Geokéktúra
Paraméterek
Sorozat | GeoLitera |
Szerző | Veres Zsolt |
Cím | Geokéktúra |
Alcím | Az Országos Kéktúra földtudományi értékei |
Kiadó | SZTE TTIK Földrajzi és Földtani Tanszékcsoport |
Kiadás éve | 2024 |
Terjedelem | 314 oldal |
Formátum | B/5, keménytáblás |
ISBN | 978 963 306 988 2 |
Kis túlzással azt lehet mondani, hogy aki végigjárta az Országos Kéktúra útvonalát, megismerheti hazánk 400 millió éves történetét. Itt a lehetőség, hogy kezünkben e könyvvel barangolhassunk az Országos Kéktúra ösvényein és válhassunk egy kicsit mi is geológussá. (Juhász Árpád) |
|
|
Leírás
Kis túlzással azt lehet mondani, hogy aki végigjárja az Országos Kéktúra útvonalát, megismerheti hazánk 400 millió éves történetét. A „Másfélmillió lépés Magyarországon” vagy az „…és még egymillió lépés” című televíziós sorozatok alkalmi bepillantást engedtek ezekbe a földtörténeti folyamatokba, a sorozat egészében azonban a geológia szerény szerepet játszott. Ráadásul az azóta eltelt 40-45 év alatt a földtani ismeretek is sokat változtak. A szerző most arra vállalkozott, hogy a legújabb kutatási eredmények tükrében, részleteiben is bemutassa az Országos Kéktúra mentén látható földtani-felszínalaktani látnivalókat. Az egyes helyszínek mozaikká állhatnak össze, a földtörténeti óidőtől a Homo sapiens koráig terjedően. Homokkövek, mészkő- és dolomittípusok egykori trópusi tengerekről és az azokban lakó élőlényekről adnak információt. Vulkáni hegységeinkben csavarogva magunk elé képzelhetjük azt az időszakot, amelyben tűzhányók tucatjai világították be lángnyelveikkel az éjszakát. Néhol gejzírek és hévforrások nyomába eredhetünk, másutt a jégkor írja felül a korábbi éghajlati viszonyok emlékeit. Barlangjainkban ősállatok csontjaira bukkantak a kutatók és láthatjuk azt is, hogy az ember minként változtatta meg a magyar tájat, nem egyszer igencsak rossz irányban. Itt a lehetőség, hogy kezünkben e könyvvel barangolhassunk az Országos Kéktúra ösvényein és válhassunk egy kicsit mi is geológussá.
Juhász Árpád
Az Országos Kéktúra útvonala hazánk legváltozatosabb földtani felépítésű és domborzatú területein halad keresztül, ahol túlzás nélkül évszázmilliók történetét mesélik el az utunkba eső kövek. Gondoljunk csak például az Upponyi-szoros 400 millió éves mészköveire, amelyek egy trópusi sekélytengerben rakódtak le, valahol az Egyenlítő térségében; a Bükk nyugati részén található Szarvaskőn olyan 165 millió éves bazaltos párnalávákat tanulmányozhatunk, amelyek napjainkban az Atlanti-óceán hátságai mentén képződnek; a Börzsöny ősvulkánjának kalderaperemén pedig 14 millió évvel ezelőtti heves vulkánkitörések blokk- és hamuárüledékeit figyelhetjük meg, amelyek manapság is lerakódnak Eurázsia vagy Dél-Amerika nagy vulkánjainak kúppalástjain.
A geológiában nem jártas kéktúrázó minden bizonnyal sok olyan földtudományi (földtani, felszínalaktani, víztani-vízföldtani és talajtani) érték mellett sétál el, amelyeket némának gondol. Ha viszont szóra bírjuk a köveket, évszázmilliók történetét mesélik el szemlélőjének. Regélnek ősi tengerek üledékeiről és élővilágáról, pusztító vulkánkitörésekről, földrengésekről vagy éppen a hegységképződések során mélybe került kőzetek átalakulásairól, deformációiról. A Geokéktúra kötettel a célom, hogy egyszerre szakmailag hiteles módon, ugyanakkor olvasmányos formában mutassam be a közel 1200 km-es útvonal földtudományi értékeit. Az egyes fejezeteket a saját fotóim színesítik, a tájékozódást pedig a kéktúra útvonalát is ábrázoló, egyszerűsített geológiai tartalmú, inkább csak az áttekintést szolgáló földtani térképek segítik (nem helyettesíti a terepen a nagy méretarányú topográfiai térképeket). A szakkifejezések magyarázatát a kötet végén fogalomtár jeleníti meg. A könyvben szereplő objektumok GPS-koordinátáit táblázat foglalja össze, akárcsak a földtörténeti korokat. Szintén a könyv végén kapott helyet a fejezetek előtt szereplő térképek általános jelmagyarázata is.
Remélhetőleg a kötet ott fog majd lapulni minden – földtudományokra fogékony – kéktúrázó hátizsákjában, de bátran ajánlhatom azoknak az utazóknak is, akik nem a „nagy kék ösvényt” járják, hiszen a könyvben szereplő legtöbb helyszín a kéktúra útvonalától függetlenül autóval vagy tömegközlekedéssel is könnyedén megközelíthető. Mi is az Országos Kéktúra útvonala és mozgalma? Kihívás, sport, élmény, kikapcsolódás, folyamatos tanulás és fejlődés, önmegismerés, ismerkedés, felfedezés, emlékezés. Maga a csoda, maga kicsiny hazánk, Magyarország. Kalandra fel, irány a kövek világa!
A szerző
SZTE TTIK Földrajzi és Földtani Tanszékcsoport, 2024.
Írta: Veres Zsolt
Lektor: Horváth Gergely
Sorozatszerkesztő: Pál-Molnár Elemér
Tartalom
Előszó
Bevezetés
Köszönetnyilvánítás
Tokaji-hegység
1.1. Erődítmény a kürtőkitöltésen
1.2. Kővé dermedt erdők nyomában
1.3. IV. Béla lópatkójának nyomai
1.4. A mélyen eltitkolt vulkanizmus
1.5. A fagyaprózódás formálta andezittornyok birodalma
1.6. II. Rákóczi Ferenc és a dagadókúp esete
1.7. Hogyan került a Szfinx Boldogkőváraljára?
Cserehát, Szalonnai- és Aggteleki-karszt, Putnoki-dombság
2.1. Gondolatok a csereháti sárról
2.2. A rakacai márvány és a moszkvai KGST-palota esete
2.3. ,,Szuvasfog”a Bódva-völgy peremén
2.4. Az Alsó-hegy zsombolyaitól a derenki romfaluig
2.5. A karsztvíz útjai Jósvafőn
2.6. Talpunk alatta Baradla
2.7. Rejtélyes lápok Kelemér határában
Upponyi-hegység, Bükk
3.1. Az Upponyi-hegység fiatalító vulkánjai
3.2. Ősi metamorfitok nyomában
3.3. A palatérszín őrzői
3.4. A Bálvány és a nagy kihalás esete
3.5. A Bükk-fennsík „karsztparadicsomában”
3.6. Kilátások a „bükki kövekről”
3.7. A jura óceán legmélyebb bugyraiban
Mátra
4.1. A kővé dermedt szerzetes és apáca története
4.2. Misztikus tőzegláp a mátrai erdők mélyén
4.3. Hegyi „hullámvasút” a Keleti-Mátra gerincén
4.4. A fagyaprózódás, a Kékes-vulkán „szobrásza”
4.5. Vándorlás a Kékestől Mátraverebélyig
Cserhát
5.1. Szentkúti csodák nyomában
5.2. Egy 15 millió éves rétegvulkán belsejében
5.3. Geokéktúra Sámsonházától a Hollókői-telérig
5.4. A terényi Peres-hegy homokkőszobrai
5.5. Szanda, az oszlopos andezitek birodalma
5.6. Egy kis Dunántúli- az Északi-középhegységben
Börzsöny
6.1. Ősi erődítmény biotitdácitból
6.2. Vándorlás az ős-börzsönyi kaldera peremén
6.3. Katasztrofális izzófelhők nyomában
6.4. Mióta folyik a Duna a Dunakanyarban?
Visegrádi-hegység, Pilis, Budai-hegység
7.1. A Visegrádi-hegység pusztító vulkánjai
7.2. Szurdok a Tethys triász mészköveiben
7.3. A Kevély-vonulat mesélői kövei
7.4. Egy kővé vált teve nyomában
7.5. Évmilliók üzenetei Budapest házai között
7.6. A Nagy-Szénás dolomitkupoláján
7.7. Nem ehető gomba Piliscsaba határában
Gerecse, Vértes
8.1. A szénbányászat emlékei Dorog házai között
8.2. Sasbércre fel, sasbércről le
8.3. A „gerecsei Vörös márvány” ammoniteszei
8.4. Vértesi geotúra a Mária-szakadéktól Gántig
8.5. Marsbeli táj Gánt határában
8.6. Betekintés a csókakői óriáshasadékok mélyére
Bakony
9.1. A Gaja által kifűrészelt szurdok rejtelmei
9.2. A Tűzköves-árok kocsikerék méretű ammoniteszei
9.3. Rejtőzködő karsztosodás a Tési-fennsík alatt
9.4. ldőutazás a bakonyi kréta időszakban
9.5. Válogatás az Öreg-Bakony geoturisztikai értékeiből
9.6. A Csárda-hegyi „őskarszt” sziklatornyai között
9.7. Hogyan karsztosodhatott a Kab-hegy bazaltja?
Balaton-felvidék
10.1. Lápok a bazaltvulkán tetején
10.2. Szabadtéri színpadon a peridotit
10.3. „Összeragasztott” kőtömbök a Káli-medencében
10.4. Vulkántúra a Tapolcai-medence tanúhegyei között
10.5. A Malom-tótól a Hévízi-tóig
10.6. A dolomitra és a bazaitra épült várak birodalma
10.7. Sümeg, a kréta kőzetek „eldorádója”
Kisalföld, Kőszegi-hegység
11.1. A krátertó algái
11.2. Kilátások egy tektonikus ablakból
11.3. Óriások által széthajigált sziklatömbök nyomában
Irodalomjegyzék
Fogalomtár
A szerzőről