Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Termékek Menü

Életutak és életelvek Dantétól Derridáig

Paraméterek

Szerző Szabó Tibor
Cím Életutak és életelvek Dantétól Derridáig
Alcím Alkalmazott filozófiai tanulmányok
Kiadó Eötvös József Könyvkiadó
Kiadás éve 2005
Terjedelem 267 oldal
Formátum B/5, ragasztókötött
ISBN 963 7338 22 5
Eredeti ár:
3.995 Ft
3.795 Ft
Online kedvezmény: 5%
Szabó Tibor szerint még a legelvontabb filozófiatörténeti elv is alkalmas arra, hogy belőle életelveket vonjunk le. Ezek a filozófusok talán nem is rejtett élet-üzenetei. A könyvében néhány példát mutat arra, hogy a filozófiai elvekben milyen bölcsesség, milyen – az élet élésére is alkalmazható – üzenet rejtőzik számunkra.

Leírás

A filozófia – egykor a bölcsesség tudománya – az utóbbi időkben elveszíteni látszik az „élni tudást” befolyásoló szerepét. Pedig eredetileg a filozófia a valóság értelmezésére vállalkozott és az ember helyét kereste a világban. A filozófusok – az ókortól kezdve mindmáig – tételeik alapelveit is saját élettapasztalatuk alapján fogalmazták meg. Descartes-nál ez talán a legevidensebb, aki mindig „az élet nagy könyvéből” akart tanulni.
Az évezredek során felhalmozódott filozófiai tudás azonban, mint szöveg, maga is értelmezőkre, filozófiatörténészekre várt. A filozófiatörténész és a filozófus között azonban különbséget kell tenni. Ugyanis amíg a filozófiatörténész csak a szövegösszefüggések objektív elemzésével foglalkozik, s nem hoz létre új gondolatot (legfeljebb csak új összefüggést vagy szempontot), addig a filozófus ma is a világ fogalmi szintű átgondolására törekszik. S közben saját helyét keresi ebben a világban. Az utóbbiak száma egyre kevesebb, de az igazi gondolkodók ma is centrális kérdésnek tartják az élet élését, az életelvek és életstratégiák kialakítását.
Szabó Tibor szerint még a legelvontabb filozófiatörténeti elv is alkalmas arra, hogy belőle életelveket vonjunk le. Ezek a filozófusok talán nem is rejtett élet-üzenetei. A könyvében néhány példát mutat arra, hogy a filozófiai elvekben milyen bölcsesség, milyen – az élet élésére is alkalmazható – üzenet rejtőzik számunkra.
Szabó Tibor (1945) a Szegedi Egyetem és a Debreceni Egyetem tanára. 1970 óta tanítja az olasz, a francia és a magyar filozófiai és politikai gondolkodás történetét.
 
 

Eötvös József Könyvkiadó, 2005.

Írta: Szabó Tibor

Kapcsolódó kiadványok:

Dante Alighieri művei

Tartalom

Bevezető

A bölcsesség mint alkalmazott filozófiai probléma

A filozófia mai státuszáról

Tiszta teória vagy életstratégiák?

Az alkalmazott filozófia mint szükséglet

Életbölcsességek mint a filozófia speciális problémái

Életstratégiák választása

A „józan ész” a legjobban van elosztva az emberek között

Választ keresni az új problémákra

„Önanalízis” és mindennapi élet

Dante életelvei a Vendégségben

„Vitorla és kormány nélküli hajó voltam”

A Vendégség értelmezési rétegei

Dante filozófiai antropológiája?

Erkölcsi elvek

A nemeslelkű ember erkölcsi sajátosságai

Az „önanalízis” reneszánsz mestere: Petrarca

De ignorantia, avagy A tudatlanságról

Secretum, avagy Kétségeim titkos küzdelme

A megszokás mint etikai probléma

Néhány előzetes elméleti megjegyzés

A megszokás és a mindennapi élet

Néhány következtetés

Az Erósz Machiavellije: Pietro Aretino

Aretino reneszánsz hangulatú Beszélgetései

Machiavelli és Aretino

Az elidegenedett Erósz: de Sade márki

„Was ist der Mensch?”

„Embertelen antropológia”?

Antropológiák és antiantropológiák

Sartre problémája a „pánobjektivizmussal”

Gramsci filozófiai antropológiája

Heidegger levele a humanizmusról

Abbagnano pozitív emberképe

Új emberkoncepciók felé

„Radikális szubjektivizmus” vagy „pánobjektivizmus”? Sartre és Lukács a szubjektumról

Sartre álláspontja

Lukács véleménye Sartre álláspontjáról

Lukács álláspontja

Sartre véleménye Lukács álláspontjáról

Sartre és Lukács igazi és vélt hasonlósága és különbözősége

Michel Foucault filozófiai antropológiája

A „labirintus” filozófusa

Filozófiai antropológiai viták az 1960-as években

Az ember „születése” és „halála” Foucault-nál

Foucault a szubjektum újraértelmezése felé (avagy az önuralom etikája)

A filozófiai antropológia elemei a késői Lukácsnál

Irányzatok és művek a 20. századi filozófiai antropológiában

Sartre és Lukács vitájának lényege

A késői Lukács gondolatai az emberről

A filozófiai antropológia elemei

Dualitások a filozófiai antropológián belül

Erkölcs és politika

Politikai kultúra és morál összefüggéséről

A politikai kultúra lételméleti háttere

A politikai kultúra morális háttere

A politikai kultúra dinamikája

Európaiság és az olasz politikai kultúra

Európaiság és interszubjektivitás

Morál, kultúra és politika összefüggése

Az olasz politikai élet transzformációja

Politikai kultúra és stílus Itáliában

Európaiak-e az emberi jogok?

Univerzálhatóak-e jogaink?

A bevándorlók „otthon” és „itt”

Az emberi jogokat védeni és tanítani kell

Olasz nemzeti identitás és politikai kultúra

Az olasz identitás gyökerei és sajátosságai

Olasz politikai identitás és politikai kultúrák

Az olasz pártok politikai kultúra szerinti megoszlása

Az olasz politikai „anomália”

Politikai transzformáció Itáliában 1992 után

Bibliográfia

Politikai realizmus és illúziók. Bibó és Lukács vitája a demokráciáról

A totalitarizmus kialakulásának gyökerei

Bibó, a politikai pszichológia és erkölcs mestere

Lukács stílusa és vitapontjai

Bibó viszonválasza

A vita önkritikus utóélete

Paul Ricoeur hatalomról és erkölcsről

A hatalom és a legitimáció teoretikusa: Ferrero

A hatalom természetéről

A legitimációról

Kormányozók és ellenzékiek

A legitimáció formái

A félelemről a politikában

A „létezésművészet” filozófiái

A hódító és engedelmes Erósz. Kierkegaard és Simmel

A csábító és a kacér

Az engedelmes Erósz

Epilógus a terrorról

Leopardi életelvei a Gondolatokban

Az emberi jellem kettőssége

Az „ember egyetemes bűnei és hibái”

Az önismeret mint erkölcsi alapelv

Az emberi lélek jellemzői

Pareto irracionalizmusától Papini misztikus pragmatizmusáig

Gramsci morálfilozófiai elvei

A közönyösség elutasítása

„Megmondani az igazat”

Szellemi és erkölcsi reform

Gyakorlatiasság és derű

Pesszimizmus és optimizmus

Felelősség és jellemszilárdság

Az emberi méltóság

Az autonóm filozófus és morális kultúrája: Lukács

Az autonóm filozófus

Lukács morális kultúrája

A derű modern filozófusa: Abbagnano

Abbagnano morálfilozófiájának lényege

A morál meghatározása és lényege

A pozitív morál elvei

Függelék. Abbagnano-konferencia Torinóban

A „létezésművészet” kánonjai Foucault filozófiájában

Létezik-e egyáltalán „ember”?

A „létezésművészet” mint alkalmazott filozófia

Foucault életelvei

Az önuralom technikái

Ego sum

Az élet élésének problémája Derridánál

Függelék. Derrida a párizsi Sartre-konferencián

Filozófiai életstratégiák

Dialektikus és metafizikus szemléletmód

Az ember és képzeletvilága

Mit tudunk mi?

Hősies és kompromisszumos attitűd

Az élet ritmusáról

A megszokás

A tudatos élet

Aszkéta- vagy hedonista élet?

Szerepek és „színészek” az életben

A rejtőzködő élet

Milyenek értékeink?

A bölcs: engedékeny

Kezdet és vég

Kényszer vagy meggyőzés?

A racionális élet eszméje és veresége

Bátran élni

Az értékét vesztő ember

Akarattalanul élni?

Van-e abszolút Ész?

„Fátumként fogadd el magad!”

Az utolsó (boldog) ember

Időben élünk

Az önmegvalósító ember

Szorongva élni?

Névmutató

A kötet tanulmányairól

A tanulmányok eredeti megjelenése