Épületdiagnosztika

1. Bevezető ismeretek

1.1. Az épületdiagnosztika szükségessége, indokoltsága

1.2. Az épületdiagnosztika fogalma, szintjei

1.2.1. Az épületfenntartási tevékenység településszinten

1.2.2. Az épületfenntartási tevékenység akcióterületi szinten

1.2.3. Az épületfenntartási tevékenység épületszinten

2. A gyakorlati épületdiagnosztika

2.1. Az épületdiagnosztika célja

2.2. A diagnosztikai vizsgálatokhoz szükséges alkatrészstruktúra

2.2.1. Tartószerkezetek

2.2.2. Csatlakozó-, térelválasztó-, térelzáró szerkezetek

2.2.3. Védelmi funkciót, illetve felületkialakítást ellátó szerkezetek

2.2.4. Kiegészítő funkciót ellátó szerkezetek

2.3. A szerkezettípusok

2.4. A szerkezettípusok kapcsolódására épülő állagvizsgálati rend

2.5. A használat követelményeinek való megfelelés, az állapotkategóriák

2.6. A szemrevételezéses diagnosztikai vizsgálat

2.7. A szakvizsgálat

2.7.1. A megbízás változatai

2.7.2. A szakvizsgálatok csoportosítása vizsgálati igény szerint

3. A károsodás fogalma, okai, csoportosítása

3.1. Előkészítési és tervezési hibák

3.2. Anyag-, gyártmány hibák és károsodások. Faanyagú épületszerkezetek károsodásai

3.3. Kivitelezési hibák

3.4. Természeti csapás, kár okozta hibák

3.5. A karbantartás elhanyagolásából, a ciklusok helytelen becsléséből adódó hibák

3.6. A felújítás mértékének alábecsléséből adódó hibák

3.7. Üzemeltetési hibák, használati hibák

3.8. Előre nem látható okokból adódó károsodások

4. A károsodások okai és megjelenési formái szemrevételezés alapján

4.1. Alapozások

4.1.1. Alapozási hibára utaló jelek

4.1.2. Az alapozási hibák okai

4.2. Függőleges teherhordó szerkezetek

4.2.1. A függőleges teherhordó szerkezetek hibáira utaló jelek

4.2.2. A függőleges teherhordó szerkezetek hibáinak oka

4.3. Vízszintes teherhordó szerkezetek

4.3.1. A vízszintes teherhordó szerkezetek hibáira utaló jelek

4.3.2. A vízszintes teherhordó szerkezetek hibáinak okai

4.4. Tetőszerkezetek

4.5. Lépcsők

4.6. Válaszfalak

4.7. Nyílászáró szerkezetek

4.8. Kémények, szellőztetőkürtők

4.8.1. A kéményszerkezetek főbb jellemzői

4.8.2. Kémények szerkezetcsoportjai, a jellemző hibák

4.8.3. Állapotmeghatározó vizsgálati módszerek

4.8.4. Értékelési szempontok

4.8.5. Szellőztetőkürtők

4.8.6. Diagnosztikai módszerek

4.9. Víz elleni szigetelések

4.10. Hő, hang és rezgés elleni szigetelések

4.11. Tetőfedések, héjazások

4.12. Fémanyagú szerkezetek

4.12.1. Bádogosszerkezetek és anyagaik

4.12.2. Lakatosszerkezetek

4.13. Kőszerkezetek, kőburkolatok, kőfaragó munkák

4.14. Aljzatok és betonburkolatok

4.15. Felületképzések (vakolatok és bevonatok) és rabicszerkezetek

4.16. Hideg- és melegpadló, belső falburkolatok

4.17. Festés, mázolás (korrózióvédelem) és tapétázás

4.17.1. Falfestés

4.17.2. Mázolás

4.17.3. Tapétázás

4.18. Üveg- és üvegbeton szerkezetek

4.19. Épületen kívüli létesítmények

5. A vizsgálatok rendszere és a minősítés

5.1. Vizsgálati módszerek a szerkezettípus és a követelmények függvényében

5.2. Az épületdiagnosztikai feladatok megoszlása

5.3. Adatgyűjtés, helyszíni szemle

5.4. Épületkárok rögzítése

5.5. Helyszíni vizsgálatok módszerei, kis műszerezettséggel, helyszíni szemle keretében

5.5.1. A geometriai vizsgálatok és roncsolásmentes vizsgálati módszerek

5.5.2. A mechanikai vizsgálatok és roncsolásos módszerek

5.5.3. Helyszíni feltárások és mintavételek

5.6. Példák a helyszíni vizsgálatokra szerkezettípusonként

5.7. Hibafelvétel, értékelés

5.8. A szerkezetek minősítése

6. A szakvizsgálatok

6.1. A szakvizsgálat technikai és személyi feltételei

6.2. A szakvizsgálatok csoportosítása

6.3. Teendők veszélyhelyzet esetén

7. A szemrevételezéses diagnosztikai vizsgálatok rendszerezése

8. Épületek helyreállítását megelőző épületdiagnosztikai vizsgálatok

8.1. Az épületdiagnosztikai dokumentáció - helyszíni mérések, elemzések, szakintézeti vizsgálatok

8.1.1. Építőanyagok vizsgálata

8.1.2. Tartószerkezetek vizsgálata

8.1.3. Nem tartószerkezeti vizsgálatok

8.1.4. Az épület környezetének vizsgálata

8.1.5. Épületgépészeti vizsgálatok

Függelék