Értelmiség és nevelés a felvilágosodás kori Magyarországon
Paraméterek
Szerző | Fehér Katalin |
Cím | Értelmiség és nevelés a felvilágosodás kori Magyarországon |
Kiadó | Eötvös József Könyvkiadó |
Kiadás éve | 2017 |
Terjedelem | 216 oldal |
Formátum | B/5, ragasztókötött |
ISBN | 978 963 9955 71 4 |
Eredeti ár:
3.960 Ft
3.762 Ft
Online kedvezmény:
5%
A szerző, Fehér Katalin az Eötvös Loránd Tudományegyetem professor emeritusa. Kutatási területe a felvilágosodás és reformkor nevelés- és művelődéstörténete. Legújabb kötetében arra vállalkozott, hogy elemezze a magyar felvilágosodás nevelésügye és az e korszakban születő értelmiség kapcsolatát. |
|
|
Leírás
A szerző, Fehér Katalin az Eötvös Loránd Tudományegyetem professor emeritusa. Kutatási területe a felvilágosodás és reformkor nevelés- és művelődéstörténete. Legújabb kötetében arra vállalkozott, hogy elemezze a magyar felvilágosodás nevelésügye és az e korszakban születő értelmiség kapcsolatát.
A magyar felvilágosodás korszakának az 1770 és 1820-as évek közti időszakot szokták jelölni – bizonyos, kisebb eltérésekkel az egyes történeti szakok között. Ebben az időszakban alakul ki hazánkban az a maroknyi értelmiségi csoport, amelynek tagjai szellemi munkával keresték kenyerüket. Szinte mindannyian teológiai alapképzettségű polihisztor értelmiségiek voltak. Sokan közülük a nevelésügy kérdéseivel is foglalkoztak más kérdések mellett. Nemcsak a tanítással hivatásszerűen foglalkozókra kell itt gondolnunk, hanem falusi papokra, az ekkor születő magyar sajtó szerkesztőire és cikkíróira, orvosokra, mérnökökre, agrárszakemberekre, jogászokra, nyomdászokra, akik a tudatlan, sokszor analfabéta felnőtteket is fel kívánták világosítani a tanulás, a tudás és az iskolázás fontosságáról.
Az olvasó képet kap a papok, tanárok, orvosok, iskolaszervezők, lapszerkesztők és más értelmiségiek munkásságáról, az európai felvilágosodás eszméinek és pedagógiai gyakorlatának hazai földbe történő meggyökereztetésére irányuló nehéz munkájáról. A kutatás során olyan új, aprónak látszó, de olykor mégis jelentős tények, adatok kerültek a felszínre, amelyek mindeddig ismeretlenek voltak, és amelyek kiegészíthetik, módosíthatják, árnyalhatják a korábban kialakult képet, hozzájárulva a magyarországi nevelésügy felvilágosodás kori története pontosabb megismeréséhez.
Eötvös József Könyvkiadó, 2017.
Írta: Fehér Katalin
Lektor: dr. habil. Varga László
Tartalom
Bevezetés
Az oktatáspolitikus
Ürményi József (1741–1825)
Papok
Molnár János (1728–1804)
Gombási István (1745 körül–1814 után)
Perlaki Dávid (1754–1802)
Kozma Gergely (1774–1849)
Szerkesztők
Kovachich Márton György (1774–1821)
Tertina Mihály (?–1808)
Ambrózy Sámuel (1748–1806)
Rát Mátyás (1749–1810)
Péczeli József (1750–1792)
Döbrentei Gábor (1785–1851)
Iskolaszervezők
Bél Mátyás (1684–1749)
Schedius Lajos (1768—1847)
Hari Péter (1762–1828)
Tessedik Sámuel (1742–1820)
Tanárok
Hatvani István (1718–1786)
Tóth Pápai Mihály (1752–1831)
Márton István (1760–1831)
Orvosok
Weszprémi István (1723–1799)
Mátyus István (1725–1802)
Kiss József (1765–1830)
Görög Demeter (1760–1833)
Összegzés
A szerző szakmai önéletrajza