Európa közlekedése és a regionális fejlődés
Paraméterek
| Sorozat | Studia Regionum |
| Szerző | Erdősi Ferenc |
| Cím | Európa közlekedése és a regionális fejlődés |
| Alcím | Kommunikáció és regionális fejlõdés Európában |
| Kiadó | Dialóg Campus Kiadó |
| Kiadás éve | 2004 |
| Terjedelem | 640 oldal |
| Formátum | B/5, keménytáblás |
| ISBN | 963 9542 28 8 |
Eredeti ár:
6.980 Ft
6.631 Ft
Online kedvezmény:
5%
|
Magyarország az Európai Unióhoz történő csatlakozása során egy közösen megtervezett és kivitelezett közlekedési rendszerhez kapcsolódott – a kötet e rendszer megismeréséhez biztosít alapvető, szakmai ismeretanyagot.
|
|
|
|
Leírás
Magyarország az Európai Unióhoz történő csatlakozása során egy közösen megtervezett és kivitelezett közlekedési rendszerhez kapcsolódott. Ennek a rendszernek a megismertetésére vállalkozott a szerző, alapvető szakmai bevezetést adva az európai közlekedési rendszerek történetébe, szervezetébe, hatásmechanizmusaiba, regionális jellemzőibe. Öszefoglalást alkot ágazati és térségi szempontú elemzésben az EU közlekedéspolitikájáról, a kiépülő transz- és páneurópai hálózatokról, azok magyarországi hatásairól, kapcsolódási pontjairól. A gazdaságföldrajz és a közgazdaságtan határterületeit érintő munka ilyen mértékű komplexitással nóvum a hazai (ágazati és regionális tudományi) körökben.
Írta: Erdősi Ferenc
Tartalom
Előszó az átdolgozott, második kiadáshoz
Bevezetés
AZ EURÓPAI KOMMUNIKÁCIÓ ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI
1. A közlekedés hatása a történelmi korokban az európai terület- és településfejlődésre
2. Az európai közlekedés alágazati jellemzői
2.1. Általános jellemzők
2.2. Európa vasúti közlekedése
2.3. Európa közúti közlekedése
2.4. Légi közlekedés és gazdaság, légi közlekedés és területi fejlődés
2.5. A csővezetékes szállítás területi hatásai
AZ EURÓPAI KÖZLEKEDÉS NAGYSZERKEZETÉNEK ORIENTÁCIÓS VÁLTOZÁSA ÉS KÖZÖSSÉGI ÉRDEKŰ ALAKÍTÁSA
1. Európa közlekedési nagyszerkezetének orientációs változása
1.1. Az észak-déli irányú kapcsolatok felerősödése a nemzetközi közlekedésben a vasútkorszaktól
1.2. A kelet-nyugati irányú kapcsolatok előtérbe kerülése a politikai változások nyomán
1.3. A peremterületek és a törzsterület közötti új közlekedési kapcsolatok
1.4. A szomszédos földrészekkel kialakuló közlekedési kapcsolatok
2. A mobilitás idő- és térbeli jellemzői, következményei
2.1. A mobilitás individuális és társadalmi értéke, a mobilitás, a mobilitás mérőszámai
2.2. A mobilitás hatótényezői, gyors növekedésének okai
2.3. A közlekedés távolságok, viszonylatok és szállítási feladatok szerinti szerkezetének változása, a szállítási távolságok és teljesítmények növekedésének irányzata
2.4. A mobilitás igazi „ára”, árnyoldala
2.5. A mobilitás és a jólét viszonya – avagy „ördögi köre”
3. Az európai közlekedéspolitika
3.1. A közlekedéspolitika általános jellemzői
3.2. Az Európai Unió közlekedéspolitikája
3.3. A Transzeurópai Hálózatok (TEN) mint a közösségi politika egyik fő pillére
3.4. A közösségi közlekedéspolitika jövőbeni kihívásai, a politika várható reagálásának változásai és a közlekedéspolitikán kívüli lehetőségek
A KÖZLEKEDÉS JELLEGZETES TÉRSÉGI PROBLÉMÁI EURÓPA NAGYRÉGIÓIBAN
1. A Brit-szigetek
1.1. Egyesült Királyság
1.2. Írország
2. Franciaország
2.1. A közlekedési rendszer gerince, a hagyományos vasút
2.2. A TGV-hálózat és térségi hatásai
3. A Benelux államok
3.1. Nyugat-Európa „főportája” és a Randstad-probléma
3.2. A belvízi, a távolsági vasúti és csővezetékes szállítás mint a tengeri kikötők háttértérségükből való kiszolgálásának eszköze
3.3. Az európai nagy sebességű hálózathoz való csatlakozás megvalósításának területrendezési problémái
3.4. A Benelux közlekedési hálózat főbb jellemzői
4. Németország
4.1. A vasút mint az interregionális kohézió és egységes állam megteremtésének eszköze
4.2. A nyugati országrésznek jobban kedvező nagy sebességű vasúthálózat
4.3. Az autópályák többféle szerepben (A birodalmi stratégia érdekektől a megosztott ország belső kohéziós érdekein át az egyesített Németország EU-elképzeléseket preferáló koncepciójáig)
4.4. Az exportorientáció/sokirányú nemzetközi kapcsolatok – és a restriktív közúti közlekedéspolitika dilemmái
4.5. Törekvés a regionálist meghaladó tengerhajózási hatalom pozícióra, a kikötők és hátországuk közötti térségformáló közlekedési tengelyek
4.6. Visszájára fordult decentralizációs törekvések a németországi légi közlekedésben
4.7. A német egység („Deutsche Einheit”) közlekedési tervezete mint az interoperábilis, egységes nemzeti hálózat és a területi kiegyenlítődés eszköze
5. Az Alpok: Európa közlekedésének legnagyobb "kinyitott" retesze és kapocstérsége
5.1. A különleges méretű, a környezetet veszélyeztető transzalpi közlekedés összetevői
5.2. A környezet iránti érzékenységet tükröző közlekedéspolitika
5.3. Súlyponteltolódás az Alpok keleti pereme felé? (Versenypályák a Közép-Európa-Adria folyosón)
5.4. A transzalpi és intraalpi közlekedés közvetlen hatása a térségekre és településekre
6. Ibériai-félsziget
6.1. Az Európától elfordulás, majd az Európa felé fordulás (A külső közlekedési kapcsolatok jelentőségének és orientációjának változása)
6.2. Eltérő hálózati struktúrák hasonló célok szolgálatában (fővároscentrikus törekvések eredményei)
6.3. A nagy sebességű vasutak kettős szerepben (Az Európához kapcsolódás, valamint a központi hatalom érdekérvényesítési kísérletének eszközei)
7. Olaszország
7.1. Az olaszországi közlekedés jellegzetességei
7.2. A közlekedésfejlesztések kedvező és az elvárttól elmaradó hatásai a regionális fejlődésre
8. Görögország
8.1. A különleges földrajzi és hálózati végpont helyzet által meghatározott nemzetközi közlekedési kapcsolatok
8.2. A szárazföldi közlekedési infrastruktúrahálózat-beli elmaradottság részleges felszámolása az EU nagyvonalú támogatásával
8.3. Nagy sebességű közlekedés kierőltetése különlegesen nehéz terepviszonyok között
8.4. Közlekedési kapcsolatok a kiterjedt szigetvilággal
9. Törökország
9.1. A vasút elsikkadt földrészek közötti kapocsszerepe
9.2. A vasutat helyettesítő, földrajzilag polarizált autópálya-építés
9.3. A délkelet-anatóliai projektcsomag közlekedési vonzata
10. Észak-Európa
10.1. A beltengeri kompközlekedés mint meghatározó kohéziós tényező
10.2. Az országok vasút- és főúthálózatainak összekapcsoltsága, a dán tengerszorosokon átvezető folyosók
10.3. Az öresundi települési-gazdasági koncentráció („Koppenmalmö”) és az esélyek nélküli ellenpólus, Billund
10.4. A légi közlekedés különleges szerepe a perifériahelyzet és a horizontális széttagoltság kedvezőtlen következményeinek mérséklésében
11. Európa közlekedési régiótípusai
11.1. A magasan fejlett nyugat-, észak- és részben dél-európai kommunikációs régiók
11.2. A közepesen fejlett kommunikációs régiók az Ibériai-félsziget kontinentális részén, Dél-Olaszországban, Görögország idegenforgalmi térségeiben, a posztszocialista országok nyugati térségeiben
11.3. A gyengén fejlett kommunikációs régiók a gazdaságilag leszakadt Délkelet- és Kelet-Európában
12. A közlekedés jövőben várható legfontosabb hatásai az európai területfejlődésre
Irodalom
Névmutató
Tárgymutató