Leírás
Sem a történelem, sem a filozófiatörténet folyamatossága nem ragadható meg csupán abban, hogy az események, illetve a gondolatok valahonnan valahová tartanak. Fontos ismerni a belső mechanizmust is, például azt, ahogy az újban mindig megtalálhatók a régi, a megelőző gyakorlatok, világlátások maradványai. A könyvben elsősorban a régi és az új kapcsolódásait szeretném felmutatni. Ehhez képest az, hogy az egyes iskolákról, filozófusokról kialakított jelenlegi értelmezéseim mennyiben találkoznak az Olvasó jelenlegi felfogásával, csak harmadlagos fontosságúnak tűnik a számomra. Életútjának előrehaladásával ki-ki megtapasztalja majd – ami engem illet, már múlt időben szólhatok erről –, hogy az általunk megélt történelemrészlet, illetve a benne szerzett személyes tapasztalataink, élményeink függvényében miként változnak egyes gondolkodók s műveik iránti vonzódásaink és ellenérzéseink. Az is érthetővé válik előbb vagy utóbb, miiért határozzák meg a filozófiát mind tudományként, mind művészetként, s még az élethez való sajátos egyéni, kritikai viszonyulásként is. Elég például Senecát, Augustinust vagy Nietzschét a különböző életszakaszainkban újraolvasnunk, hogy belássuk ennek az állításnak az igazságát. De persze nemcsak filozófiai művekre érvényes ez, hanem szépirodalmi művekre, drámákra, filmekre is.
Filozófusokról olvasni egyelőre meghatározott kronológiai rendben – afféle sorvezető lehet ahhoz, hogy műveiket, életművüket valamiképpen elhelyezzük a filozófiai gondolkodás történetében. Az ilyen filozófiatörténetek képtelenek visszaadni az egyes történelmi korok, szellemi irányzatok bonyolult és ellentmondásos történetét és problematikáját. Szinte szükségszerű felületességük miatt talán azt javasolnám: használat után eldobandók. Maradnak viszont, s egész életünk folyamán lehetőségként, szellemi kihívásként állnak előttünk az eredeti művek, amelyeket viszont olvasásra ajánlanék, hiszen csak akkor alakíthatjuk ki egyéni viszonyulásainkat, ha a filozófusokat magukat olvassuk. Akadnak közöttük könnyebben olvashatók, velük érdemes kezdeni, ilyenek Platon dialógusai, Arisztotelész Nikomakhoszi etikája, Seneca levelei, Marcus Aurelius Elmélkedései, Epiktétosz Kis könyvecskéje, hogy csak az ókoriakat említsem. Szeretném hinni, hogy munkámmal sikerül némileg felkeltenem érdeklődésüket az egyes szerzők és műveik iránt, minthogy a jelen könyvvel ez lenne a távolabbi cél, a közelebbi meg tagadhatatlanul az, hogy a segítségével sikerrel abszolválják a tárgyat egyetemi képzésük során.
A szerző
Trefort Kiadó, 2010.
Írta: Dr. Hajdu Péter
Lektor: Maróti Andor, Tárczy Szilvia
Paraméterek
Szerző | Hajdu Péter |
Cím | Fejezetek a filozófiai gondolkodás történetéből |
Kiadó | Trefort Kiadó |
Kiadás éve | 2010 |
Terjedelem | 346 oldal |
Formátum | B/5, ragasztókötött |
ISBN | 978 963 446 450 1 |
Tartalom
ELŐSZÓ
BEVEZETŐ GONDOLATOK A „PAR EXCELLENCE” FILOZÓFIÁK ELŐZMÉNYEIRŐL
A filozófia tárgyáról
Önellenőrző kérdések
AZ ANTIKVITÁS FILOZÓFIÁJÁRÓL
Az antik filozófia preszokratikus – Szókratész előtti – korszaka
A görög filozófia kezdetei
A „csúcsok”: Szókratész, Platon, Arisztotelész
A hellenizmusok
A szkepticizmus
A sztoikusok
Az újplatonizmus
Önellenőrző kérdések
A KÖZÉPKOR FILOZÓFIÁJÁBÓL
A patrisztika időszaka
A skolasztikus filozófia
Aquinoi Tamás (1224-1274)
A régi és új világkép összeütközése
Kopernikusz (1473-1563)
Giordano Bruno (1548-1600)
Galileo Galilei (1564--1642)
Michel Montaigne (1533-1592)
A korai polgárság filozófiája
Morus Tamás (1480-1535)
Francis Bacon (1561-1626)
Renée Descartes (1596-1650)
Blaise Pascal (1623-1662)
Önellenőrző kérdések
AZ ÚJKORI FILOZÓFIÁRÓL
Thomas Hobbes (1588-1679)
Baruch Spinoza (1632-1677)
Gottfried Wilhelm Leibniz (1646-1716)
John Locke (1632-1704)
George Berkeley (1685-1753)
David Hume (1711-1770)
A francia felvilágosodás filozófiája
Montesquieu (1690-1760)
Francois-Marie Voltaire (1694-1778)
Jean-Jacques Rousseau (1712-1778)
de La Mettrie (1709-1751)
Paul Henry Dietrich Holbach (1723-1789)
Adrian Helvetius (1715-1771)
Denis Diderot (1713-1784)
A német klasszikus filozófia
Immanuel Kant (1724-1804)
Johann Gottlieb Fichte (1760-1810)
Georg Wilhelm Friedrich Hegel (1770-1831)
A dialektikus materializmus
Karl Marx (1818-1883)
Vissza az individuumhoz
Sören Kierkegaard (1813-1855)
John Stuart Mill (1806-1873)
Arthur Schopenhauer (1785-1860)
Friedrich Nietzsche (1844-1900)
Sigmunt Freud (1856-1939)
Önellenőrző kérdések
A HUSZADIK SZÁZAD NÉHÁNY FILOZÓFIAI IRÁNYZATA
Az egzisztencializmus
Martin Heidegger (1889-1976)
Jean Paul Sartre (1905-1980)
Albert Camus (1913-1960)
A neopozitivizmus
Ludwig Wittgenstein (1889-1951)
A Bécsi Kör filozófiája
A Frankfurti Iskola
Önellenőrző kérdések
IRODALOM