Leírás
A mezőgazdasággal kapcsolatos tárgyakat oktató hazai felsőoktatási intézmények az elmúlt néhány évben egyre intenzívebben foglalkoztak és foglalkoznak a kertészeti oktatás fejlesztésével, különböző kertészeti tantárgyak akkreditálásával. A Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kara elsőként a zöldségtermesztés témakörébe megfelelő mélységben beillesztette a termesztett gombák oktatását. A Zöldség- és Gombatermesztési Tanszéken az elmúlt években minden képzési formában akkreditálták a gombatermesztés tantárgyat. A Budapesti Corvinus Egyetem az egyetlen oktatási intézmény a világon, ahol B és C tárgyak keretében a BSc- és az MSc-képzésben a gombatermesztés elméleti és gyakorlati oktatása folyik. Ezen felül megkezdődött egyetemünkön az angol nyelvű gombaoktatás is.
A gombatermesztés oktatásához jelenleg nincs korszerű magyar nyelvű tankönyv. Az utolsó gombatankönyv még 1982-ben jelent meg, amelyet Balázs Sándor Termesztett gombáink címmel írt. Az a tudományos, technikai és technológiai fejlődés, amely a világ gombatermesztésében az elmúlt közel három évtizedben a termesztett gombák területén bekövetkezett, indokolttá tette egy új tankönyv megjelenését.
A könyv szerkesztője arra törekedett, hogy a könyv fejezeteinek megírásához megnyerje a hazai legnevesebb szakembereket. A szerzői gárda tagjai egyetemi oktatók és kutatók vagy a felsőoktatásban is járatos kutatók, akik a gyakorlattal is szoros kapcsolatokat ápolnak. A különböző fejezetek lektorálását az adott szakterület neves képviselői vállalták.
A könyv 15 fejezetre tagolódik. Külön fejezet foglalkozik a gombák biológiájával, táplálkozási értékeivel és különböző gyógyhatásaikkal. Megismerhetjük a gombaipari kutatások molekuláris biológiai módszereit. Áttekintést kapunk a gombafajok termesztéséről a világban, olvashatunk a magyar gombatermesztés történetéről és a gombák szaporítóanyagának, a csírának készítéséről. Három terjedelmesebb fejezet foglalkozik a legfontosabb gombafajok (csiperkegomba, laskagomba és shiitake) termesztésével. A csiperkegomba-, laskagomba- és a shiitaketermesztés technológiáinak ismertetése révén a szerkesztő őszintén reméli, hogy a gombatermesztők is újabb ismereteket merítenek a könyv tanulmányozásával. Említést kap néhány egyéb gomba (Agaricus blazei, ördögszekér laskagomba, pecsétviaszgomba stb.) termesztési lehetősége is, de a szarvasgomba-termesztés rejtelmeibe is betekintést nyer az olvasó. A színes mellékletben levő 67 színes kép elsősorban a kórokozók és kártevők megismerését segítheti, de helyet kaptak benne a különleges – bizonyos szempontból újdonságnak számító – gombafajok fotói is. Ez a könyv nem csupán egyetemi tankönyv, hanem a gombatermesztők is sikeresen használhatják.
Mezőgazda Kiadó, 2010.
Szerkesztette: Győrfi Júlia
Írta: Bratek Zoltán, Geösel András, Győrfi Júlia, Kovácsné Gyenes Melinda, Szarvas József, Vetter János
Lektor: Dr. Balázs Sándor, Erdei Balázs, Dr. Palkovics László, Dr. Pál Károly, Dr. Pénzes Béla, Szabó Anna
Kapcsolódó témakör:
Paraméterek
| Szerző | Győrfi Júlia |
| Cím | Gombabiológia, gombatermesztés |
| Kiadó | Mezőgazda Kiadó |
| Kiadás éve | 2010 |
| Terjedelem | 350 oldal |
| Formátum | B/5, keménytáblás |
| ISBN | 978 963 286 607 9 |
Tartalom
1. A gombákról általában – helyük a természetben (Vetter János)
1.1. A gombák helye az ökoszisztémában
1.2. Felhasznált irodalmak
2. A gombák biológiája (Vetter János)
2.1. A gombák testfelépítése, morfológiája
2.1.1. Sejttani alapok
2.1.2. Hifa – micélium – termőtest – spóra
2.2. A gombák szaporodása
2.2.1. Ivartalan szaporodási formák
2.2.2. Ivaros szaporodás – szaporodási ciklusok
2.3. A gombák rendszerezése – rendszere
2.3.1. Regnum: Protozoa (Protista)
2.3.2. Regnum: Chromista (Gombaszerű szervezetek)
2.3.3. Regnum: Regnum Fungorum (Valódi gombák)
2.4. A gombák tápanyagai és táplálkozásuk
2.4.1. Szén- és nitrogénforrások
2.4.2. A gombák extracelluláris enzimrendszere
2.4.2.1. A cellulóz bontása
2.4.2.2. A lignin bontása
2.4.2.3. A növényi anyagok komplex bontása
2.5. Növekedés és fejlődés
2.5.1. A spórák csírázása
2.5.2. A hifa és a micélium növekedése
2.5.3. Termőtestképzés
2.5.3.1. A déli tőkegomba (Agrocybe aegerita) termőtestképzése
2.5.3.2. A csiperkegomba (Agaricus bisporus) termőtestképzése
2.5.3.3. A laskagombák termőtestképzése
2.5.3.4. A mikorrhizás gombák termőtestképzése
2.6. Életmódtípusok a gombavilágban
2.6.1. Parazita életmód
2.6.2. Szaprotróf életmód
2.6.2.1. Farontó gombák
2.6.2.1.1. A fehér (szimultán) korhasztó fajok
2.6.2.1.2. A barna (vörös) korhasztó fajok
2.6.2.1.3. A lágykorhasztó fajok
2.6.2.1.4. Avarbontó gombák
2.6.3. Szimbiota életmód
2.6.3.1. Gomba-növény kapcsolatok
2.6.3.1.1. Ektomikorrhiza kapcsolat
2 6.3 1.2. Endomikorrhiza kapcsolat
2.6.3.2. Gomba-állat kapcsolatok
2.7. Felhasznált irodalmak
3. A gombák táplálkozási értékei (Vetter János)
3.1. Szervetlen alkotók
3.1.1. Víz
3.1.2. Ásványi elemek – makroelemek
3.1.3. Ásványi elemek – mikroelemek
3.2. Szerves alkotók
3.2.1. Fehérjék – aminosavak
3.2.2. Lipidek – zsírok
3.2.3. Szénhidrátok
3.2.4. Vitaminok
3.2.5. Illat- és aromaanyagok
3.3. A tartósítás hatásai az összetételre
3.4. Táplálkozás-élettani tulajdonságok összegzése
3.4.1. Előnyök
3.4.2. Hátrányok
3.5. Felhasznált irodalmak
4. A gombák gyógyhatásai – gyógygombák (Vetter János)
4.1. A gombafajok legfontosabb gyógyhatásai
4.1.1. Antibakteriális hatás
4.1.2. Fungicid hatás
4.1.3. Antimaláriás hatás
4.1.4. Vírusellenes (antivirális) hatás
4.1.5. Antioxidatív (antioxidáns) hatóanyagok és hatások
4.1.6. Antitumor és immunmódosító hatások
4.1.7. Koleszterin-, illetve lipidszintet befolyásoló hatások
4.1.8. Vérnyomás-csökkentő hatás
4.1.9. Vércukorszintet csökkentő hatás
4.1.10. Egyéb hatások
4.2. A legfontosabb termesztett fajok gyógyhatásai
4.2.1. Kétspórás csiperkegomba (Agaricus bisporus)
4.2.2. Laskagombafajok (Pleurotus spp.)
4.2.3. Shiitake (Lentinula edodes)
4.2.4. A pecsétviaszgomba (Ganoderma lucidum)
4.3. Felhasznált irodalmak
5. Gombaipari kutatások molekuláris biológiai módszerei (Szarvas József)
5.1. Markerek, polimorfizmus
5.2. Nukleinsav-extrakció
5.2.1. DNS-extrakció
5.2.2. Teljes RNS-extrakció
5.3. Elektroforézis
5.3.1. Gombák elektroforetikus kariotipizálása
5.4. Alapvető fehérjevizsgálati módszerek
5.4.1. Proteinextrakció
5.4.2. Fehérjék izoelektromos fókuszálása
5.4.3. Kétdimenziós (2D) akrilamid gélelektroforézis
5.4.4. Fehérjeszekvenálás
5.4.5. Izoenzimek és alloenzimek analízise
5.4.6. Immunkémiai vizsgálati módszerek
5.4.6.1. Immunológiai módszerek alapelve
5.4.6.2. Western-hibridizáció (immunoblot)
5.4.6.3. Enzimkapcsolt immunoszorbens-teszt (ELISA)
5.5. Alapvető nukleinsav-vizsgálati módszerek
5.5.1. DNS-szekvenálás
5.5.2. Restrikciós endonukleáz enzimek
5.5.3. A restrikciós térképek
5.5.4. Génklónozás
5.5.5. Klóntárak (clone-library, klónbank, génbank)
5.6. Hibridizációs módszerek
5.6.1. DNS:DNS hibridizáció, renaturáció
5.6.2. Southern-hibridizáció (Southern blot)
5.6.3. Nukleinsavpróbák jelölése
5.6.4. Restrikciós fragmentumhossz polimorfizmus (RFLP)
5.7. PCR (polimeráz láncreakció) alapú módszerek
5.7.1. Random amplifikált polimorf DNS (RAPD)
5.7.2. Reverz transzkripciós PCR (RT-PCR)
5.7.3. SCAR – Sequence Characterized Amplified Region
5.7.4. „Valós idejű” kvantitatív PCR (Q-PCR, RQ-PCR)
5.7.5. Amplifikált fragmentumhossz polimorfizmus (AFLP)
5.8. Riboszomális gének vizsgálata (ribotipizálás, PCR-RFLP, ITS-RFLP)
5.8.1. Molekuláris kronométer
5.8.2. rDNS régió
5.8.2.1. Az IGS (Intergenic spacer) régió
5.9. Miniszatellita és mikroszatellita vizsgálatok
5.10. Az mtDNS mint lehetséges markerforrás
5.11. Denaturáló gradiens gélelektroforézis (DGGE)
5.12. Markerekkel végzett szelekció a gombanemesítésben
5.13. Genetikai térképek
5.14. Génbanki szekvenciák
5.15. Felhasznált irodalmak
6. Gombafajok termesztése a világon, Európában és Magyarországon (Győrfi Júlia)
6.1. A világ gombatermelése
6.2. Csiperketermesztés Európában
6.3. Csiperke- és laskagomba helyzete Magyarországon
6.4. Felhasznált irodalmak
7. A magyar gombatermesztés története (Győrfi Júlia)
7.1. A csiperkegomba-termesztés története
7.1.1. Kezdeti próbálkozásoktól (1860-as évek) az I. világháború végéig
7.1.2. A XX. század elejétől a II. világháborúig
7.1.3. Gombatermelési Vállalat
7.1.4. Csepeli Duna Mgtsz tevékenysége
7.1.5. A fellendülés korszaka 1990-től
7.2. Laskagomba-termesztésünk fejlődése
7.3. Felhasznált irodalmak
8. Szaporítóanyag (csíra) előállítása (Győrfi Júlia)
8.1. Szemcsíra
8.2. A gabonaszem főzése
8.3. Sterilizálás
8.4. Inokulálás (steril gabonaszem oltása)
8.5. Inkubálás (gabonaszemek átszövetése)
8.6. Kész csíra tárolása, szállítása
8.7. Felhasznált irodalmak
9. A csiperkegomba (Agaricus bisporus) termesztése (Győrfi Júlia)
9.1. A csiperkekomposzt alapanyagai
9.1.1. Víz
9.1.2. Szalmafélék
9.1.3. Lótrágya
9.1.4. Csirketrágya
9.1.5. Gipsz
9.2. A csiperkekomposzt előállítása
9.2.1. Hagyományos, kazlas technológia (outdoor komposztálás)
9.2.2. Bunkertechnológia (semi-indoor komposztálás)
9.2.3. Hőkezelés (pasztörizáció) (II. fázis)
9.2.4. Dúsítás
9.3. III. fázisú komposzt
9.4. Termesztett fajták
9.5. Termesztőberendezések
9.5.1. Mesterségesen kivájt mészkőpincék
9.5.2. Mezőgazdasági épületek
9.5.3. Gombatermesztő sátrak
9.5.4. Holland típusú termesztőházak
9.6. A komposzt letermesztése
9.6.1. A II. fázisú komposzt letermesztése
9.6.1.1. Behordás
9.6.1.2. Átszövetés
9.6.2. Takarás
9.6.2.1. CAC-ing csírázás
9.6.3. Lappangási időszak
9.6.3.1. Borzolás
9.6.4. Termőre fordítás
9.6.4.1. Lehűtés
9.6.5. Termőidőszak
9.6.5.1. Köztes gomba
9.6.5.2. Gombaszedés
9.6.6. Kihordás
9.7. Felhasznált irodalmak
10. Kórokozók és kártevők a csiperketermesztésben (Győrfi Júlia)
10.1. Vírusok (Geösel András)
10.1.1. La Francé Izometrikus vírus
10.1.2. Mushroom Virus X (MVX)
10.1.3. Vírusok elleni tennivalók komposztkészítéskor és termesztéskor
10.2. Baktériumok okozta betegségek
10.2.1. Baktériumos foltosság (kórokozó: Pseudomonas tolaasii)
10.2.2. Vörösbarna foltosság (kórokozó: Pseudomonas gingeri)
10.2.3. Csepegőlemez-betegség (kórokozó: Pseudomonas agarici)
10.2.4. Ragyabetegség (kórokozót eddig nem identifikáltak)
10.2.5. Védekezés a baktériumos betegségek ellen
10.3. Mikroszkopikus gomba eredetű betegségek
10.3.1. Kompetitív penészek
10.3.1.1. Olajzöld trágyapenész (kórokozó: Chaetomium olivaceum)
10.3.1.2. Fehér gipszbetegség (kórokozó: Scopulariopsis fimicola, Monilia fimicola)
10.3.1.3. Ajakrúzs penész (kórokozó: Sporendonemapurpurascens)
10.3.1.4. Tintagombák (kórokozók: Coprinus spp.)
10.3.2. Parazita penészek
10.3.2.1. Trichoderma komposztpenész (kórokozó: T. aggressivum f. europeum)
10.3.2.2. Trichoderma viride PERS
10.3.2.3. Trichoderma koningii OUDEM
10.3.2.4. Parazita penészek a termőtesten
10.3.2.5. Nedves mólé vagy nedves rothadás (kórokozó: Mycogoneperniciosa) (MAGNUS) DELACR
10.3.2.6. Száraz mólé vagy száraz rothadás (kórokozó: Verticillium fungicola vai.Jungicola) (PREUSS) HASSEBR
10.3.2.7. Pókhálós penész (kórokozó: Cladobotryum Dactylium dendroides) (BULL) W. GAMS et HOOZ
10.4. Abiotikus tényezők által okozott rendellenességek
10.4.1. Tűfejképződési rendellenességek
10.4.2. Termőtest-deformációk
10.4.3. C02-okozta károsodások
10.4.4. Gombatönk deformációi
10.4.5. Gombakalap deformációi
10.4.6. „Vizes” gomba
10.4.7. Szedési időszak gondjai
10.5. Kártevők
10.5.1. Gombaszúnyogok (Sciaridae-legyek)
10.5.2. Púposhátú legyek (Phoridae-legyek)
10.5.2.1. Megaselia halterata (WOOD)
10.5.2.2. Megaselia nigra (MEIGEN)
10.5.3. Gubacslegyek (Cecidomyiidae-legyek)
10.5.4. Fonálférgek (Nematoda)
10.5.4.1. Parazita fonálférgek
10.5.4.2. Szaprofita fonálférgek (Rhabditidae család)
10.5.5. Készletatkák (Acaridae)
10.5.6. Parazita atkák (Tarsonemus myceliophagus HUSSEY)
10.5.7. Szaprofita atkák
10.5.8. Ragadozó atkák (Gamasidae)
10.5.9. Pincelakó házatlancsiga (Limacus flavus LINNAEUS)
10.6. Felhasznált irodalmak
11. Laskagombafajok (Kovácsné Gyenes Melinda)
11.1. Laskagomba-termesztés
11.1.1. A laskagomba táptalajának előállítási módjai
11.1.1.1. A laskagomba tápanyagigényének biológiai alapja
11.1.1.2. Alapanyagok és dúsítóanyagok
11.1.1.3. Táptalaj-előállítás
11.1.1.3.1. Hőkezelés nélküli táptalaj-előállítás
11.1.1.3.2. Hőkezeléssel történő táptalaj-előállítás
11.1.2. A laskagomba termesztése
11.1.2.1. Faanyagon történő termesztés
11.1.2.1.1. A termesztés menete
11.1.2.1.2. A faanyag előkészítése
11.1.2.1.3. A faanyag beoltása
11.1.2.1.4. Átszövetés
11.1.2.1.5. Átszőtt rönkök kihelyezése
11.1.2.1.6. Átszőtt rönkök letermesztése
11.1.2.2. Intenzív termesztés
11.1.2.2.1. Termesztőhelyiségek
11.1.2.2.2. A termesztés környezeti igényei
11.1.2.2.3. Csírázás, átszövetés
11.1.2.2.4. Érlelés, termőre fordítás
11.1.2.2.5. Termőidőszak ápolási munkái
11.1.2.2.6. Szedés
11.1.2.2.7. Szedés utáni ápolási munkák
11.1.2.3. Bio laskagomba-termesztés
11.1.3. A letermett alapanyag hasznosítása
11.1.4. Felhasznált irodalmak
11.2. A laskagomba kórokozói és kártevői (Győrfi Júlia)
11.2.1. Kórokozók
11.2.1.1. Vírusbetegség
11.2.2. Baktériumos betegség (Kórokozó: Pseudomonas tolaasii)
11.2.3. Pókhálós penész (Cladobotryum (Dactylium) dendroides)
11.2.4. Száraz mólébetegség (Verticillium fungicola ax. fungicola)
11.2.5. Versengő penészek
11.2.6. Termőtest-rendellenességek
11.2.7. Kártevők 270 WKM
11.2.8. Felhasznált irodalmak
12. Shiitake (Lentinula edodes) termesztése (Kovácsné Gyenes Melinda)
12.1. Extenzív termesztés
12.1.1. A faanyag kiválasztása és előkészítése
12.1.2. Oltás
12.1.3. Átszövetés
12.1.4. Érlelés, termőre fordulás
12.1.5. Termőidőszak
12.2. Intenzív termesztés
12.2.1. Táptalaj-előállítás steril eljárással
12.2.1.1. Termesztéshez használható alapanyagok és dúsítóanyagok
12.2.1.2. Nedvesítés, töltés, sterilizálás
12.2.1.3. Steril táptalaj csírázása
12.2.2. Táptalaj-előállítás hőkezelési eljárásokkal
12.2.2.1. Hőkezelt táptalaj csírázása és zsáktöltése
12.2.2.2. Átszövetés
12.2.2.3. Termőre fordítás
12.2.2.4. Termőidőszak, szedés
12.2.2.5. Termőtesttorzulások
12.3. Felhasznált irodalmak
13. Egyéb gombafajok termesztése (Győrfi Júlia)
13.1. Agaricus blazei MURRILL
13.2. Bokrosgomba
13.3. Nameko tőkegomba
13.4. Ördögszekér laskagomba
13.5. Pecsétviaszgomba
13.6. Süngomba
13.7. Téli fülőke
13.8. Felhasznált irodalmak
14. Szarvasgomba-termesztés (Bratek Zoltán)
14.1. Mikorrhiza-gombák termesztésének alapjai
14.2. A trillák biológiája
14.3. A szarvasgombák termesztésének rövid története
14.4. A Kárpát-pannon régióban termesztésbe vont őshonos szarvasgombák
14.4.1. Nyári (burgundi) szarvasgomba
14.4.2. Téli szarvasgomba
14.4.3. Homoki szarvasgomba
14.5. A nyári szarvasgomba termesztése
14.5.1. Ültetvény helyszínének kijelölése és előkészítése
14.5.2. Triflacsemeték előállítása és minősítése
14.5.3. Ültetvénytelepítése
14.5.4. Ültetvény ápolása, művelése termőre fordulásig
14.5.5. Termő ültetvény fenntartása
14.6. Egyéb szarvasgombák termesztése
14.6.1. Périgordi szarvasgomba – Tuber melanosporum VITTAD
14.6.2. Téli szarvasgomba – Tuber brumale VITTAD
14.6.3. Késői szarvasgomba – Tuber borchii VITTAD
14.6.4. Isztriai (piedmonti) fehér szarvasgomba
14.6.5. Homoki (édes) szarvasgomba
14.6.6. Fehér szarvasgomba
14.7. Hazai kilátások a triflatermesztésben
14.8. Felhasznált irodalmak
15. Letermett táptalajok hasznosítása (Győrfi Júlia)
15.1. Felhasznált irodalmak
Kapcsolódó kiadványok
