Géptani alapismeretek bőr-, ruha- és textilszakterület számára
Paraméterek
Szerző | Czakó György |
Cím | Géptani alapismeretek bőr-, ruha- és textilszakterület számára |
Alcím | 2. kiadás |
Kiadó | Műszaki Könyvkiadó |
Kiadás éve | 2005 |
Terjedelem | 108 oldal |
Formátum | B/5, ragasztókötött |
ISBN | 963 16 1798 x |
A tankönyv célja a műszaki szemlélet, a műszaki gondolkodás megalapozása. Felkészíti a jövő könnyűipari vállalkozóját, hogy kialakíthassa a számára legjobb műszaki környezetet, kiválaszthassa a számára legfontosabb gépeket, eszközöket. |
|
|
Leírás
A huszadik század vége soha nem látott fejlődést eredményezett az élet valamennyi területén. A műszaki gyakorlatban is a hagyományos kézi munkákat sorra váltják ki a jól tervezett és kivitelezett kisgépek, eszközök. A könnyűipar területére szintén igaz ez a megállapítás. A nemzetközi kiállításokon egyre nagyobb hangsúlyt kap a „mivel gyártsunk” kérdés. A gyártóknak egyre nagyobb számban áll rendelkezésére olyan speciális gép, eszköz, amely hatékonyabb termelést tesz lehetővé, fokozott környezetvédelmi és munkavédelmi követelmények mellett.
A tankönyv célja a műszaki szemlélet, a műszaki gondolkodás megalapozása. Felkészíti a jövő könnyűipari vállalkozóját, hogy kialakíthassa a számára legjobb műszaki környezetet, kiválaszthassa a számára legfontosabb gépeket, eszközöket.
Műszaki Könyvkiadó, 2005.
MK-59306
Írta: Czakó György
Szakmai lektor: Dr. Vlaj Lajosné
Pedagógiai lektor: Dr. Benedek András
Kapcsolódó témakörök:
Tartalom
Bevezető
1. Statika
1.1. Statikai alapfogalmak
1.1.1. Erők, erőrendszerek
1.1.2. Az erők forgatónyomatéka
1.1.3. Statikai alaptételek
1.1.4. Erőrendszerek eredőjének meghatározása
1.1.5. Párhuzamos erők eredőjének meghatározása
1.1.6. Síkidomok súlypontjai
1.2. Síkbeli egyensúlyi szerkezetek
1.2.1. Kényszerek
1.3. Tartók
1.3.1. Tartók csoportosítása
1.3.2. Koncentrált erőkkel terhelt kéttámaszú tartó reakcióerőinek meghatározása
1.3.3. Konzolos kéttámaszú tartók
1.3.4. Koncentrált erőkkel terheit kéttámaszú tartó nyomatékának és nyíróerejének vizsgálata
1.3.5. Megoszló terhelésű kéttámaszú tartó
1.3.6. Vegyes terhelésű tartók
1.3.7. Egyik végén befogott tartó vizsgálata
2. Szilárdságtan
2.1. Az alap-igénybevételek hatására ébredő feszültségek
2.1.1. Normálfeszültség
2.1.2. Csúsztatófeszültség
2.1.3. Hooke törvényei
2.1.4. Megengedett feszültség
2.2. Húzó-nyomó igénybevétel
2.2.1. Nyúlás, rövidülés
2.2.2. Húzó-, ill. nyomóvizsgálat
2.2.3. A nyomás különleges esetei
2.3. Hajlító igénybevétel
2.3.1. A hajlító igénybevétel keletkezése
2.3.2. A másodrendű nyomaték és a keresztmetszeti tényező
2.3.3. Méretezés hajlításra
2.3.4. A hajlító igénybevétel alakváltoztató hatása
2.4. Nyíró igénybevétel
2.4.1. Tiszta nyírás
2.4.2. A nyírófeszültség
2.4.3. Nyíró-hajlító feszültség
2.4.4. A nyírásra történő méretezés alapesetei
2.5. Csavaró igénybevétel
2.5.1. A csavaró igénybevétel keletkezése
2.5.2. A csavaró igénybevétel meghatározása
2.5.3. A poláris másodrendű nyomaték
2.5.4. A poláris keresztmetszeti tényező
2.5.5. A rúd megengedett elfordulása
2.6. Kihajlás
2.6.1. A kihajlás értelmezése
2.6.2. Méretezés kihajlásra
2.6.3. A kihajlás esetei
2.7. Összetett igénybevételek
2.7.1. Az összetett igénybevétel fogalma, fajtái
3. Gépelemek, gépipari kötések
3.1. Oldható kötőgépelemek
3.1.1. Csavarok, csavarkötések
3.1.2. Ékek, reteszek
3.2. Nem oldható kötések
3.2.1. Szegecskötés
3.2.2. Hegesztett kötések
3.2.3. Forrasztott kötések
3.2.4. Ragasztott kötések
3.2.5. Zsugorkötés
4. Rugók
4.1. Húzásra terhelt rugók
4.2. Hajlításra terhelt rugók
4.3. Csavarásra terhelt rugók
5. Forgómozgást megvalósító gépelemek
5.1. Tengelyek
5.1.1. A tengelyek csoportosítása működésük szerint
5.1.2. A tengelyek méretezése
5.2. Csapok
5.3. Csapágyak
5.3.1. Sikló- vagy csúszócsapágyak
5.3.2. Gördülőcsapágyak
5.4. Tengelykapcsolók
5.4.1. Merev tengelykapcsolók
5.4.2. Mozgékony, rugalmas és hajlékony kapcsolók
5.4.3. Oldható tengelykapcsoló
6. Nyomatékátszármaztató hajtások
6.1. Az áttétel fogalma, meghatározása
6.2. Súrlódóhajtások
6.2.1. Dörzshajtás
6.2.2. Szíjhajtás
6.3. Kényszerhajtások
6.3.1. Fogaskerékhajtás
6.3.2. Csigahajtás
7. Mechanizmusok
7.1. A mechanizmusok feladata a könnyűipari gépekben
7.2. Kinematikai elem, pár, tag, lánc fogalma
7.3. Szabad mozgások, kötöttségek
7.4. Mozgást átalakító mechanizmusok
7.4.1. Karos mechanizmusok
7.4.2. Bütykös mechanizmusok
7.4.3. Fogas mechanizmusok
7.4.4. Kulisszás hajtóművek
7.5. Rajzolvasási gyakorlatok
8. A hidraulikus és pneumatikus mozgatás elemei
8.1. A hidraulikai berendezések működésének elve
8.1.1. A hidraulikus folyamat elemei
8.1.2. A munkafolyadék
8.1.3. Energiaátalakítók (szivattyúk)
8.1.4. Irányítóelemek
8.1.5. Munkahengerek
8.1.6. Kiegészítő berendezések
8.1.7. Hidraulikus körfolyamatok
8.2. A pneumatika elmélete, állapotváltozások
8.2.1. A pneumatikus rendszerek felosztása, a pneumatika alkalmazási területei
8.2.2. A pneumatika elmélete, állapotváltozások
8.3. A pneumatikai folyamat elemei, jelrendszere
8.3.1. A pneumatikai folyamat elemei
8.4. Pneumatikus körfolyamatok
8.4.1. Időtől függő követővezérlés
8.4.2. Úttól függő követővezérlés
9. Tűrések, illesztések
9.1. Mérettűrés
9.1.1. Névleges és tényleges méret
9.1.2. Határméretek, határeltérések, tűrés
9.1.3. A tűrés megadása, jelölése
9.1.4. A tűrésezetlen méretek
9.2. Illesztés
9.2.1. Az illesztés alapfogalmai
9.2.2. A szabványos illesztési rendszer
10. Szilárd anyagok szállítása, emelése
10.1. A szállítógépek csoportosítása
10.1.1. Folyamatos üzemű szállítóberendezések
10.1.2. Szakaszos üzemű szállítóberendezések
10.2. Emelőgépek
10.2.1. Kis emelési magasságú emelők
10.2.2. Csigasorok
10.2.3. Csörlők
10.2.4. Daruk
11. Gépek karbantartása, a munkakörnyezet kialakítása
11.1. Karbantartás
11.1.1. Kezelés és gondozás
11.1.2. Felügyelet és vizsgálat
11.1.3. Javítások
11.2. Munkakörnyezet
11.2.1. Klimatizálás
11.2.2. Világítástechnika
11.2.3. A munkahely elrendezése, munkavédelmi előírások
Irodalom