Érettségire készülök (történelem - 83 kidolgozott szóbeli tétel) (2024)
Paraméterek
| Szerző | Csuszó Sándor – Kozma Géza – Lovrity Andrea Anna |
| Cím | Érettségire készülök (történelem - 83 kidolgozott szóbeli tétel) (2024) |
| Alcím | Felkészítőkönyv forrásokkal, feleletmintákkal (2. kiadás) |
| Kiadó | Mozaik Kiadó |
| Kiadás éve | 2023 |
| Terjedelem | 296 oldal |
| Formátum | C/5, ragasztókötött |
| ISBN | MS-3323U |
|
Könyvünk a középszintű történelem érettségi szóbeli vizsgájára készít fel. 12 fejezetben 36 egyetemes történelmi, 40 magyar történelmi és 7 társadalomismereti témakörhöz tartozó kidolgozott tételt tartalmaz. A teljes érettségi tematikát lefedi. Ismerteti a szóbeli felelet pontozási szempontjait, és bemutatja az értékelőlapot. |
|
|
|
Leírás
Kiadványunk a 2024-től érvényes érettségi követelmények alapján készült. A 2017-es követelmények szerint érettségizőknek az MS-2391U kódszámú változat szükséges.
Könyvünk a középszintű történelem érettségi szóbeli vizsgájára készít fel. 12 fejezetben 36 egyetemes történelmi, 40 magyar történelmi és 7 társadalomismereti témakörhöz tartozó kidolgozott tételt tartalmaz. A teljes érettségi tematikát lefedi. Ismerteti a szóbeli felelet pontozási szempontjait, és bemutatja az értékelőlapot. A fejezetek elején a kötelező kerettantervi fogalmakat és neveket táblázatban, a kronológiát időszalagon, a topográfiai adatokat térképvázlatokon jeleníti meg. Rámutat, hogy mire kell figyelni egy-egy téma kidolgozásánál, hogyan érdemes a forrásokat használni, hogyan kell jól és lényegre törően fogalmazni. A szövegekben alkalmazott jelölésekkel kiemeli az értékelhető válaszelemeket, segítve a tananyagban alapkövetelményként szereplő adatok, összefüggések rögzítését, szerepük tudatosítását. Jelöli az állítások és az érvek, magyarázatok egymáshoz való viszonyát, jellemző szerkezetét. Minden tétel végén egy összegző folyamatábra található, ami segít a felelet felépítésében. A szövegek nyelvezete a kötet elején még egyszerűbb, a történelmi ismeretekben előre haladva pedig fokozatosan összetettebbé válik. Így a könyv már 9. osztálytól használható a forrásközpontú tanuláshoz. A könyvet digitális tananyag egészíti ki.
Három kötetes érettségi felkészítő – TÖRTÉNELEM
Három, egymással összefüggő, de önállóan is használható könyvvel segítjük az érettségire való eredményes felkészülést. A könyvcsalád a középszintű érettségi témaköreit dolgozza fel három megközelítésben:
- kidolgozott rövid és hosszú esszék;
- rövid válaszokat igénylő feladatok;
- kidolgozott szóbeli tételek.
A kötetek rendkívül jól támogatják az önálló, és a tanórai felkészülés minden szakaszát,
mert tartalmazzák a teljes középszintű tananyagot;
- mert kidolgozott tételszövegei komplexek, jól taníthatók és tanulhatók;
- mert tanulást segítő elemeket tartalmaznak:
- egységes fejezetnyitó oldalakon jeleníti meg a kerettantervi alapkövetelményben szereplő kronológiai, topográfiai adatokat, fontos történelmi személyeket és fogalmakat;
- a szövegben kiemelt és a margón megjelenített elemek a lényeges információkra irányítják a figyelmet, ami így önellenőrzésre is alkalmassá teszi;
- mert a Mozaik Kiadótól megszokott magas minőségű az illusztrációs anyaguk;
- mert korszerű és gazdag forrásanyaggal rendelkeznek;
- mert tördelésük, oldalképük, színviláguk célzottan a figyelem koncentrációját segítik;
- mert a tipográfus szakember által gondosan megtervezett ábrái áttekinthetőek és informatívak;
- mert kidolgozott tételszövegei komplexek, jól taníthatóak és tanulhatóak;
- mert elektronikus formában is elérhetők digitális extrákkal (3D-s animációk, kép, hang és filmanyagok) kiegészítve;
- mert az átgondolt és komplex didaktikai rendszere által a 3 kötet külön-külön vagy együtt már 9. osztálytól munkáltató tankönyvként is használhatóak;
- mert a készülő emelt szintű kötetekkel együtt alkalmasak lesznek a két szint egy tanórán belüli párhuzamos tanítására is.
További kötetek:
Érettségire készülök (történelem – rövid és hosszú esszéfeladatok) (2024)
Érettségire készülök (történelem – rövid választ igénylő feladatok) (2024)
Mozaik Kiadó, 2023.
MS-3323U
Írta: Csuszó Sándor – Kozma Géza – Lovrity Andrea Anna
Kapcsolódó témakör:
Tartalom
A könyv használatáról
A középszintű vizsga az érettségin
Az ókor
Politika (1.1)
Az athéni demokrácia működése (III., V.)
Ókori civilizációk öröksége (1.2)
A görög és a római építészet (I.)
Vallások (1.3)
A zsidó monoteizmus (V.)
A kereszténység tanai és elterjedése (V.)
A középkor
Az iszlám világ (2.1)
Az iszlám kialakulása és főbb tanításai (V.)
Gazdaság, társadalom, állam (2.2)
Az uradalom, a földbirtokosok és jobbágyok kötelességei és jogai (III., V.)
A középkori város és lakói, a város kiváltságai, a céhek, a helyi és távolsági kereskedelem (I., II.)
Egyház és kultúra Európában és Magyarországon (2.3)
Az egyházi intézményrendszer (III.)
Szerzetesség a középkori Európában és Magyarországon (III.)
A román, a gótikus és a reneszánsz építészet (I.)
A kora újkor
A földrajzi felfedezések és következményeik (3.1)
A földrajzi felfedezések (I., VI.)
A földrajzi felfedezések gazdasági következményei (I.)
A reformáció és a katolikus megújulás (3.2)
A reformáció irányzatai (V.)
A katolikus megújulás (V.)
A barokk stílus és világkép jellemzői (I., V.)
A felvilágosodás (3.6)
A brit alkotmányos monarchia működése (IV., V.)
Az USA kialakulása és alkotmánya (IV., V.)
A felvilágosodás államelméletei (IV., V.)
Az Emberi és polgári jogok nyilatkozata (III., V.)
Az újkor
Politikai eszmék (4.1)
A 19. század főbb eszmeáramlatai (III., V.)
Az ipari forradalom első hulláma (4.2)
Az ipari forradalom első hulláma (I.)
Az ipari forradalom második hulláma (4.5)
Az iparosodás újabb szakasza (I.)
A szocializmus (4.6)
A szocializmus eszméje (V.)
Polgári állam, nagyhatalmi törekvések (4.7)
A német polgári állam (III., V.)
A világháborúk kora
Az első világháború (5.1)
Az első világháború kirobbanása (VI.)
Állam, ideológia és gazdaság a két világháború között (5.4)
A nemzetiszocialista Németország (IV., V.)
A kommunista Szovjetunió (IV., V.)
A második világháború (5.7)
A német revízió és a második világháború kitörése (VI.)
A második világháború kitörése és jellemzői (VI.)
A holokauszt Európában és Magyarországon (5.9)
A holokauszt Európában (III.)
A hidegháború kora
A hidegháború kora (6.1)
A kétpólusú világ kialakulása és konfliktusai (VI.)
A kétpólusú világ felbomlása (6.2)
Németország újraegyesítése (V., VI.)
A Szovjetunió felbomlása (V., VI.)
A kommunista diktatúrák bukása Közép-Európában (IV.)
A jelenkor
Nemzetközi együttműködés, globális világ (7.1)
Az Európai Unió kialakulása, főbb szervei (V., VI.)
Demográfiai változások a világban (II.)
Magyarország a középkorban
Magyar őstörténet és honfoglalás (2.4)
A honfoglalás és a „kalandozások” története (II.)
A keresztény államalapítás és az Árpád-kor (2.5)
Géza és I. István államszervező tevékenysége (III.)
Egyház és kultúra Európában és Magyarországon (2.3)
Az egyházszervezet kiépülése Magyarországon (III.)
A keresztény államalapítás és az Árpád-kor (2.5)
A tatárjárás (III., VI.)
Az Aranybulla (III.)
A vegyesházi királyok kora (2.6)
I. Károly gazdasági és pénzügyi intézkedései (I., III.)
A törökellenes harcok (VI.)
Hunyadi Mátyás (III., VI.)
Magyarország a kora újkorban
Törökellenes és rendi küzdelmek (3.3)
A mohácsi csata körülményei (III., VI.)
Az ország három részre szakadása (III., VI.)
A várháborúk (VI.)
A reformáció és a katolikus megújulás (3.2)
Reformáció és katolikus megújulás Magyarországon (V.)
Erdély (3.4)
Erdély etnikai és vallási helyzete (II., III.)
Magyarország a Habsburg Birodalomban (3.5)
A Rákóczi-szabadságharc okai, céljai (III., IV.)
Magyarország újranépesülése (II.)
A felvilágosodás (3.6)
Mária Terézia reformjai (III., V.)
II. József reformjai (III., V.)
Magyarország az újkorban
A reformkor (4.3)
A reformkor fő kérdései (III., IV.)
A forradalom és szabadságharc (4.4)
A pesti forradalom és az áprilisi törvények (IV., V.)
Az 1848–49-es szabadságharc (VI.)
A dualizmus kora (4.8)
A kiegyezéshez vezető út (III., VI.)
A kiegyezés tartalma (IV.)
Az ipari forradalom második hulláma (4.5)
Az iparosodás Magyarországon (I.)
Gazdasági változások a dualizmus korában (I.)
Polgári állam, nagyhatalmi törekvések (4.7)
A polgári állam jellemzői Magyarországon (III., IV.)
A nemzetiségi kérdés Magyarországon (4.9)
Etnikai viszonyok Magyarországon a dualizmus korában (III.)
Magyarország a világháborúk korában
Az első világháború (5.1)
Magyarország az első világháborúban (VI.)
Politikai változások a háború után (5.2)
A demokratikus átalakítás kísérlete és kudarca Magyarországon (III., V.)
Párizs környéki békék (5.3)
A trianoni béke és következményei (I., III.)
Politika és gazdaság Magyarországon (5.5)
A bethleni konszolidáció (IV., V.)
Társadalom és életmód Magyarországon (5.6)
Oktatás és kultúrpolitika Magyarországon a két világháború között (III.)
Magyarország a második világháborúban (5.8)
A revízió és az ország hadba lépése (VI.)
A holokauszt Európában és Magyarországon (5.9)
A holokauszt Magyarországon (III.)
Magyarország pusztulása (5.10)
A német megszállás és a nyilas diktatúra (V., VI.)
A szovjet megszállás és a deportálások (III., VI.)
Magyarország a hidegháború korában
A kommunista diktatúra kiépítése és működése (6.3)
A Rákosi-korszak (I., III.)
Az 1956-os forradalom és szabadságharc (6.4)
Az 1956-os forradalom (III., VI.)
A kádári diktatúra (6.5)
A Kádár-korszak politikai rendszere (III., IV.)
Életkörülmények a Kádár-korszakban (III.)
A rendszerváltoztatás Magyarországon (6.6)
A rendszerváltoztatás (1989–91) (IV., V.)
A piacgazdaságra való áttérés nehézségei (I., III.)
Magyarország a jelenkorban
Nemzetközi együttműködés, globális világ (7.1)
A demográfiai változások Magyarországon (II., III.)
Politikai intézmények (7.2)
Magyarország Alaptörvénye (V.)
A hatalmi ágak (V.)
A választási rendszer (III., V.)
Nemzet (7.3)
A határon túli magyarság (III.)
A magyarországi romák (III.)