Leírás
Kiadványunk a középszintű magyar nyelv és irodalom szóbeli érettségire való felkészüléshez nyújt segítséget. A kötet 80 irodalom és 40 nyelvtan kidolgozott tételvázlatot tartalmaz. A tételek azonos módon épülnek fel: tartalmazzák a vizsgafeladatot és annak feleletvázlatát, valamint minden tétel végén szófelhő vagy gondolattérkép segíti az ismeretanyag rendszerezését, elsajátítását, könnyebb felidézését. A nyelvtan tételek többségénél a lehetséges válaszokat is megadjuk. A tételek lefedik a középszintű érettségi témaköreit. A kiadvány jól használható tanórán és az önálló felkészülés során is.
Mozaik Kiadó, 2022.
MS-2374U
Írta: Fráter Adrienne – Kottner Viktória
Lektor: Zsótér Éva
Kapcsolódó kiadványok:
Magyar nyelv és irodalom érettségi felkészítők
Paraméterek
| Szerző | Fráter Adrienne – Kottner Viktória |
| Cím | Érettségire készülök (magyar – középszint, szóbeli) |
| Alcím | Felkészítő könyv a szóbeli érettségi vizsgára (Magyar nyelv és irodalom – 120 kidolgozott tételvázlat) |
| Kiadó | Mozaik Kiadó |
| Kiadás éve | 2022 |
| Terjedelem | 256 oldal |
| Formátum | B/5, ragasztókötött |
| ISBN | 978 963 697 868 6 |
Tartalom
Bevezetés
I. Tételvázlatok – Irodalom
1. témakör – Művek a magyar irodalomból – Kötelező szerzők
Petőfi Sándor komikus eposza, A helység kalapácsa
Petőfi Sándor hitvesi költészete
Petőfi Sándor forradalmi látomásköltészete
Arany János Toldi és Toldi estéje című műveinek összehasonlítása
Arany János balladaköltészete
Arany János – Az Őszikék-korszak lírája
Életérzések, témák és szimbólumok sokszínűsége a pályakezdő Ady Endre verseiben
Ady Endre szerelmi lírája
Ady Endre háborúellenes költészete
A közösségi szerepvállalás kialakulása Babits Mihály lírájában
Babits Mihály kései költészete – Az elmúlással való szembenézés versei
A Jónás könyve mint Babits Mihály önértelmezése
A lírikus Kosztolányi Dezső – A szegény kisgyermek panaszai
A kiszolgáltatottság, a közömbösség, a részvét és szánalom hiányának problémái Kosztolányi Dezső Édes Anna című regényében
A novellaíró Kosztolányi Dezső – Esti Kornél-történetek
József Attila gondolati költészetének logikai és stilisztikai sajátosságai
József Attila tájversei – jellegzetességek, motívumok
József Attila létösszegző versei
2. témakör – Művek a magyar irodalomból – Választható szerzők
Témák sokszínűsége Balassi Bálint költészetében
A barokk eposz jellegzetességei – Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem
A stílus és a tartalom harmóniája Csokonai Vitéz Mihály verseiben
Az elégikus létszemlélet Berzsenyi Dániel költészetében
A múlt, a jelen és a jövő megjelenítése Kölcsey Ferenc verseiben
A reformkor, illetve a romantika tartalmi és formai sajátosságai Vörösmarty Mihály ódáiban
Romantika és realizmus, motívumok és emberi sorsok Jókai Mór regényében
A mikszáthi novella jellegzetességei – A jó palócok
A magyar realista próza kiteljesedése Móricz Zsigmond novelláiban
Az emlékezés mint szervezőelv Krúdy Gyula Szindbád-novelláiban
Tóth Árpád impresszionista hangulatlírája
A humor nagymestere: Karinthy Frigyes
Önéletrajziság és a jelentéstelenítés eszközei Kassák Lajos A ló meghal, a madarak kirepülnek című hosszúversében
A világ kaotikussága Szabó Lőrinc bölcseleti verseiben
Az idill és a halál képei Radnóti Miklós lágerverseiben
Weöres Sándor és a keleti filozófia
Illyés Gyula erkölcsi kiállása a 20. század közepén
Pilinszky János lírájának jellegzetességei
A gondolatiság és a tárgyiasság jelenléte Nemes Nagy Ágnes objektív lírájában
Az értékőrzés mint költői magatartásforma Nagy László verseiben
Emigráns líra a második világháború után: Márai Sándor
A modern klasszikus: Faludy György
Sajátos műfaj, sajátos tartalom – Örkény István: Egyperces novellák
Németh László tudatregénye: a Gyász
Sajátos elbeszélői nézőpont és értelmezés Ottlik Géza Iskola a határon című regényében
A nevelődési regény újszerű felfogása Kertész Imre Sorstalanság című regényében
3. témakör – Művek a magyar irodalomból – Kortárs szerzők
A költői kifejezésmódok változása az utóbbi évtizedek magyar irodalmában – Varró Dániel költői világának sajátosságai
Tóth Krisztina: Pixel
A 20. század végének társadalmi kor/kórképe – Spiró György: Prah
A regényírás hagyományainak tisztelete és a tartalmi-formai újítás együttes jelenléte Géczi János Viotti négy vagy öt élete című művében
4. témakör – Művek a világirodalomból
A Biblia kultúrtörténeti jelentősége
A homéroszi eposzok világa
A 19. századi orosz irodalom jellegzetes típusa: Anyegin, a „felesleges ember”
A francia realista regény – Stendhal: Vörös és fekete
Sajátos jellemábrázolás az orosz realizmus irodalmában
A 19. század második felének francia lírája – Baudelaire, Verlaine és Rimbaud költészete
Thomas Mann Mario és a varázsló című elbeszélése mint erkölcsi példázat
A bizonyosságtudat elvesztése, az elidegenedés megjelenése Franz Kafka Az átváltozás című elbeszélésében
5. témakör – Színház és dráma
A színjátszás kezdetei – Szophoklész: Antigoné
Az angol reneszánsz dráma és színház – William Shakespeare: Romeo és Júlia
A francia klasszicista dráma – Molière: Tartuffe
A magyar színjátszás kialakulása – Katona József: Bánk bán
Létkérdések és boldogságkeresés Vörösmarty Mihály
Csongor és Tünde című drámai költeményében
Nemzeti irodalmunk drámai költeménye: Madách Imre: Az ember tragédiája I.
Nemzeti irodalmunk drámai költeménye: Madách Imre: Az ember tragédiája II.
Idealizmus és élethazugság kettőssége Henrik Ibsen A vadkacsa című drámájában
Csehov és a drámaiatlan dráma
Az erkölcsösség megjelenési formái Bródy Sándor A tanítónő című színművében
6. témakör – Az irodalom határterületei
A fantasy zsánerirodalom jellemzői Norbert Winney műveiben
A megfilmesített irodalom – Örkény István: Tóték
A Morgue utcai kettős gyilkosság – a krimi műfaji jellemzői
A sci-fi műfaji jellemzői
Egy formabontó, modern költészeti stílus – a slam poetry
7. témakör – Regionális kultúra és a határon túli magyar irodalom
Szeged szülötte: Juhász Gyula
Baka István korai költészetének szerepversei
Szilágyi Domokos és a kisebbségi magyar irodalom
A hagyomány és újítás Kányádi Sándor költészetében
8. témakör – Értelmezési szintek, megközelítések
Az évszak-toposz a magyar irodalomban
A kert-toposz a magyar irodalomban
Az óda műfajának irodalomtörténeti hagyományai, változásai
A hagyományos művészeti formák felbontása – az avantgárd
A szonett műfajának irodalomtörténeti hagyományai, változatai
II. Tételvázlatok – Nyelvtan
1. témakör – Kommunikáció
A kommunikációs folyamat tényezői, célja, funkciói és összefüggésük
A kommunikáció típusainak, jellemzőinek megismerése: személyes, csoportos, nyilvános és tömegkommunikáció
Az emberi kommunikáció nem nyelvi jelei és kifejezőeszközei
Sikeres nyelvhasználat: a beszédaktusok és az együttműködés elve
Tömegkommunikációs műfajok
2. témakör – Nyelvtörténet
Változás és állandóság a nyelvben
A magyar nyelv eredete, finnugor rokonságának bemutatása
A magyar nyelvtörténet korszakai
A nyelvtörténet forrásai: kézírásos és nyomtatott nyelvemlékek
A nyelvújítás lényege és jelentősége
3. témakör – Ember és nyelvhasználat
A nyelv mint jelrendszer
A nyelvváltozatok rendszere, a nyelv vízszintes és függőleges tagolódása
Az egynyelvű szótárak
Nyelvünk helyzete a határon túl
Az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra és a nyelvi érintkezésre
4. témakör – Nyelvi szintek
A hangkapcsolódási szabályosságok típusai és a helyesírás összefüggései
A morfémák, szóelemek szerepe és helyes használata a szóalak felépítésében, a szószerkezetek alkotásában
A tulajdonképpeni alapszófajok
Az igenevek és a névmások
A viszonyszók és a mondatszók
A szószerkezet fogalma, a szintagmák típusai, szerepük a mondat felépítésében, mondatbeli viszonyaik
A magyar helyesírás rendszerszerűsége
A mondat fogalma, a mondat szerkesztettség és mondatfajta szerinti típusai
5. témakör – A szöveg
A különféle szövegek felépítése, egységei
A szövegkohézió, a témaháló és a cím
Nyelvhasználati színterek szerinti szövegtípusok
A szóbeliség és az írásbeliség hatása a szövegformálásra
Szövegek jellemzőinek megfigyelése
A szövegértés technikája. Olvasási típusok és stratégiák
6. témakör – A retorika alapjai
A retorika mint a meggyőzés művelete a gondolatközlésben
A klasszikus szónoki beszéd szerkezete. A beszéd megszerkesztésének menete az anyaggyűjtéstől a megszólalásig
Az érv felépítése és az érvtípusok
A kulturált véleménynyilvánítás és vita gyakorlata
A kiselőadás és a vizsgafelelet elkészítésének menete és felépítése
7. témakör – Stílus és jelentés
Jellegzetes stílustípusok (stílusárnyalatok) megismerése (pl. bizalmas, közömbös, választékos), felismerése, hatásának elemzése
Stílusérték (alkalmi és állandó), stílushatás
A szavak csoportosítása hangalak és jelentés alapján (egyjelentésű, többjelentésű szó, homonima, szinonima, hasonló alakú szópár, ellentétes jelentés)
Az egyszerűbb szóképek: hasonlat, metafora, metonímia
Az egyszerűbb alakzatok: felsorolás, ismétlődés, ellentét, gondolatritmus
A közélet színterei, a közéleti és a hivatalos stílus kritériumai, stiláris kötöttségei