Erős kezű Valter története
Paraméterek
Szerző | Ekkehard barát |
Cím | Erős kezű Valter története |
Alcím | Vita Waltharii manu fortis |
Kiadó | L'Harmattan Kiadó |
Kiadás éve | 2010 |
Terjedelem | 132 oldal |
Formátum | A/5, ragasztókötött |
ISBN | 978 963 8879 90 5 |
A középkori latin irodalomban feltűnően csekély az elbeszélő költemények mennyisége. Ebben a sivárságban kiemelkedő remekmű az egyetlen igazán jelentős középkori latin kiseposz, a Waltharius-költemény. A német Nibelungenlied szerényebb igényű párja a germán-hun mondakör egyik epizódját dolgozza fel. A X. században íródott hexameteres kiseposz a honfoglaló magyarság nemzetközi megítélése szempontjából alapvetően fontos, de általánosan ismeretlen dokumentum. |
|
|
Leírás
A középkori latin irodalomban feltűnően csekély az elbeszélő költemények mennyisége (és minősége) a lírai költeményekhez képest. Míg a líra több tízezer darabbal, jelentős részben örök értékű alkotásokkal van képviselve, alig egy-két tucatnyi epikus alkotás ismeretes, és ezek is, néhány kivételtől eltekintve, különösebb irodalmi értékkel nem rendelkező biblia-feldolgozások, szentek legendái, versbe szedett krónikák egykorú eseményekről. Csak a reneszánszban és még inkább a barokk korban fordul meg a helyzet, amikor antikizáló latin eposzok öntik el az irodalmat. Ebben a sivárságban kiemelkedő remekmű az egyetlen igazán jelentős középkori latin kiseposz, a Waltharius-költemény, amelynek szerzősége némileg vitatott. A költemény – a német Nibelungenlied szerényebb igényű párja – a germán-hun mondakör egyik apró (történetileg nem hitelesíthető) epizódját dolgozza fel. A költeményben Walther aquitaniai királyfi túszként kerül Attila udvarába, Attila oldalán kiváló hadvezérré növi ki magát, ám alkalom adódván elmenekül, és megszökteti kedvesét, a szintén túszként Attila udvarában élő Hildegund burgund királylányt, tetemes mennyiségű kincset ellopva Attila kincstárából. Amikor frank földre érnek, Günther király el akarja venni tőle a kincset, ő nem adja, párviadalban Günther tíz vitézét megöli (e viadalok leírása teszi ki a költemény nagyobb részét), majd Güntherrel súlyosan megsebesítik egymást, és kibékülnek. A mű – mint az ún. Karoling-reneszánsz terméke – az antik mintákat követi, elsősorban természetesen az Aeneist, továbbá Statiust és a középkorban nyelvi példaképként szolgáló Ovidiust, de úgy látszik, az Iliászt is ismerte a szerző. Latinsága klasszikus, hexameterei hibátlanok. Az antik minták követése azonban csak a nyelvre és stílusra vonatkozik; témafelvetése és erkölcsrendszere élesen különbözik az ókori epikáétól.
A X. században íródott hexameteres kiseposzt latinból Tulok Magdolna és Makkay János fordította. A honfoglaló magyarság nemzetközi megítélése szempontjából alapvetően fontos, de általánosan ismeretlen dokumentum.
L’Harmattan Kiadó, 2010.
A világ eposzai–sorozat
Írta: Ekkehard barát
Fordította: Tulok Magdolna, Makkay János
Kapcsolódó témakör: