Források a titkosszolgálatok politológiai tanulmányozásához

Paraméterek

Szerző	Révész Béla
Cím	Források a titkosszolgálatok politológiai tanulmányozásához
Kiadó	JATEPress
Kiadás éve	2010
Terjedelem	276 oldal
Formátum	B/5, ragasztókötött
ISBN	978 963 315 005 4

Eredeti ár:

3.780 Ft

3.591 Ft

Online kedvezmény: 5%

A titkosszolgálatok kutatásának szinte egyetlen, kizárólag (politika-)történeti irányzata létezik. Hogy miért nincs politológiai (sőt, szociológiai, állam elméleti, alkotmány-, közigazgatástani stb.) iránya a titkosszolgálatok elméleti vizsgálatának, arra egyelőre magyarázat sem igazán született...
Kívánságlistára teszem

Leírás Tartalom

Leírás

A felsőoktatási tananyagok többnyire az adott stúdium hátteréül szolgáló tudományos ismeretek, fogalomrendszerek, történeti és összehasonlító elemzések, feldolgozások ismerethalmazának az oktatásmódszertani követelményeknek megfelelően átalakított, „redukált” változatai. Esetünkben – a titkosszolgálatok politológiája vonatkozásában – azonban furcsa módon alakul a helyzet. Az oktatás területén mutatkozó, eddig elszigeteltnek bizonyuló kísérletek gyakorlatilag politológiai szakmai háttér nélkül kísérlik meg önálló tematikájuk kidolgozását, a vonatkozó források felkutatását és feldolgozását, bízván abban, hogy ezek „kritikus tömeg”-e egyszer csak kiváltja a tudományos kutatás érdeklődését, a teoretikus feldolgozás igényét is. Minimális elvárásként már az is sikernek számítana, ha a problémakör kiszabadulna a csupán pillanatnyi érdekeik fogságában nyilatkozgató politikusok, az ennek a produkciónak örömmel nagy nyilvánosságot biztosító média, másfelől a túlságosan egyoldalú szakmai érdeklődés fogságából. Utóbbi azért minősíthető „egyetlen oldalú”-nak, mivel a titkosszolgálatok kutatásának szinte egyetlen, kizárólag (politika-)történeti irányzata létezik – ami nem is csupán hazai vagy kelet-európai sajátosság. Nem vitatva a történészek valóban kiváló teljesítményeit, tényként állapítható meg, hogy termékeny kutatómunkájukkal egyidejűleg voltaképpen monopolizálták a témát. Szándékaiktól függetlenül alakult ki ez a sajátos helyzet, és nem is az ő feladatuk lenne erre az egyoldalúságra felhívni a figyelmet. Mégis az a látszat alakulhatott ki, mintha nem is létezne semmiféle mulasztás, hiszen tucatjával olvashatók a kiemelkedő tudományos publikációk (ami a történeti irány vonatkozásában ráadásul igaz is). De ennek árnyékában a társszaktudományok elfelejtették feltenni maguknak a kérdést, hogy lenne-e, és ha igen, mi is az ő speciális feladatuk a titkosszolgálatok kutatása terén.

Hogy miért nincs politológiai (sőt, szociológiai, állam elméleti, alkotmány-, közigazgatástani stb.) iránya a titkosszolgálatok elméleti vizsgálatának, arra a probléma kellő artikulációja híján egyelőre magyarázat sem igazán született. Az ezirányú kutatásoknak indokoltsága és szükségessége egyelőre el sem érte a politológia észlelési küszöbét, csupán a reflexió teljes hiánya jelzi, hogy mintha nem is létezne ez a politikai jelenség. A politológia kutatási tematikájából való teljes kimaradására vonatkozóan nem születtek pro vagy kontra vélemények. Nyilván nem egyszerűen a „széplelkű” tudományosság negligenciájáról van szó, látva esetleg a szolgálatok tevékenységének morális meg- (és el)ítélését, vagy éppen aktuálpolitikai diszfunkcióit (közönségesen: botrányait). Bulvárpolitológusok publicisztikáikban karcolgatják időnként a súlyos gondok felszínét, hogy a soron következő skandallumok értelmezéseivel a sajtó és fogyasztói felszínes kíváncsiságát kielégítsék. Eközben hiányzik még az evidenciák tételekké formulázása is, elmarad a teoretikus feldolgozás, a fogalmi rendszer sarokpontjainak kijelölése, a módszertani alapvetés, melyek nyomán következhetne az ágazati politológiai architektúra felépítése.

Lektor: Ungváry Krisztián

Tartalom

Előszó

I. A TITKOSSZOLGÁLATOK KUTATÁSÁNAK ESÉLYEI A POLITOLÓGIÁBAN

1. Kutatási problémák és lehetőségek

1.1. A kutatási objektum változásai

1.2. A titkosszolgálatok vizsgálatának eddigi irányai

1.3. A titkosszolgálatok politikai/politológiai relevanciái

1.4. A titkos szolgálati politológia egy tematikai modellje

2. A titkosszolgálatok vizsgálata mint önálló kutatási problémakör

2.1. A titkosszolgálati tevékenység általános kérdései

2.2. A titkosszolgálatok helye a biztonságpolitikai intézményrendszerben

2.3. A titkosszolgálati tevékenység jellemzői

2.4. A titkosszolgálatok ellenőrzése és irányítása

II. TÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK

1. A titkosszolgálati funkció régen és most

1.1. A kémkedés kezdetei

1.2. A magyar titkosszolgálat története

1.3. A hatályos szabályozás kialakulása

2. Az állambiztonsági szervek strukturális változásai 1945-1995

2.1. Katonai szervezet 1947-1990

2.2. Polgári állambiztonsági szervezet 1945-1989

2.3. A Minisztertanács 6000/1975. sz. határozata az állambiztonsági feladatokról

2.4. A BM III. (Állambiztonsági) Főcsoportfőnökség szervezeti felépítése (1979)

2.5. A BM III. (Állambiztonsági) Főcsoportfőnökség megszüntetése 1990. január-február („Duna-gate”)

2.6. Az új nemzetbiztonsági szolgálatok létrehozása

3. A különleges titkos szolgálati eszközök és módszerek engedélyezésének átmeneti szabályozásáról szóló törvényjavaslat előterjesztése

4. Indoklás a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényjavaslathoz (1994)

5. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényjavaslat általános vitája

III. STRUKTÚRÁK ÉS FUNKCIÓK

1. A Nemzetbiztonsági Hivatal belső elhárító és alkotmányvédelmi feladatai

1.1. Külföldi titkosszolgálati törekvések felderítése, elhárítása

1.2. Az alkotmányos rend elleni törekvések felderítése, elhárítása

1.3. Terrorcselekmények felderítése, elhárítása

1.4. A gazdasági, tudományos-technikai, pénzügyi biztonságot veszélyeztető törekvések felderítése, elhárítása

1.5. Fontos szervek biztonsági védelme

1.6. Fontos személyek védelme, ellenőrzése

1.7. Bevándorlók, menekültek, letelepedők ellenőrzése

1.8. Állam elleni, emberiség elleni és egyéb bűncselekményekre vonatkozó információszerzés, felderítés

1.9. Ellenőrzött termékek és technológiák, haditechnikai eszközök és szolgáltatások forgalmának felderítése, iparbiztonsági ellenőrzés

2. A titkos információgyűjtés törvényességi feltételei

2.1. Dokumentáltság

2.2. Célhozkötöttség

2.3. Szükségesség

2.4. Az eszköz és módszer alkalmassága

2.5. Arányosság

2.6. A személyes adat útjának követhetősége

2.7. Törvényes adatminőség

3. A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat

4. A Miniszterelnöki Hivatal szervezeti keretében működő állambiztonsági intézmények

4.1. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter

4.2. A Nemzetbiztonsági Iroda feladat- és hatásköre

4.3. Nemzeti Biztonsági Felügyelet

5. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok felvételi követelményei

5.1. A Nemzetbiztonsági Hivatal

5.2. Információs Hivatal

5.3. A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat

6. A Nemzetbiztonsági Hivatal kapcsolatai

6.1. A hivatalos kapcsolat

6.2. A társadalmi kapcsolat

6.3. A titkos kapcsolat

7. A nemzetbiztonsági szolgálatok kommunikációjának változásai

7.1. A szolgálatok saját kommunikációs stratégiája

7.2. A kormány kommunikációs gyakorlata a szolgálatokkal kapcsolatban

7.3. Más szervezetek és szakértők öntevékeny kommunikációja a szolgálatokról

7.4. A magyar médiumok „önálló” kezdeményezései, megnyilvánulásai a szolgálatokról

7.5. A hatékonyabb biztonságvédelmi kommunikáció alapja és célja

IV. PROBLÉMÁK ÉS KIHÍVÁSOK A GYAKORLATBAN

1. Húsz év esetei – a sajtó tükrében

2. A kormányellenes demonstrációk alkotmányellenes vonatkozásai

2.1. A társadalmi feszültségek közérzeti alapjai

2.2. Tömegmegmozdulások

2.3. A 2006. évi országgyűlési választások

2.4. A demonstrációk nemzetbiztonsági vonatkozásai

2.4.1. Tömegpolitika és mozgósítás

2.4.2. A Hivatal 2006 őszén

2.4.3. Galambos Lajos volt NBH főigazgató interjúja

3. Az utcai extrémizmus Európában

4. Az állambiztonság megismerésének két évtizede

4.1. A jogi szabályozás változásai

4.2. Az 1990-1994 közötti törvényhozási kezdeményezések

4.3. Az 1994. évi XXIII. törvény és az Alkotmánybíróság határozata

4.4. A titokvédelmi és a levéltári törvény

4.5. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény

4.6. A Történeti Hivatal létrehozása, majd állami szaklevéltárrá minősítése

4.7. A 2003. évi III. törvény a múlt feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltáráról

4.8. Az állambiztonsági iratok átadása teljesítésének értékeléséről szóló Szakértői Bizottsági jelentés

4.9. A nyilvántartás adatait tartalmazó mágnesszalagok helyzete

V. ÖSSZEHASONLÍTÓ ÉRTELMEZÉSEK

1. A magyar nemzeti biztonsági stratégiák összehasonlító elemzése. A Magyar Köztársaság nemzeti biztonsági stratégiája

1.1. A 2002-es biztonsági stratégia

1.2. A 2004-es biztonsági stratégia

1.3. A Magyar Köztársaság nemzeti biztonsági stratégiája

2. Egyes NATO-országok nemzetbiztonsági struktúrái

3. A terrorizmus értelmezései

3.1. A terrorizmus politikai értelmezése

3.2. A terrorizmus kriminológiai értelmezése

3.3. A politológiai és a kriminológiai közelítésmód kölcsönhatásai

4. Posztmodern biztonsági kihívások

4.1. A biztonságpolitika elméleti keretei

4.2. A katonai szektorban jelentkező kihívások

4.3. A politikai szektorban jelentkező kihívások

4.4. A gazdasági szektorban jelentkező kihívások

4.5. A társadalmi szektorban jelentkező kihívások

4.6. A környezeti szektorban jelentkező kihívások

Függelék

1. A titkosszolgálat nyelve

2. A felhasznált szövegek, dokumentumok eredeti lelőhelyei

3. Nemzetbiztonsági jogszabályok

4. Az Alkotmánybíróság határozatai