Faanyagok és faanyagvédelem az építőiparban
Paraméterek
Szerző | Németh László |
Cím | Faanyagok és faanyagvédelem az építőiparban |
Kiadó | Agroinform Kiadó |
Kiadás éve | 2003 |
Terjedelem | 292 oldal |
Formátum | B/5, keménytáblás |
ISBN | 963 502 795 8 |
Mitől függ a megmunkált fa élettartama? Ezt a kérdést járja körbe, illetve válaszolja meg dr. Németh László könyve, mely egyaránt szól a faépítészeknek, faanyagvédelmi kivitelezésekkel foglalkozó szakembereknek és a témát autodidakta módon elsajátítani vágyóknak. |
|
|
Leírás
Meddig tartós a faanyag? Akár 100-200 évig is megőrizheti eredeti szépségét és szilárdságát, de előfordulhat, hogy néhány év elteltével használhatatlanná válnak kedves fabútoraink, nehéz és fáradságos munkával megépített házunk életveszélyessé válik.
Mitől függ a megmunkált fa élettartama? Ezt a kérdést járja körbe, illetve próbálja megválaszolni dr. Németh László könyvében, mely egyaránt szól a faépítészeknek, faanyagvédelmi kivitelezésekkel foglalkozó szakembereknek és a témát autodidakta módon elsajátítani vágyóknak. A szakkönyv a legutóbbi évek ismeretanyagát tartalmazza, kiegészülve a szerzők tapasztalataival, tanácsaival.
Agroinform Kiadó, 2003.
Szerkesztette: Dr. Németh László
Lektor: Dr. Hargitai László, Dr. Pluzsik András
Kapcsolódó témakörök:
Tartalom
Előszó
1. A fa szerkezeti felépítése (Dr. Németh László)
1.1. A fa faanyagvédelemmel összefüggő tulajdonságai (Dr. Király Béla)
1.1.1. Fafaj
1.1.2. Szöveti felépítés
1.1.3. Nedvességtartalom
1.1.4. Veszélyeztetettségi osztály
1.2. A faanyag égési jellemzői
1.2.1. Az építőanyagok éghetőségi besorolása
1.2.2. A faanyag égési jellemzői
1.2.3. A fa égését befolyásoló tényezők
1.2.3.1. Fafajok tűzzel szembeni ellenállóképessége
1.2.3.2. Sűrűség, szöveti felépítés
1.2.3.3. Nedvességtartalom
1.2.3.4. Extrakt anyagok
1.2.3.5. Méretek, tagoltság
1.2.3.6. A faanyag egészségi állapota
1.3. Irodalomjegyzék az 1. fejezethez
1.4. Szabvány- és jogszabályjegyzék az 1. fejezethez
2. Az építőipar szerkezeti faanyagai (Dr. Németh László)
2.1. Az építőiparban használatos fafajok
2.1.1. Fenyők
2.1.1.1. Erdeifenyő
2.1.1.2. Feketefenyő
2.1.1.3. Lucfenyő
2.1.1.4. Jegenyefenyő
2.1.1.5. Vörösfenyő
2.1.2. Keménylombos fafajok
2.1.2.1. Tölgy
2.1.2.2. Bükk
2.1.2.3. Fehér akác
2.1.2.4. Magas kőris
2.1.3. Lágylombos fafajok
2.1.3.1. Mézgás éger
2.1.3.2. Nemes nyárak
2.1.3.3. Hazai nyárak
2.1.3.4. Füzek
2.1.4. Egyéb fafajok
2.1.4.1. Szilek
2.1.4.2. Hársak
2.1.4.3. Juharok
2.1.5. Trópusi fafajok
2.1.5.1. Afzelia
2.1.5.2. Vasfa
2.1.5.3. Framiré
2.1.5.4. Eukaliptuszok
2.1.5.5. Keruing
2.1.5.6. Radiáta fenyő
2.1.5.7. Sapelli
2.1.5.8. Teak
2.2. A szerkezeti faanyagok választékai
2.2.1. Erdei választékok
2.2.1.1. Fűrészrönk
2.2.1.2. Fagyártmányfa
2.2.1.3. Kivágás
2.2.1.4. Statikai szerkezetekhez használható egyéb erdei választékok
2.2.2. Fűrészipari választékok
2.2.2.1. Fenyő fűrészáru
2.2.2.2. Lombos fűrészáru
2.2.2.3. Faragott és nem párhuzamosan fűrészelt gerenda
2.3. Irodalomjegyzék a 2. fejezethez
2.4. Szabványjegyzék a 2. fejezethez
2.5. Színes melléklet a 2. fejezethez
3. A faalapú építőipari faanyagok (Dr. Bejó László)
3.1. Kompozit lemezek
3.1.1. Rétegelt falemez
3.1.2. OSB
3.1.3. Szervetlen kötésű lemezek
3.1.4. Szigetelő szendvicspanelek
3.2. Kompozit gerendák
3.2.1. LVL
3.2.2. LSL
3.2.3. PSL
3.2.4. I-tartók
3.2.5. Rétegelt-ragasztott (R-R) tartók
3.3. Egyéb faalapú építőanyagok
3.4. Irodalomjegyzék a 3. fejezethez
3.5. Szabványjegyzék a 3. fejezethez
3.6. Színes melléklet a 3. fejezethez
4. Az építőipari faanyagok MSZ, MSZ EN szabványai (Dr. Németh László)
4.1. Az MSZ és MSZ EN szabványok használata a gyakorlatban
4.1.1. Az MSZ szabványok használata
4.1.2. Az MSZ EN szabványok használata
4.1.3. A szabványok használata a kereskedelmi, kivitelezési és szolgáltatási tevékenységben
4.2. A fűrészáruk gépi szilárdsági osztályozásának módszerei és gyakorlata (Dr. Divós Ferenc)
4.2.1. Bevezető
4.2.2. Beépített faanyag vizsgálata
4.2.2.1. Kisroncsolásos módszer, fúrás
4.2.2.2. Csavarállóság
4.2.2.3. Hangsebességmérés
4.2.3. A vizsgálati eredmények bemutatása
4.2.4. Fűrészáru gépi osztályozása
4.2.5. A roncsolásmentes faanyagvizsgálatokra vonatkozó alkalmazási példa: fakupola a Nyugat-Magyarországi Egyetemen
4.3. Irodalomjegyzék a 4. fejezethez
4.4. Szabványjegyzék a 4. fejezethez
4.5. Színes melléklet a 4. fejezethez
5. A faszerkezetekről (Bátki Károly, Dr. Nagy Attila)
5.1. A faszerkezetek történetéről
5.2. Korszerű ácsszerkezet tervezési mód szoftverrel
5.3. Irodalomjegyzék az 5. fejezethez
5.4. Színes melléklet a 5. fejezethez
6. A faanyag károsodása és károsítói (Dr. Csupor Károly)
6.1. Élettelen, abiotikus tényezők
6.2. Élő, biotikus tényezők
6.2.1. Baktériumok
6.2.2. Gombák
6.2.2.1. Erdei rakodón, fatelepen vagy szabadban beépített faanyagon károsító gombák
6.2.2.2. Az épületek faanyagának gombakárosítói
6.2.3. Állati szervezetek
6.2.3.1. Erdei rakodón, fatelepen előforduló farontó rovarok
6.2.3.2. Az épületekben előforduló farontó rovarok
6.3. Irodalomjegyzék a 6. fejezethez
6.4. Színes melléklet a 6. fejezethez
7. A faanyagvédelem tervezése (Dr. Németh László)
7.1. A faanyagvédelmi szakértők feladatai
7.1.1. Ki a faanyagvédelmi szakértő?
7.1.2. A faanyagvédelmi szakértők tevékenysége
7.2. A faanyagvédelem tervezésének lépései
7.2.1. A megelőző faanyagvédelem tervezése
7.2.2. A megszüntető faanyagvédelem tervezése
7.3. A favédőszeres védőkezelés minőségét befolyásoló tényezők
7.3.1. A faanyag nedvességtartalmának befolyásoló hatásai
7.3.2. A favédőszer koncentrációja
7.3.3. A védőkezelés környezeti feltételei, alkalmazott eszközök
7.4. A faanyagvédőszerek felhasználásának egészségügyi, munkavédelmi, környezetvédelmi szabályai (Dr. Király Béla)
7.4.1. Veszélyes anyagok és készítmények osztályba sorolása
7.4.2. Biztonsági adatlap
7.4.3. Műszaki adatlap és címke
7.4.4. A faanyagvédelem biztonságtechnikai előírásai
7.4.5. Általános munkaegészségügyi és környezetvédelmi előírások
7.5. A favédőszerek csoportosítása és kiválasztásának módszerei
7.5.1. A favédőszerek csoportosítása (Dr. Király Béla)
7.5.1.1. Vízoldható, szervetlen sók
7.5.1.2. Szerves oldószerben oldott szerves vegyületek
7.5.1.3. Szerves vegyületek vizes emulziója, oldata
7.5.1.4. Bitumenek, olajok és olajban oldható szerves vegyületek
7.5.1.5. Vizes lazúr, lakkok
7.5.1.6. Festékek
7.5.1.7. Gázok
7.5.1.8. Fanemesítő anyagok
7.5.2. A faanyagvédőszerek kiválasztásának alapelvei
7.5.3. A faanyagvédőszerek kiválasztása a faépítészet egyes területein
7.5.3.1. A kertépítészet faanyagvédelme
7.5.3.2. Fából készült készházak és elemeik védelme
7.5.3.3. Ajtó-ablak szerkezetek és egyéb épületasztalos-ipari termékek faanyagvédelme a gyártás során
7.6. Irodalomjegyzék a 7. fejezethez
7.7. Szabvány- és jogszabályjegyzék a 7. fejezethez
7.8. Színes melléklet a 7. fejezethez
8. Faanyagvédelmi eljárások (Babos Rezső)
8.1. Megelőző faanyagvédelem
8.1.1. Megelőző faanyagvédelem az elsődleges faiparban
8.1.1.1. A faanyag védelme a vágástéren és az erdei rakodón
8.1.1.2. A faanyag védelme a feldolgozó telepek rönkterén
8.1.1.3. A feldolgozott faanyag megelőző védelme
8.1.1.4. Rétegeltlemezek, forgácslapok és farostlemezek védelme
8.1.2. Megelőző faanyagvédelem az építőiparban
8.1.2.1. A faanyag gépi telítése
8.1.2.2. A faanyag mártása, merítése, fürösztése, áztatása
8.1.2.3. A faanyag szórása, locsolása
8.1.3. Beépített faanyag megelőző védelme
8.1.3.1. A beépített faanyag védelme ecseteléssel vagy permetezéssel
8.1.3.2. Fúrt lyukas átitatás
8.2. A megszüntető faanyagvédelem
8.2.1. Rovarkárosítások megszüntetése
8.2.1.1. Teherhordó faszerkezetek rovarkárosításának megszüntetése
8.2.1.2. Nem teherhordó faszerkezetek rovarkárosításának megszüntetése
8.2.2. Gombakárosítások megszüntetése
8.2.2.1. Faanyagokban lévő gombafertőzés megszüntetése
8.2.2.2. Falazatokban lévő gombafertőzések megszüntetése
8.3. Irodalomjegyzék a 8. fejezethez
8.4. Szabványjegyzék a 8. fejezethez
8.5. Színes melléklet a 8. fejezethez
9. A faszerkezetek tűzállóságának tervezése (Dr. Király Béla)
9.1. Tűzvédelmi szabályozás
9.2. Faszerkezetek tűzzel szembeni méretezése
9.3. Az égéskésleltető anyagok hatásmechanizmusai
9.4. Az égéskésleltető anyagokkal szembeni követelmények és főbb típusai
9.5. Az égéskésleltető anyagok csoportosítása és főbb típusai
9.5.1. Sókeverékek
9.5.2. Hőre habosodó égéskésleltetők
9.5.2.1. Folyékony só alapú égéskésleltetők
9.5.2.2. Polivinil-acetát alapú festékek
9.5.2.3. CMC alapú égéskésleltetők
9.5.2.4. Átlátszó, lakkszerű égéskésleltetők
9.6. Az égéskésleltető anyagok kiválasztásának szempontjai
9.7. Tűzvédő bevonatok elkészítése
9.7.1. A védőszer előkészítése
9.7.2. A faanyag előkészítése
9.7.3. A kezelés
9.7.4. Száradás, utókezelés
9.7.5. Ellenőrzés
9.8. Égéskésleltető bevonatok vizsgálata, ellenőrzése
9.9. A védelem tartóssága, időjárás állósága
9.10. Irodalomjegyzék a 9. fejezethez
9.11. Szabvány- és jogszabályjegyzék a 9. fejezethez
10. A faanyagvédelmi védőkezelések bizonylatai és a védőkezelések hatósági ellenőrzése az EU-ban (Dr. Christof Richter, Dr. Németh László)
10.1. Hazai szabályozások az EU harmonizáció jegyében
10.2. Külföldi és hazai példák
10.3. Szabvány- és jogszabályjegyzék a 10. fejezethez
11. Meddig tartós a faanyag? (Dr. Németh László)
12. Összegzés (Dr. Németh László)
Melléklet:
Faanyagvédelmi szakértők névjegyzéke