Gyerek labdajáték
Paraméterek
Szerző | Gaál Sándorné – Rudnerné Sipos Hajnalka |
Cím | Gyerek labdajáték |
Alcím | Sportjátékok megalapozása (fejlesztő mozgásprogram a 4-10 éves korosztály számára) |
Kiadó | Gaál Sándorné - Magánkiadás |
Kiadás éve | 2015 |
Terjedelem | 100 oldal |
Formátum | B/5, ragasztókötött |
ISBN | 978 963 12 1957 9 |
Eredeti ár:
2.480 Ft
2.356 Ft
Online kedvezmény:
5%
A labdagyakorlatok és a labdával való játékok fontos szerepet töltenek be a mozgásfejlődésben és -fejlesztésben. Az alapvető mozgásformákkal kapcsolatos készség és képességfejlesztés kiemelt eszközrendszere. |
|
|
Leírás
A labdagyakorlatok és a labdával való játékok fontos szerepet töltenek be a mozgásfejlődésben és -fejlesztésben. Az alapvető mozgásformákkal kapcsolatos készség és képességfejlesztés kiemelt eszközrendszere. A kondicionális és koordinációs képességek különböző fajtái a labdagyakorlatok és játékok rendszeres alkalmazása mellett szembetűnően fejlődnek. A labdagyakorlatok kedvező hatással vannak a természetes és a tanult mozgások készség szintű elsajátítására, valamint begyakorlására. Ahhoz, hogy az előzőekben említett gyakorlatok valóban hozzájárulhassanak a készség- és képességfejlesztéshez, rendszeres labdázásra, állandó gyakorlásra van szükség. Addig, amíg egy egyszerű labdatechnikai elem (labdafogás, feldobás – elkapás, leütés – elkapás, átadás, labdagurítás, labdavezetés) készségszintű elsajátítása megtörténik, fejleszti azokat a motoros képességeket is, amelyek szükségesek az adott gyakorlatok elvégzéséhez (gyorsasági erő, alap állóképesség, mozdulat-, mozgás- és cselekvésgyorsaság, téri tájékozódás, egyensúlyozás, ritmusképesség, kinesztetikus mozgásérzékelés). A mozgástanulás–tanítás folyamatában és eredményességében ez a kölcsönhatás meghatározó a későbbi életkorok mozgás minőségében is. A mozgáskészségek és a motoros képességek fejlődése éltkor specifikus, ezért fontos, hogy azokban a szenzitív időintervallumokban, amikor az anatómiai és élettani feltételek optimálisak a fejlesztéshez, biztosítani kell a támogató, segítő mozgáskörnyezetet. Amennyiben ez nem történik meg, a későbbiek során sokkal több munkával lehet csak hasonló eredményt elérni. Az óvodás és kisiskolás korban számolni kell azzal, hogy a labda tulajdonságainál fogva „nem engedelmeskedik” minden gyermek kezében, de emiatt nem lehet elmarasztalni vagy büntetni akkor sem, ha emiatt hangosabb és bonyolultabb a mozgástevékenység szervezése és irányítása. Labda nélkül nem lehet a labdázást elsajátítani és megszerettetni, a „zavarónak ható” kísérő jelenségek velejárói ezeknek a mozgás fajtáknak, amit ajánlott természetesen kezelni. Érdemes figyelembe venni azt a megállapítást, mely szerint a labdázás minőségét biztosító szabályozási rendszerek kialakulása az 5-10 éves életkorra tehető. A gyermek a korábbi életévekben is észleli a mozgó labda útját, irányát, érzékeli sebességét, de tapasztalat hiány miatt, mert ilyen irányú motorikus élménye nincs, nem tud a labda mozgásritmusához alkalmazkodni. Ezért az óvodás és kisiskolás korban sok lehetőséget kell biztosítani a labdázásra, hogy kialakuljanak a labda mozgását irányító készségei és motoros képességei a sok gyakorlás eredményeként.
Írta: Gaál Sándorné
Lektor: Andrásné dr. Teleki Judit
Tartalom
Bevezetés
A sportjátékok megalapozására összeállított mozgástevékenység tartalma és tervezése
Útmutató a foglalkozások megszervezéséhez
Foglalkozások megtervezése és megszervezése (Tervezetminták)
Tervezetminta az egyszerű labdatechnikai elemek gyakorlására és alkalmazására
Tervezetminta testnevelési játékok alkalmazására
Tervezetminta a kézilabdázás megalapozására
Tervezetminta a kosárlabdázás megalapozására
Tervezetminta a „gyerek foci” megalapozására
Tervezetminta a „zsinórlabda” megalapozására
Irodalom
Függelék