Folyamat és pluralizmus
Paraméterek
| Szerző | Zhihe Wang |
| Cím | Folyamat és pluralizmus |
| Alcím | Kínai elmélkedés a sokszínűség harmóniájáról |
| Kiadó | Pallas Athéné Könyvkiadó |
| Kiadás éve | 2020 |
| Terjedelem | 244 oldal |
| Formátum | B/5, ragasztókötött |
| ISBN | 978 615 5884 93 1 |
|
A könyv egy sajátos, kínai megközelítését adja annak a kapcsolatközpontú, vallásközi párbeszédeknek, amelyet kínai harmonizmusnak neveznek. E jelenség legfontosabb jellemzői a békés együttélés, a kölcsönös átalakulás és a változásokra való nyitottság. |
|
|
|
Leírás
A könyv egy sajátos, kínai megközelítését adja annak a kapcsolatközpontú, vallásközi párbeszédeknek, amelyet kínai harmonizmusnak neveznek. E jelenség legfontosabb jellemzői a békés együttélés, a kölcsönös átalakulás és a változásokra való nyitottság. A Whitehead-féle folyamatfilozófia segítségével a kínai harmonizmus középutat kínál az individualizmus és az univerzalizmus között; megmutatta, miként létezhet sokféleség egy egységen belül – állítja a szerző, Zhihe Wang filozófiaprofesszor, a Kínai Posztmodern Fejlesztési Intézet igazgatója. A kínai harmonizmus nyitott a vallások közötti hasonlóságokra, és hangsúlyozza, hogy a vallások a vallások közötti különbségek inkább kiegészítik egymást, semmint ütköznének. Ennek mentén a kínai harmonizmus magában foglalja a mások iránti tiszteletet és a másoktól való tanulás iránti hajlandóságát – természetesen anélkül, hogy a másikat korlátozná. A komplementaritás lehetőségének hangsúlyozásával a folyamatorientált kínai harmonizmus elkerüli a John Hick és S. Mark Heim által képviselt univerzalizmus és individualizmus közötti kettősséget, és teret ad a valódi nyitottságnak.
Pallas Athéné Könyvkiadó, 2020.
Írta: Zhihe Wang
Fordította: Radó Nóra
Lektor: Lukács Tibor
Kapcsolódó témakör:
Tartalom
Előszó Dr. John B. Cobb Jr. tollából
Köszönetnyilvánítás
Bevezetés
ELSŐ FEJEZET – Út a vallási pluralizmushoz: történeti áttekintés
1. Az exkluzivizmusra építő múlt
2. Vallási pluralizmus az 1960-as évek előtt
Friedrich Schleiermacher
Georg Wilhelm Friedrich Hegel
Ernst Troeltsch
Arnold Toynbee
3. Vallási pluralizmus az 1960-as éveket követően
4. Az exkluzivizmus folytatódó hagyománya
MÁSODIK FEJEZET – John Hick vallási univerzalizmusa: folyamatfilozófiai válasz
1. A kizárólagosság Hick-féle elutasítása
2. A vallási pluralizmus szószólója
3. Hick univerzalista pluralizmusa
4. Hick pluralizmusának az eredményei
5. Whiteheadiánus válasz Hick elképzeléseire
HARMADIK FEJEZET – Heim vallási partikularizmusa és egy folyamatalternatíva
1. Heim elutasítja a hickiánus univerzalizmust
2. Heim pluralizmusa
3. Heim munkásságának az értékelése
4. Heim exkluzivizmusának a megvitatása
5. Egy folyamatorientált alternatíva felállítása Heim partikularizmusával szemben
A pánexperiencializmus és a józan ész keményvonalas felfogásának a fontossága
A belső kapcsolatok elsődlegessége
Az egyediség megerősítése exkluzivizmus nélkül
A vallás és a jog összekapcsolása
Túl a bináris gondolkodásmódon
NEGYEDIK FEJEZET – Whitehead vallási pluralizmusa
1. Whitehead vallási pluralizmusa
2. John Cobb megközelítése
3. Griffin hozzájárulása
4. A whiteheadiánus vallási pluralizmus jelentősége
ÖTÖDIK FEJEZET – A kínai harmonizmus
1. Harmonizmus, pluralizmus, szinkretizmus
2. A kínai harmonizmus
Minden vallás egyenlő
A vallások egymást kiegészítő jellege
A három vallás mint szerves egész
A nem dogmatikus nyitottság
3. A kínai harmonizmus gyakorlása
Békés együttélés
Kölcsönös átalakulás
A változásra való nyitottság
HATODIK FEJEZET – A kínai harmonizmus filozófiai alapjai
1. A folyamat felfogása
2. Nyitottság
3. A jin-jang szemlélet
4. Harmónia
5. A transzcendens és az immanens egysége
6. Mások tudatos figyelembevétele
7. Egyszerre kétféle út követése
8. Befejezés
Bibliográfia
Név- és tárgymutató