Felfedezők, felmérők, világgyűjtők
Paraméterek
| Szerző | Arany Mihály György |
| Cím | Felfedezők, felmérők, világgyűjtők |
| Alcím | A kortárs német nyelvű történelmi felfedező-utazási regény változatai |
| Kiadó | JATEPress |
| Kiadás éve | 2019 |
| Terjedelem | 208 oldal |
| Formátum | B/5, ragasztókötött |
| ISBN | 978 963 315 411 3 |
|
A könyv először a műfajelméleti kérdések tisztázására vállalkozik, majd konkrét elemzési példákon át építi fel azt a fogalmi hálót, amit a történelmi, az utazási és az életrajzi (biográfiai) regény zsánerkombinációja kijelöl. |
|
|
|
Leírás
A könyv először a műfajelméleti kérdések tisztázására vállalkozik, majd konkrét elemzési példákon át építi fel azt a fogalmi hálót, amit a történelmi, az utazási és az életrajzi (biográfiai) regény zsánerkombinációja kijelöl. Ennek során tehát közös motívumrendszerük okán Christoph Ransmayr A jég és a sötétség borzalmai, Daniel Kehlmann A világ fölmérése és Ilija Trojanow Világok gyűjtője című regényeit elemezzük részletesebben, melyek a műfaj „evolúciójának” egy-egy kiemelkedő állomásait jelentik. Ez egyben a dolgozat újdonsága, hiszen ilyen átfogó és ilyen szempontrendszerű, a megismerés kérdéseire fókuszáló munka e három regényről még nem született. Maga a három zsáner felőli szisztematikus közelítés is új gondolat, hiszen a hivatkozott szakirodalom a történelmi és az utazási regény műfajait ugyan – hol erőteljesebben, hol érintőlegesebben – tárgyalja, a biográfiai regény zsánerét viszont szinte teljesen elhanyagolja, vagy csak csekély hangsúlyt fektet rá. A történelmi felfedező-utazási regény olvasatunkban háromkomponensű hibrid, egymással szoros kapcsolatban álló három műfaj meghatározott elegye, melyben az egyes zsánerek határai nem merevek, de mindegyiknek kimutathatók legfontosabb jellemzői. E három zsáner az identitás három problémáját tematizálja: az időt, a teret és az életrajz megírásának lehetetlenségét.
Írta: Arany Mihály György
Lektor: Ritz Szilvia, Horváth Géza
Tartalom
ELŐSZÓ
1. BEVEZETÉS. A történelmi utazások kortárs irodalmi változata
2. MŰFAJELMÉLETI VÁZLATOK
2.1. A történelmi regény
2.1.1. Történelmi metafikciók
2.1.2. A történelmi regény öröksége. A talált és a kitalált
2.1.3. Poétika versus historiográfia
2.1.4. A történelmi regény elmélete
2.1.5. A „jelen érdekű kérdezés” révén konstruált múlt
2.1.6. A nemzeti reprezentáció és az emlékezet a történelmi regényben
2.1.7. Konklúzió: a történelmi regény mint képlékeny műfaj. Regénytipológiák
2.2. Az utazási regény
2.2.1. Az utazási irodalom általános kérdései
2.2.1.1. Az autenticitás
2.2.1.2. Az úti beszámolótól az utazási regényig
2.2.1.3. A hely mint úti cél. Az üresség helyei
2.2.1.4. Az utazás mint határátlépés és hódítás
2.2.2. A felfedező utazások
2.2.3. Posztkolonializmus, orientalizmus, egzotikum
2.3. Összegzés: tér- és időregények. Kronotoposz a történelmi utazási regényben
2.4. „Egy történet minden lehetőségével” – az életrajzi regény
2.4.1. Az életrajz
2.4.2. Az életrajzi regény
2.4.2.1. A figura és a hős
2.4.2.2. Fejlődés, Bildung és átváltozás
2.4.2.3. Biografizmus
2.4.3. Összegzés: A biográfia(i fikció) problémái
2.5. A három zsáner közös alapproblémái: fikcionalitás és posztmodern jellemzők
2.5.1. Faktualitás és fikcionalitás
2.5.2. Széljegyzetek a posztmodernhez
2.6. A regényelemzések módszertana
3. HÁROM KALAND – REGÉNYELEMZÉSEK
3.1. Felfedezők – jelenetek a jégből. Christoph Ransmayr: Die Schrecken des Eises und der Finsternis (1984, A jég és a sötétség borzalmai)
3.1.1. Ransmayr kitalált világai
3.1.1.1. Exkurzus: az utazás és a történelem bűvkörében
3.1.2. A Mazzini-poétika – történelmi regényjegyek
3.1.3. A „Reisebericht” mint genealógia – utazási regényjegyek
3.1.4. Elbeszélésben élni? – biográfiai regényjegyek
3.1.5. Mítoszok
3.1.6. Epilógus: Ransmayr tutaján
3.2. Felmérők – párhuzamos életrajzok. Daniel Kehlmann: Die Vermessung der Welt (2005, A világ fölmérése)
3.2.1. Kehlmann „megtört realizmusa”
3.2.2. Több mint biográfia – életrajzi regényjegyek
3.2.3. „…minden fajankó gúnyt űzhet belőle…” – történelmi regényjegyek
3.2.4. Aki tudja, hová tart – utazási regényjegyek
3.2.5. A Bildungsroman mint olvasat lehetőségei
3.2.6. Epilógus: „semmilyen kifinomult esztétikai elmélet sem védhetne meg”
3.3. A világgyűjtő – az idegen reprezentációja. Ilija Trojanow: Der Weltensammler (2006, Világok gyűjtője)
3.3.1. Trojanow arcai
3.3.2. Az idegenség tablója – utazási regényjegyek
3.3.3. „Minden ember rejtély” – életrajzi regényjegyek
3.3.4. Az elmosódó írás – történelmi regényjegyek
3.3.5. A szöveg látens jelentésrétegei
3.3.6. Epilógus: Trojanow – Burton nyomában
4. METSZÉSPONTOK, RELÁCIÓK, KONKLÚZIÓK
4.1. A hibridzsáner „evolúciója”. Az identitás útvesztői
4.2. Variációk az utazóra
4.3. Metabeszédmódok
4.4. A történelmi érzet
5. BIBLIOGRÁFIA