárjuk olvasóink elé.
Vajon hány személyiség lakozhat egyetlen testben? Honnan jönnek a túlvilági hangok, melyek Ede bácsinak parancsolnak? Hogyan tűnhet el egy egész kirándulócsoport? Megannyi különös, hátborzongató kérdés, de Szakács nyomozó sorra felfejti e furcsa bűnesetek szálait.
Janikovszky Éva kamasz hőse a tükör előtt áll, és nem tetszik neki, amit lát. A nyaka megnyúlt, a feje összement, a haja olyan, mint az ökörnyál, a szája ferde. Ráadásul folyton rászólnak, hogy: „Most mit bámulsz olyan hülyén?... Hozzád beszélek, fiam, nem a falnak...” Pedig tavaly még egészen tűrhetően nézett ki, és minden olyan normális volt. Mi történhetett egy év alatt?
Kötelességem figyelmeztetni a kedves olvasót, a cím félrevezető. Nem szerelmes történeteket tartalmaz a kötet. Hanem? Az úgy van, hogy az ember idős korban már kevesebbet ügyintéz, szaladgál, nyüzsög. Inkább elgondolkozik ezen-azon, ír, írogat, így a századvégen, ezredelőn. Különösen, ha írónak hiszi magát. Aztán összegyűlik egy kötetre való.
Az Álarcosbál akkor játszódik, amikor a nők büszkék arra, hogy saját keresetükből maguk fizetik a krémest a randevún, amikor a gyerekek háborúellenes beszédet mondanak a békerajgyűlésen, és amikor a farsangi jelmezbálon a lányok egymással táncolnak. És mégis, mintha minden ma történne:
Vidékről érkezett, pipázik, hatalmas bajusza van, és imádja a pacalpörköltet. Ő Szalai tata, Jenci és Barnabás nagyapja, aki úgy dönt, felcsap nyomozónak, és megkeresi unokáival az állatkertből ellopott zsiráfot...
Lebilincselő rejtélyek nyomába eredhet az, aki követi e könyv hőseit kalandjaik során. Vajon mit rejt a lezárt bánya, amelynek járatai az országhatáron is átnyúlnak? És vajon ki a mélyben kísértő, titokzatos Rém?
Bogáncs pusztai terelő kutyaként boldogan csaholva végzi a dolgát a nyáj őrzésében. Egy napon azonban elszakad a pusztától, új és új kalandokba keveredik, még a cirkuszi mutatványosok világába is belekóstol. Szíve és ösztöne végül is visszavezérli természetes környezetébe, az öreg juhászhoz.
A kötetben olvasható hat történet Fekete István novelláinak legjavához tartozik. A lírai hangvételű írások emberszereplői különös, mély kapcsolatban állnak a természettel, sorsuk gyakran összefonódik a közelükben élő állatok – madarak, kutyák, lovak – sorsával.
A sorozat harmadik kötetében bepillantunk a rádiójáték-készítés kulisszái mögé, megismerjük Kalocsai Tibort, az egyre mélyebbre csúszó gyerekszínészt, és először látjuk Csutakot a félénk, de azért határozott szerelmes szerepében. Csutak az olvasó szeme előtt válik gyerekből fiatalemberré.
A Csutak és a szürke ló a Csutak-sorozat legnépszerűbb tagja. A címszereplő itt már nem olyan elesett figura, mint a Csutak színre lépben. Nem lehet félreállítani, kihagyni a dolgokból, sőt: ő alakítja az eseményeket. Az öreg, szürke lóra már csak a vágóhíd várna, amikor Csutak kitalálja, hogy mentsék meg.
A sorozat zárókötete egy nyomozás története. Csutak szinte az egész Budapestet felkutatja Dezsőért, az ismeretlen fiúért, aki kitiltotta őt a lemezudvarból. Szerencsére Kati segít Csutaknak, felajánlja neki, hogy bárhová elrepíti...
A történet középpontjában egy bandaháború áll, melyet a híres Ér és a hírhedt Vay Ádám utcaiak vívnak. Színes Géza és Nagyvilági Főcső vezetésével el kell dönteniük, kinek van vagányabb, belevalóbb csapata, hogy ki uralja majd a kerület játszótereit.
Bepillanthatunk a Teleki tér környékének szórakoztató bandaharcába, megismerhetjük annak jellegzetes alakjait: a pökhendi Nagyvilági Főcsőt, a derék Színes Gézát, meg persze nagy rajongóját, Drugics Ágit, akinek Csutak Csongorként akar szerelmet vallani. De fontos szerep jut a történetben egy beszélő kerítésnek is.