Eocén élővilág a Kárpát-medencében

Az olvasók körében nagy sikert aratott A mi jégkorszakunk című könyv. A Természettár Könyvsorozat sorozatnak ez a kötete egészen más világot mutat be a földtörténet eocén korszakából, amikor még nyoma sem volt a jégkorszaknak, sőt kifejezetten forró éghajlat uralkodott a Földön.

Míg a pleisztocénben a sarkvidék felől kiinduló jégtakarók messze délre mindent letaroltak, addig az eocénből a jégtakaró nyomai helyett szubtrópusi éghajlatot jelző élőlények kövületei kerültek elő az Északi-sarkvidéken. A jégkorszakhoz hasonlóan az eocén is bővelkedett érdekes és izgalmas eseményekben, melyek nyomai és bizonyítékai a Kárpát-medence számos lelőhelyén megtalálhatók. A paleocén végén, körülbelül 55 millió évvel ezelőtt, nagyjából 6 fokos felmelegedéssel járó, szélsőséges klímaváltozás zajlott. A paleocén-eocén termális maximumnak nevezett esemény következtében trópusi esőerdők borították Közép-Európát. Ennek eredményeként a magyarországi eocén rétegsorokat olyan fontos trópusi-szubtrópusi eredetű nyersanyagok jellemzik, mint a bauxit vagy a barnakőszén.

A mai Kárpát-medence területén egykor meleg sekélytengerek hullámzottak. Élőviláguk rendkívül változatos volt, kőzetalkotó mennyiségű, tenyérnyi méretet is elérő egysejtű nummuliteszekkel, zátonyokkal vagy akár félméteres óriáscsigákkal. A rengeteg egyéb gerinctelen állat mellett sokféle gerinces is élt a tengerekben: különböző csontoshalak, cápák és méretes tengeritehenek. Az egykori ősföldrajzi helyzetnek és a későbbi földtörténeti eseményeknek köszönhetően elsősorban a tengeri élővilág fosszilizálódott a területünkön, a szárazföldi gerincesekről sajnos jóval kevesebb információ őrződött meg.

A rövid bevezetés után a kötet első nagyobb fejezete általánosságban mutatja be az eocén kort a legfontosabb földtörténeti, éghajlati és evolúciós eseményekkel. A harmadik fejezet a magyarországi eocént mutatja be, részletezve a kutatástörténetet, az előforduló képződményeket és a legfontosabb hazai lelőhelyeket. A Magyar Természettudományi Múzeum eocén gyűjteményi anyagait ismertető fejezetben kitérünk a paleobotanikai leletekre, a klasszikus őslénytári gyűjteményekre, a típusanyagokra, az eocén fúrásmintákra, a vékonycsiszolatokra és a közelmúltban kapott adományokra is. A legterjedelmesebb fejezet a hazai eocén ősmaradványokat mutatja be gazdag illusztrációs anyaggal. Ismertetjük az ősnövényeket, a kis- és nagyforaminiferákat, a különböző zátonyalkotó szervezeteket, a páratlan gazdagságú puhatestűeket és egyéb gerinctelen makrofosszíliákat, valamint a tengeri és a szárazföldi gerinceseket. Külön fejezetben foglalkozunk egy napjainkban egyre fontosabbá váló kutatási területtel, a gerinctelen és gerinces ősmaradványok izotópos vizsgálatával, illetve az ehhez kapcsolódó paleoklíma-rekonstrukciókkal. Az utolsó fejezetben kitekintünk a szomszédos Erdélyi-medencére, illetve az eocén korban kulcsfontosságú és a gyűjteményünkben is gazdag anyagokkal képviselt Párizsi-medencére.

Bízunk benne, hogy a pleisztocén jégkorszak után a trópusi-szubtrópusi eocénről szóló kötet előkészíti a terepet a további földtörténeti időszakok izgalmas eseményeit bemutató munkáknak.

Az eocénről szóló könyv illusztrációs anyaga – a pleisztocén kort bemutató kötethez hasonlóan – főleg a Magyar Természettudományi Múzeum gyűjteményeire támaszkodik. Kivétel ez alól a szárazföldi gerincesek fejezete, mivel ezen a téren a hazai intézményeinkben nagyon szegényesek a rendelkezésre álló leletek, így a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat gyűjteményéből egészítettük ki a bemutatott anyagot. Az erdélyi eocént ismertető fejezet esetében az ábrázolt példányok nagy része a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Őslénytani és Rétegtani Múzeumának gyűjteményéből származik. Az egykori élővilágot bemutató fotók és fotótáblák mellett a magyarországi eocént és a legfontosabb lelőhelyeket ismertető fejezetekben számos terepi fotó is segíti az eocén megismerését. A kötet illusztrációs anyagának kiemelkedő részét alkotják az egyik szerző, Szabó Márton által elkészített élethű őskörnyezeti rekonstrukciók. A kötet címoldalán és az ősmaradványokat bemutató fejezetekben összesen hét rekonstrukció teszi könnyebben elképzelhetővé az eocén világot. Szintén ezt a célt szolgálják az egykorihoz hasonló mai trópusi környezeteket bemutató fotók. A mangrovemocsarak világát Erdei Boglárka és kollégáinak fotói tárják elénk, míg a trópusi-szubtrópusi sekélytengerek recens élővilágát Kocsis László búvárfotói hozzák elérhető közelségbe.

Magyar Természettudományi Múzeum, 2019.

Természettár Könyvsorozat

Szerkesztette: Dulai Alfréd

Lektor: Vörös Attila

Sorozatszerkesztő: Ujhelyi Péter

Kapcsolódó témakörök:

GeoLitera-sorozat

Paleontológia