Mesekönyvek – Magyar szerzők
Füllentők, nagyotmondók, tódítók és lódítók a főhősei Zelk Zoltán leghumorosabb meséinek.
Tudja valaki, hogyan nézett ki a valóságban Micimackó? Látott valaki hiteles fényképet Micimackóról? Ugye, hogy ti is csak lerajzolva láttátok? És most fogózzatok meg: a Háry János Akadémia fotósa lefényképezte az Elvarázsolt Völgyben – a híres Micimackót. A hihetetlen történetet „hihető fényképek” alapján követheted ebben a könyvben.
Nemzedékek nőttek fel Lázár Ervin meséin, ám a Szegény Dzsoni és Árnika szállóigévé vált párbeszédeit idéző mesenovellák eddig csak a szerző felnőtteknek szóló novellásköteteiben kaptak helyet. A hiánypótló válogatás három asztalfiókban maradt szöveggel válik teljessé. Mikkamakka és Vacskamati verse a két macskaképű erdőlakó új arcát mutatja meg, az Országmese pedig különleges, kísérletező szöveg, amely néhány hungarikum keletkezésének legendáját idézi meg.
Lázár Ervin meséiben minden egy kicsit másképp történik, mint ahogy szokott. Aki úgy érzi, hogy még nem nőtt ki, illetve tán sosem fog kinőni a mesék világából, nos, Lázár Ervin nekik írja a történeteit.
Az olvasó biztosan a szívébe zárja ezt a vidám, szeleburdi családot, amely kissé zsúfolt lakásába örömmel fogad be minden új jövevényt, legyen az aranyhörcsög, cincér vagy lopótök.
A Mami iránt érzett szeretet azt diktálja Valentinnak, hogy noha csak kilencéves kisfiú, mégis próbáljon úgy cselekedni, ahogy Mami tenné, ha nem feküdne gyengén és betegen a kórházi ágyon. S Valentin – szíve parancsára – elindul azon az ezer veszélyt és csodát tartogató nehéz úton, amely végül a Sziget-kék orvosság megszerzéséhez vezet.
A Mátyás király és a cinkotai kántor című zenés színpadi játék a Holdvilág Kamaraszínház felkérésére íródott. A Csillaglépő csodaszarvas bábszínpadra szánt verses mű a magyar és belsőázsiai hagyományokból egyaránt merít.
Az egyes meserészek rövidek, frappánsak, a kísérő kérdések elgondolkodtatják az 5-6 éveseket, a meseolvasás pedig lebilincselő fejlesztőjátékká válik. Gyermeke birtokába juthat az iskolába lépéshez szükséges képességeknek és készségeknek, megismerkedik a számokkal, irányokkal, anélkül fejlődik és tanul, hogy ez teher lenne számára. A mese és a feladatok végére érve pedig elkészül a saját egyedi mesekönyv.
A kis virágtündér, Flórika egy mályvakehelyből pottyan a vonatülések mögé. Hamar barátokra lel, és e titkos rejtekhelyen az ott felejtett sokféle limlomból otthonos lakást rendez be. Mindig jut az utasok elhullajtott morzsáiból számukra eleség, az utasok fecsegésének hallgatása pedig pompás szórakozásul szolgál.
A Tündér Lala főhőse más, mint a többi tündérgyerek. Írisz királynő emberszívű fia az ármánykodással, hazugsággal, különös törvényekkel és fegyelemmel kormányozott tündérországból a földi halandók, egyszerű emberek közé vágyódik, mert ráébred, hogy kívánságaink beteljesülése csak akkor igazi öröm, ha meg kell küzdenünk érte.
A boglyos, lompos, loncsos és bozontos, piszén pisze kismackó ezen a télen Budapestre látogat. Amíg szülei téli álmot alszanak, ő hógolyózik, korcsolyázik, hómedvét épít, beutazza Pestet és Budát. Szállásadója, Jolán néni sapkát, sálat ad rá, hogy meg ne fázzon, ám a városligeti Műjégpályán Vackor elveszíti a meleg ruhadarabokat. A kismedve megfázik, és ágynak esik. A hó meg csak hull, egyre hull, és lassan beteríti a várost…
Meddig ér a rigófütty? Miért némák a tulipánok? Hová ballag a folyó? Miért hápog a réce? Kányádi Sándor gondoskodik róla, hogy a kérdések belebújjanak a fejünkbe, és a válaszokat a környezetünkben is felismerjük. Mert valóságos környezetismeret-órát tart, csak kötetlenül, a maga „gyere velem, mesélek neked” módján.
A meseregény egy mezei egér viszontagságainak krónikája. Hősét a hideg, őszi eső, a koplalás beűzi a faluba. Tanult egértörténelmet, s tudja, hogy a szerencsés házi egeret tele padlás és kamra várja...
Benedek Elek dolgozta fel a magyar mesekincs színe-javát, olyan meséket, amelyek a nép életerejéről, találékonyságáról, humoráról, meleg szívéről tesznek tanúságot, és örökbecsű darabjai a magyar kultúrának.
Az író igen népszerű állatmeséje a kis róka felnőtté válásáról szól; a rögös utat bejárva Vuk a Simabőrű Ember méltó ellenfele lesz. A történetet, amelyet rajzfilmként szinte mindenki ismer, ezúttal az írói életművet megjelentető sorozat köteteként adjuk közre.