Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete

Az ​öröklődés alapelveinek jó részét már Mendel előtt felfedezte egy birkatenyésztéssel foglalkozó kőszegi magyar gróf, Festetics Imre. Bár közvetlen bizonyíték nincs rá, hogy a genetika atyjának tartott Gregor Mendel ismerhette-e a magyar tenyésztő munkásságát és ihletet merített-e belőle.

A Beszélő városok sorozat történelmi kis- és középvárosokat kíván megszólaltatni. Jelen vállalkozás, a Beszélő Veszprém arra tesz kísérletet, hogy a különleges fekvésű és múltú megyeszékhely lakóinak segítsen az önértelmezésben. Hol tart Veszprém most, hogyan jutott el idáig, és milyen jövőt alakíthat magának?

A könyv egy, a projektek fenntarthatóságának értékelésére kifejlesztett módszertani innovációt mutat be. Központi eleme a PSEM modell (Project Sustainability Excellence Model). A modell önmagában egy termék-innováció, amelyet tanácsadói területen alkalmazva a szervezeti projektek új szempontok szerinti elemzésére, ezáltal a sikerük javítására, növelésére használhatunk.

Hogyan vált az egykori oppidum zsellérek lakta, földesúr által birtokolt mezőváros modern polgárvárossá? Most arra vállalkoztunk, hogy Festetics Imre bátyja, a keszthelyi gróf, Festetics György választott városáról mondjunk el érvényes és fontos történeteket.

A kreatív város olyan hely, amely erős történelmi hagyományokkal rendelkezik, ahol virágzik a művészet és a kultúra, ahol a lakosoknak kreatív és változatos önkifejezési eszközeik vannak. A kötet tanulmányai korántsem sugallják, hogy a kreativitás és a fenntartható fejlődés a kisvárosok privilégiuma lenne, de a tanulmányok elolvasásával kialakul bennünk a bizonyosság, hogy a kis- és középvárosok megkerülhetetlenek…

A kötetben a polgárokat keressük. Természetesen nem jogi értelemben, nem a státussal bíró személyeket, hanem a sorsukat mindenkor felismerő és vállaló embereket, a híreseket és a névtelen hősöket.

A könyv kőszegi sorsokról szól. Újszerű történeti megközelítésben rekonstruálja és elemzi a különleges történelmi épületek lakóinak sorsát. Így bontakozik ki egy jellegzetesen közép-európai város társadalom- és kultúrtörténete, amely, mint minden ilyen város esetében, a túlélésről is szól.

A szerző először 1993-ban foglalkozott a körmendi zsidóság történetével. Azóta tovább bővítette és kiegészítette a kutatásait, aminek eredményeit most adja közre. A magyar zsidó tudományosság számára rendkívül fontosak az alapkutatások – a források feltárása, összegyűjtése és publikálása, korszerű szemléletű feldolgozása.