GeoLitera
A Szegedi Tudományegyetemen a legfontosabb földtudományi kutatások a Természettudományi és Informatikai Kar keretein belül a Földrajzi és Földtudományi Intézetben folynak. Az Intézet erőssége oktatási (földrajz, földtudományi, környezettan, környezetmérnök alapképzés, valamint geográfus, földtudomány, környezettudomány mesterképzés) tevékenysége mellett a tudományos (szerves és környezeti geokémiai, repedezett fluidum rezervoár, hidrogeológia és geotermia, kőzettani és vulkanológiai, régészeti geológiai és negyedidőszaki, geomatematikai, városklimatológia, légszennyezettség, településföldrajzi, turizmusföldrajzi és területfejlesztési, táj- és környezetkutató, alkalmazott geomorfológiai, geoinformatikai, környezet-földtudományi tudományos műhely) sokszínűségében rejlik. A GeoLitera sorozat kötetei a Földrajzi és Földtudományi Intézet gondozásában jelennek meg. A nagyrészt magyar nyelvű tudományos kötetek az Intézetben végzett korszerű kutatások, illetve az intézeti szakmai műhelyek által koordinált tudományos munkák új eredményeinek, valamint az Intézet által szervezett konferenciák, emlékülések tudományos előadásainak adnak fórumot.
Dr. Leél-Őssy Szabolcs könyve a József-hegyi-barlangról szól, de rövid kitérő erejéig a többi budai (város alatti) barlangról is ír. Alapos, szakmailag is mélyen szántó és megjelenésében is igényes monográfia.
A kötet szerzői: Fodor László, Főzy István, Nico M.M. Janssen, Guillermo Meléndez, Gregory Price, Wofgang Riegraf, Armin Scherzinger, Szente István, Szinger Balázs, Szíves Ottilia, Vörös Attila. Szerkesztette: Főzy István. (Angol nyelvű kiadvány.)
A Tiszai Egység ismert mélységtartományát túlnyomó részben üledékes képződmények alkotják, de – különösen a preneogén aljzat felépítésében – meghatározó a magmás és metamorf képződmények szerepe is. A kötet célja az utóbbi évek során a hazai kutatóműhelyekben e témában született eredmények szemelvényszerű bemutatása.
A szótár nemcsak a szélesebb értelemben vett földtan szókincsét tartalmazza, hanem azokat a szavakat is, amelyekkel egy geológus szakmunkákat olvasva találkozhat (laboratóriumi eszközök, terepmunka eszközei, geofizikai alapszókincs, műszaki szavak, mélyfúrási, bányászati terminológia, alapvető matematikai, fizikai, kémiai, biológiai szókincs stb).
A kötet egy (professzionális) mineralógus, egy elhivatott (geológusmérnök) muzeológus és egy remek (gépészmérnök) fotós: Szakáll Sándor, Fehér Béla és Tóth László munkája. Könyvük impresszív, a magyar mineralógia nemzetközi szintű opusza, mintegy 370 ásványfotóval illusztrálva.
Az elmúlt évek, különösen 2000 után, bővelkedtek az úrkúti és eplényi ércesedésről szóló könyvekben, tudományos cikkekben és kéziratos munkákban, mind az ipari, mind a kutatási témakörökben. Kötetünk célja az elmúlt 17 év legfontosabb eredményeinek bemutatása laikusok számára is érthető módon, a teljesség igénye nélkül, a mai kor elvárásait kielégítő jellemzéssel és dokumentációval.
A Magyarhoni Földtani Társulat 2010. évi Vándorgyűlésének egyik témája, a térség helyzetéből adódóan és az energiaválsággal terhelt időszakban a földtani erőforrások, másik kiemelt tematikája a medencefejlődés volt.
E kötet szerzőivel együtt tisztelegni kívánunk Ilon Gábor több mint 100 régészeti feltárást átfogó régészeti munkája, környezetrégészeti szervezőkészsége, a mintegy 150 végzett tanítványt felvonultató régész-technikus képzésben betöltött szerepe és a több mint 120 szakcikket, könyvet, monográfiát, ismeretterjesztő cikket felvonultató teljesítménye előtt.
A növényi makrofosszília nem más, mint az üledékből kinyerhető, szabad szemmel is látható, elhalt növényi rész. Ezek a maradványok nagy teljesítményű mikroszkóp nélkül is láthatók és szabad kézzel is kezelhetők, szemben az olyan mikrofosszíliákkal, mint a pollenek és a spórák...
Rudabánya is a mining town with a long and famous history. The settlement is located 50 km north of Miskolc in Northern Hungary and mining has been going on there since times before written history, albeit not without hiatuses of varying durations. Earth pigments, copper, silver and iron ore represent the notable mineral raw materials of the area...
Napjainkra egyre meggyőzőbbek a globális klímaváltozást bizonyító tények. Ezek a változások igen eltérő módon érintik a Föld különböző térségeit, de kisebb területekre vonatkozó hatásaik is igen differenciáltak...
A 21. században a tájkutatás a reneszánszát éli. A 20. század első felében kialakult tudományterület meghatározó súlyponti kérdései és kutatási irányzatai napjainkra jelentősen átalakultak. A tanulmányok összeállítása során arra törekedtünk, hogy bemutassuk a jelen tájkutatásának jellemzőit, a problémafelvetések és a megoldások megközelítésének sokszínűségét, és nem utolsósorban a kutatások tér- és időbeli léptékének változatosságát.
A kötet szerzői: Bajcsi Péter, Bába Péter, Bálint András, Bozsó Gábor, Bozsó Róbert, Bozsó Tamás, Czinkota Imre, Egyed Emőke, Gartner Dénes, Gyenese István, Kovács Balázs, Kóbor Balázs, Kurunczi Mihály, Medgyes Tamás, M. Tóth Tivadar, Osvald Máté, Papp Márton, Pál-Molnár Elemér, Prohászka András, Schubert Félix, Stipic Zoran, Szanyi János, Szongoth Gábor, Vass István
The „Epilogue” of the „New Horizons in Central European Geomathematics, Geostatistics and Geoinformatics” published by GeoLitera in 2011 is closed by the following sentence: „We hope, that this is only the beginning of a new series that will be followed by many others in the future.” In fact, this hope has become reality, as it is demonstrated by this volume which contains selected papers presented within the framework of the 4th Hungarian Croatian and the 16th Hungarian Geomathematical Convent, hosted by the city of Opatija (Croatia).
Napjainkban a klimatológiai kutatások eredményei mind a tudományos szféra, mind a lakosság érdeklődésének középpontjában áll. Az éghajlattan tárgykörén belül a városklimatológia az egyik legdinamikusabban fejlődő tudományterület, köszönhetően annak, hogy a lakosság nagy részének otthont adó városi területekre fókuszál, illetve annak, hogy számos folyamat részletes leírását és elemzését csak a közelmúltban megjelenő modern vizsgálati módszerek megjelenése tette lehetővé. Könyvünk fő célja a mára már negyedévszázados múltra visszatekintő szegedi városklimatológiai kutatások összefoglalása.
Az elmúlt 20 millió év alatt mozgalmas volt a Kárpát-Pannon térség területe: pusztító horzsaköves vulkáni hamuárak üledékei takarták be sokszor több tíz méter vastagon a felszínt, 1000-2000 méter magas andezites tűzhányók nőttek ki a tengeri környezetből, oldalukon izzó törmelékárak rohantak le, majd sokuk egy nagy lejtőösszeomlással fejezte be a működését...