Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.
Elfogadom
Témakörök
Gyerekek - ahogy a felnőttek látják őket
Eredeti ár: 3.465 Ft
3.292 Ft
Online kedvezmény: -5%

Gyerekek - ahogy a felnőttek látják őket

Eredeti ár: 3.465 Ft
3.292 Ft
Online kedvezmény: -5%

„A gyerekek ártatlanok, tiszták és őszinték.” ,,A gyerekek ördögfiókák, akiket keményen kell fogni.” Nemcsak olvasmányélményeinkkel esengenek egybe ezek a kijelentések, hanem sokszor a saját tapasztalataink vagy a másoktól hallott történetek is igazolják ezeket az ellentétes megfogalmazásokat. A tudományos gondolkodás 25-30 éve foglalkozik azzal, hogy milyennek látjuk a gyerekeket.

Leírás

„A gyerekek ártatlanok, tiszták és őszinték.” ,,A gyerekek ördögfiókák, akiket keményen kell fogni.” Nemcsak olvasmányélményeinkkel esengenek egybe ezek a kijelentések, hanem sokszor a saját tapasztalataink vagy a másoktól hallott történetek is igazolják ezeket az ellentétes megfogalmazásokat. De milyenek is valójában a gyerekek, ha ezek az egymásnak ellentmondó tartalmak is megfogalmazódnak a közgondolkodásban?
A gyerekekről minden bizonnyal régóta születnek már hasonló értékelések, amelyek megalapozzák, igazolják, formálják a szülők nevelési módszereit. A tudományos gondolkodás azonban csak 25-30 éve foglalkozik avval, hogy milyennek látjuk a gyerekeket. A kutatások során módosult az eredeti kérdés. Ma már inkább azt vizsgálják, hogy hogyan gondolkoznak az apák és az anyák, a munkahelyen és az otthon dolgozó anyák a különböző korú gyerekekről; a különböző kultúrákban milyen nézeteket vallanak a gyerekek tulajdonságairól, taníthatóságáról, képességeiről; összefüggnek-e a szülők nézetei a viselkedésükkel és a gyerekek fejlődésével.
A könyv (eredetileg PhD disszertáció) első része azt mutatja be, hogy milyen ismeretanyag gyűlt össze ebben a rövid időszakban a szülők gyerekekről kialakított nézeteiről. Az ismertetés emellett rendszerezi a vizsgálatokat aszerint, hogy a kutatók milyen forrását tételezik fel nézetek kialakulásának. A szakirodalmi ismertetés arra is kitér, hogy milyen belső pszichológiai és külső társas-társadalmi, illetve kulturális tényezők alapozzák meg és módosítják a vélekedések formálódását, szerveződését.
A könyv második része egy empirikus vizsgálatot tartalmaz, amely bemutatja, hogy miben térnek el egymástól a 38 év körüli szülőknek és az egyetemista fiataloknak a gyerekek fejlődéséről és neveléséről alkotott vélekedései. Miközben a különbségek eredetét tárja fel a vizsgálat, kirajzolódik két olyan felfogás, amely koherens rendszerként működve, eltérő módon fogalmazza meg a nevelés ideális időpontját és módszerét, a fejlődés örökletes sajátosságait, a gyermeki viselkedés változások spontán jellegét.
 
Írta: Kőrössy Judit

Paraméterek

Szerző Kőrössy Judit
Cím Gyerekek – ahogy a felnőttek látják őket
Alcím Vélekedések a gyermek természetéről és fejlődéséről
Kiadó Eötvös József Könyvkiadó
Kiadás éve 2006
Terjedelem 258 oldal
Formátum B/5, ragasztókötött
ISBN 963 7338 30 6

Tartalom

Bevezetés

Történeti áttekintés a szülők nevelésre és a gyermek fejlődésére vonatkozó vélekedéseinek kutatásáról

1. A szülői vélekedések irányzatai

1.1. A vélekedések mint egyéni konstrukciók

1.1.1. A szülői kogníció mint elvárás

1.1.1.1. A kogníció természete, jellege

1.1.1.2. Az elvárások forrása

1.1.1.3. Az elvárások koherenciája

1.1.1.4. A szülői elvárások, a szülői viselkedés és a gyermeki fejlődés kapcsolata

1.1.2. Az attribúcióként. értelmezett szülői kogníció

1.1.2.1. Az attribúcióként értelmezett vélekedések jellege, funkciója

1.1.2.2. Az attribúció jellegű vélekedések forrása

1.1.2.3. A vélekedésrendszer elemei közötti kapcsolat

1.1.2.4. A szülői attribúció, a szülők viselkedése és a gyermek fejlődésének összefüggése

1.1.2.5. Egyéni attribúciók és szociális, illetve kulturális reprezentációk összefüggése

1.1.3. A vélekedés vagy nézet mint információfeldolgozás

1.1.3.1. A vélekedés mint információfeldolgozás természete, jellege, funkciója

1.1.3.2. Az információfeldolgozásként értelmezett vélekedések forrása

1.1.3.3. Az információfeldolgozás elemei közötti kapcsolat

1.1.3.4. A szülői vélekedés, viselkedés és a gyermeki fejlődés kapcsolata

1.1.3.5. Az egyéni információfeldolgozás és a szociális reprezentációk összefüggése

1.1.4. A vélekedés vagy nézet mint személyes konstrukció

1.1.4.1. Az egyéni konstrukció természete, jellege, funkciója

1.1.4.2. A vélekedések eredete, forrása

1.1.4.3. A személyes konstrukciók közötti kapcsolatok

1.1.4.4. A szülői konstrukció, a viselkedés és a gyermek fejlődése közötti kapcsolat

1.1.4.5. Az egyéni és a szociális vagy kulturális konstrukciók kapcsolata

1.1.5. Összefoglalás

1.2. A vélekedések szociálisreprezentáció-felfogása

A szülői vélekedés mint szociális reprezentáció

1.2.1. A szociális reprezentáció természete, jellege, funkciója

1.2.1.1. A szociális reprezentáció keletkezése

1.2.1.2. A szociális reprezentáció funkciója

1.2.1.3. A szociális reprezentáció konstruálásának és átalakításának típusai

1.2.1.4. A szociális reprezentáció és a laikus vagy implicit elméletek

1.2.2. A szociális reprezentációként értelmezett vélekedés forrása

1.2.3. A vélekedések közötti kapcsolat

1.2.4. A szülői vélekedés, viselkedés és a gyermeki fejlődés kapcsolata

1.2.5. Egyéni és szociális reprezentáció kapcsolata

1.2.6. Összefoglalás

1.3. A vélekedések kulturálismodell-felfogása

1.3.1. A vélekedések természete

1.3.1.1. A nézetek kulturális modellként való felfogása – egyén a kultúrában: a nyelv és a beszéd szerepe

1.3.1.2. Vélekedések a kollektív és az egyéni kultúra metszéspontjában – a gondolkodás szerep

1.3.1.3. A vélekedések mint etnoteória – a fejlődési fülke elmélete

1.3.2. A vélekedések forrása

1.3.3. A vélekedések elemei közötti kapcsolat

1.3.4. A szülői vélekedés, viselkedés és a gyermeki fejlődés kapcsolata

1.3.5. Az egyéni és a kulturális vélekedések kapcsolata

1.3.6. Összefoglalás

2. A vélekedések kialakulásának és változásának szocializációs modellje

3. Szülők és egyetemisták vélekedései a gyermekről

Empirikus vizsgálat

3.1. A vizsgálat hipotézisei

3.2. Módszerek

3.2.1. A vizsgált minta

3.2.2. A vizsgálati módszer

3.3. Az eredmények ismertetése

3.3.1. Az egyes életkori szakaszokra jellemző tulajdonságok, képességek, tevékenységek öröklött és tanult jellege

3.3.1.1. A csecsemőkori tulajdonságok megítélése

3.3.1.2. Az óvodáskori tulajdonságok megítélése

3.3.1.3. Az iskoláskori tulajdonságok megítélése

3.3.1.4. Rövid összefoglalás

3.3.2. A neveltetési tapasztalatok

3.3.3. Az óvodáskorra jellemző események és gyermeki viselkedési sajátosságok megítélése

3.3.4. A különböző képességek megjelenésének becsült időpontja

3.3.5. Attitűdkérdőív a gyermek fejlődéséről és a szülői hatásról

3.3.6. A leghatásosabb szülői nevelés időpontja

3.3.7. Nevelési módszerek a különböző életkori szakaszokban

3.3.8. Vélekedések a gyermeki tanulásról

3.3.9. A szülői nevelési módszer és a gyermeki szabály elsajátítás kapcsolata

3.4. Az empirikus eredmények összefoglaló elemzése

3.4.1. Hipotézis: A konzisztencia kérdése

3.4.2. Hipotézis: Szociális identitás vagy szülői szerep

3.4.3. Hipotézis: A tulajdonságok öröklött vagy tanult jellege

3.4.4. Hipotézis: A neveltetési tapasztalat hatása

3.4.5. Hipotézis: A társadalmi rétegződés hatása

Összefoglalás

Táblázatok

Függelék

Irodalomjegyzék