Gondolat Kiadó
Az elmúlt két évtizedben világszerte sok és gyorsan kibontakozó, néha váratlan változás következett be a felsőoktatási rendszerekben. Európában a legmarkánsabb történés az európai felsőoktatási térség létrehozása, az ún. Bologna-reform volt.
Johannes Nider (1380–1438) Domonkos-rendi szerzetes fő műve, az 1436 körül befejezett Formicarius, azaz Hangyász című teológiai munka volt, amely arra a kérdésre adott választ, hogy miként különböztethetjük meg a valóságot az illúziótól, a tényeket az ördög szemfényvesztéseitől. A Hangyász ötödik fejezetében a szerző Európában elsőként ír részletesen a boszorkányok tevékenységéről.
A 17. századi jezsuiták intenzív missziós tevékenysége nem csak az Európán kívüli területekre irányult, ez az időszak volt az európai népmissziók fénykora is. Az itáliai népmisszionáriusok előszeretettel fordultak a penitenciális módszerhez, melynek elsődleges célja az volt, hogy a résztvevőkben bűnbánat ébredjen.
A cigányzenészek és a zenész cigányok kulturális öröksége a 19–20. századi Magyarországon hol halványabban, hol erősebben szövi és szőtte át a magyar kultúra számos színterét és produktumát. A tanulmánykötet célja, hogy ezeket a lehetséges kutatási területeket számba vegye és felsorakoztassa, még az egészen áttételesen kötődőeket is...
A párkapcsolat, gyermekvállalás, gyermeknevelés témájával kapcsolatos könyveket mindig aktuálisnak tekinthetjük, hiszen a generációk örök körforgásában az egyik biztosnak vélt tényező a család. Könyvünkben erőforrásként tekintünk a családra, amelyben a családtagok nemcsak egymás (és saját maguk) boldogságáért, hanem egymás (és saját maguk) boldogulásáért is felelősek.
2008 és 2009 a Charles Darwin-évfordulók éve volt: születésének (1809. 02. 12.) bicentenáriuma, az evolúció felismerésének (1858. 10. 24.) és A fajok eredete megjelenésének 150., valamint Az ember származása… megjelenésének 135. évfordulója. A forradalmi gondolatokat a magyar forradalom londoni emigránsai ugyancsak 150 éve közölték először magyarul...
Hrubos Ildikó a budapesti közgazdaság-tudományi egyetemen végzett 1965-ben, ahova – a KSH-t és a Buváti-t útbaejtve már négy év múlva vissza is érkezett, hogy tanársegéd legyen, majd azután ehhez az intézményhez mindvégig hűséges maradjon, 1997-ben professzorságot nyerve.
A tudásgazdaság a gazdaság fejlődésének az a szakasza, amikor az iskolázottság, a kutatás és az innováció válik meghatározó hajtóerővé. Globális iskolázottsági és kutatási, innovációs verseny alakul ki, amelynek meghatározó szereplője és színtere a felsőoktatás. Magyarország mind az innovációs, mind a felsőoktatási iskolázottsági versenyben leszakadóban van. Ez a könyv ennek az okait elemzi, alapvetően a politikai gazdaságtan szemüvegén keresztül.
Ez a kötet nem szokványos görög művészettörténet. Jóllehet szerzője is kronologikus rendben haladva és illusztrációk segítségével ad áttekintést az ókori görög művészet főbb korszakairól, a legújabb tudományos eredményekből kiindulva tömören összefoglalja mindazt, amit több évtizedes saját kutatásai alapján érdemesnek tart elmondani a görög művészet lényegéről, mindvégig hangsúlyozva annak társadalom- és vallástörténeti összefüggéseit.
A könyv a tudományok közötti kommunikációt állítja a figyelem előterébe. A kötet a különböző, egymástól látszólag távol álló tudományágak közötti kommunikáció módjait, lehetőségeit keresi és mutatja be meghatározott, időszerű kutatási területeken.
A kötetben összegyűjtött írások többsége a kulturális antropológia módszereit felhasználó esettanulmány – azaz mindegyik mögött interjúk, felmérések, megfigyelések egész sorozata áll.
A gépi műveletvégzés hosszú évtizedek óta egyre nagyobb szerepet játszik a humán tudományok működésében, immár nem pusztán adattárolás vagy szövegszerkesztés és -továbbítás céljából. E tudománytörténeti folyamatban a kutatástervezés, a hipotézisek felállítása, a kutatási eredmények előre jelzése, ezáltal a tárgytudományos elméletek és módszertanok, illetve a tudományfilozófiai alapok is a gépi feldolgozás hatása alá kerültek és kerülnek, valamilyen mértékig.
A jazzprofesszor egy drámai életút és a modern magyar jazz regénye. A zongorista-zeneszerző Gonda János titokban tartja múltját: a nyilas üldöztetést és a Rákosi-rendszer alatti börtönbüntetését. Ausztráliába kivándorolt apja és testvére hiánya, itthon maradt anyja és nagyanyja tragikus életfordulatai elől az Amerika Hangja rádióadásaiból elsajátított zene, a rögtönzés szabadsága, majd a szerelem jelent menedéket...
A szerző a magyar folklorisztika, a szemiotika, az esztétika, a néprajz és a vallástudomány kutatója. Ezek összekapcsolása révén a társadalom jelhasználatát mutatja be, annak sokrétűségében. Arra törekszik, hogy sokféle téma kerüljön bemutatásra, oly módon, hogy a kutatás módszere más területekre is kiterjeszthető legyen.
Már több mint fél évszázada a kereszténység súlypontja a déli féltekére került. Kína ebből a fordulatból kimaradni látszott. A Kínai Népköztársaság az 1970-es évek közepén bejelentette, hogy a vallás Kínában megszűnt. A Reform és nyitás politikája azonban 1979 után túlélő hívőket talált, s ettől kezdve a – főleg a „protestáns”, azaz nem katolikus és nem ortodox – kereszténység hihetetlen fejlődésnek indult...
Bár maga a rituális modell meglehetősen sokat emlegetett a magyar kommunikációs szakirodalomban is, ám átfogó monográfia még nem született a témában. A kötet ily módon hézagpótlásra vállalkozik a magyar nyelvű szakirodalmi kínálatban.
A kötet olyan írásokat tartalmaz, amelyek abból a meggyőződésből jöttek létre, hogy a kép, a filmkép, általában a vizualitás jelenségei a kimeríthetetlen meglepetéstér, a mindig nagyobb valóság értelmezői tartalékaira hívják fel figyelmünket.
A közelmúltban születetett pszichológiai témájú tanulmányaiból állított össze egy bőséges kötetre valót a szerző, amely „a lélektant mint átfogó kedvenc tudományt mutatja be az emberről”.
A kötet tudományos kutatásokon alapuló, autentikus szintézist ad a magyar nyelv és a magyar nyelvközösség ezredfordulós helyzetéről, az elmúlt 30-40 év tényeire és történeti folyamataira összpontosítva. A helyzetleírás, az önalkotó reflexió egyik fő tényezője a korábbi és jelen idejű folyamatok feltárása, a tapasztalati tér kifejtő jellemzése. A másik fő tényező a jövőbe tekintés, a jövőre vonatkozó elvárások, várakozások rendszere.
A hazai pedagógiatörténet kiváló szakembere könyvének középpontjába a hazai egyetemi neveléstudomány kialakulását, fejlődését és intézményesülését állítja.
A könyv elsődleges célja, hogy bemutassa azt a folyamatot, amely során az 1868-ban életre hívott polgári iskola képzés nélküli „polgári iskolai tanítóképzése” 1928 és 1947 között egy tanítói oklevélre vagy érettségi vizsgára épülő, négy szakcsoportos, négy évfolyamos, alap- és képesítő vizsgával, gyakorló tanításokkal, kötelező egyetemi áthallgatással kiegészített főiskolai képzéssé vált.